Erdélyi Múzeum – eredetileg az EME elnökségének és az első szakosztálynak a közlönye. Döbrentei Gábor első erdélyi magyar művelődési folyóiratának, az Erdélyi Múzeumnak (1818) tartalmára emlékeztetően 1874-ben indult Finály Henrik nyelvész és történész szerkesztésében, tág teret nyitva „a hitágazati hittan és a napi politika kivételével” minden tudományágnak. A lap ekkor tudományos fórumot teremtett a két évvel azelőtt alapított kolozsvári tudományegyetem professzorai eredményeinek közzétételére. Az első folyam utolsó füzete 1917-ben jelent meg, az új folyam 1930-ban havi füzetekben György Lajos EME-főtitkár szerkesztésében indult, 1941-től negyedévi füzetekben Szabó T. Attila szerkesztésében folytatódott. A lap akkori folyama 1947-ben szűnt meg LII. Kötetével. Ezt a folyamot mindmáig közérdekű forráskinccsé avatja a pozitivista jellegű adatgyűjtés, a hiteles feldolgozás és a tájékoztató közlés. Nyelvészek, irodalomtörténészek, régészek, történészek, jogtudósok, néprajzkutatók egyre növekvő tábora járult hozzá a tudományosság és a nemzettudat fejlesztéséhez.
A folyóirat jelentősebb tanulmányai önálló kiadásként az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatában is megjelentek.
Az Erdélyi Múzeum legújabb folyama az EME újraindulásával egyidejűleg, 1990-től jelenik meg. Felelős szerkesztő a 90-es évek elején Benkő Samu, Csetri Elek és Antal Árpád voltak. Jelenlegi felelős szerkesztő 1999 óta Kovács Kiss Gyöngy. Egy idő óta (főként anyagi meggondolásból) évente két alkalommal, összevont két-két számmal – 1-2, illetve 3-4 - jelenik meg. Szemléletében követi az előző folyam koncepcióját, az erdélyi magyar tudományosság fóruma és tágabb kitekintésben egyfajta híd az erdélyi és az egyetemes magyar tudománypublikálás között. Az európai és erdélyihagyomány ötvözete áll a szerkesztési koncepció tengelyében: az önismeret, az etnikumközi párbeszéd, az európai integráció programjának képviselete, a térség kultúrái közti kapcsolatok rendszeres építése. A szerkesztői szándék szerint a folyóirat a szellemi tájékozódást és az európaiságot kívánja szolgálni, sajátosan kisebbségi szemleként, nemzetiségi intézményként. Főként történeti, irodalmi, bölcsészeti, nyelvészeti, néprajzi, filozófiai, jog-, közgazdaság- és társadalomtudományi tanulmányokat jelentetett meg. Szerzői között 1990 óta is jelen vannak az erdélyi és a kárpát-medencei magyar tudományosság jeles képviselői. Ugyanakkor tág teret kínál a kolozsvári és erdélyi egyetemek magyar diákjainak, magiszteri hallgatóknak, doktorandusoknak. A szerkesztőség tagjainak zöme az egyetemen is tanít.
Lapstruktúra: főlaptest, rovatok: Műhely, Egyesületi Közlemények, Szemle, In memoriam.
Az Erdélyi Múzeum főlaptesti anyagait angol nyelvű rezümé kíséri, tartalomjegyzéke négynyelvű.
Néhány hónappal ezelőtt a szerkesztőség benyújtotta az akkreditált lapként való elismertetésre a páltázatot.
Az EM példányszáma 300.
Tovább az Erdélyi Múzeum folyóirat honlapjára
|
