Története
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalakulása óta az Egyesületben folyó kutató és tudománynépszerusíto munka a könyvtárra alapozódott. E gyujtemény egyben az erdélyi magyar tudományosság egészének is egyik legfontosabb könyvészeti információs támasza. Ezekhez a hagyományos feladatokhoz járul napjainkban az erdélyi magyar értelmiségi utánpótlás elokészítése, valamint a romániai magyar könyvkiadás bibliográfiájának folyamatos összeállítása.

Az erdélyi magyar társadalom tudományszeretete és muvelodési igénye által létrehozott Erdélyi Múzeum-Egyesület 1859-es megalakulásakor azonnal muködésbe állítható könyvtárral rendelkezett a fourak és közrenduek, gazdagok és szegények bokezu adományainak köszönhetoen. 20.483 kötetnyi könyvanyaggal (közöttük több száz régi magyar könyvvel), több ezer kézirattal, osnyomtatvánnyal, levéltári anyaggal, Szabó Károly könyvtárnok vezetésével kezdte meg nyilvános muködését. Az o irányításával fejlodött a Egyesület könyvtára nemzeti gyujteménnyé. Ebbol a gyujteménybol kezdte meg már az 1860-as évek elején a régi magyar könyvek kiválogatását, rendszerezését és bibliográfiai leírását, létrehozva a magyar bibliográfiai irodalom alapveto muvét, a 3 kötetes Régi Magyar Könyvtárat.

Az EME köré csoportosuló szellemi nagyságok, a gazdag gyujtemények - közöttük az akkorra már több mint 34.000 kötetnyi anyaggal rendelkezo könyvtár - képezték azt a hátteret, amely lehetové tette az 1872-es kolozsvári Egyetem-alapítást. Még ugyanabban az évben az EME és az Egyetem között létrejött egy 50 évre szóló szerzodés (melyet 1895-ben megújítanak), és amely az Egyesület állományának tulajdonjogát fenntartva a közgyujtemény használati jogának átengedését rögzíti.

1919 elején az egyesületi anyag immár 176.779 kötetnyi volt. Ezt követoen a Múzeum-Egyesület könyvtára alig gazdagodott, de megorizte külön leltárát.

A kommunista diktatúra az erdélyi magyarság még megmaradt egyházi és egyesületi tulajdonát, kulturális intézményeit is román állami tulajdonná tette. Az EME könyvei a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárban vannak, kéziratai a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárban és Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Fiókjának Könyvtárában, az oklevéltár az Országos levéltár Kolozsvári Fiókintézményébe kerültek.

1989 után az EME újjáéledése egyben könyvtára újra-szervezését is jelentette. Most is, mint egykori létrejöttekor, jelentos értéket képviselo könyvadományok segítették az újraindulást: Jordáky könyvhagyaték, Szabó T. Attila, Nagy Jeno és még sok más adomány. Az elmúlt évek könyvbeszerzései azokat a hiányosságokat kívánják pótolni, amelyek egyre akutabb problémákat okoznak az erdélyi magyar kutatás, oktatás, értelmiség-utánpótlás munkájában. Kénytelenek vagyunk átvállalani a frissen megjeleno magyar nyelvu szakirodalom begyujtését is, amelyre a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár illetékesei, nem tudni milyen okból, de egyre kevésbé vállalkoznak.