A Magyar Tudomány Napja Erdélyben konferencia célja az erdélyi tudományos kutatások friss eredményeinek számbavétele, közkincsé tétele.
A november 23-i plenáris ülés fő témája „Tudomány és Társadalom”. A téma idoszeruségét növeli az is, hogy ekkor mutatkozik be a szélesebb tudományos értelmiség elött a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB). Eloadók az MTA, az EME és a KAB képviseloi.
Az eloadásokat követo viták hozzájárulnak a kutatások jövendo irányainak meghatározásához.
|
 |
|
| Szervező(k): |
EME |
| Kapcsolattartó(k): |
Csis Ildikó |
| Helyszín(ek): |
a Protestáns Teológiai Intézet díszterme
Kolozsvár, Bocskay/A. Iancu tér 13
|
| Jelleg: |
Konferencia
|
|
|
Beszámoló:
Tudomány és Társadalom címmel rendezték meg pénteken délelőtt az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Kolozsvári Akadémiai Társaság (KAB) közös szervezésében az erdélyi magyar tudományos világ hatodik ünnepi seregszemléjét. A Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megtartott konferencián a hazai és anyaországi tudományos élet jelentős képviselői tartottak előadást, akik reális helyzetértékelésre törekedve, közvetlenül az egész közösségünket érintő időszerű kérdéseket taglalták. Az előadók kiemelten foglalkoztak az anyanyelvnek a globalizáció feltételei közötti jelentőségével. Egyed Ákos, az EME elnöke arra emlékeztetett, hogy napjaink megváltozott viszonyai közepette „nem maradhat közömbös a társadalom a tudomány iránt”. Kiemelkedő tudományos munkásságuk elismeréseképpen hárman részesültek a Gróf Mikó Imre kitüntetésben.
Megnyitó beszédében Egyed Ákos, az EME elnöke arra emlékeztetett, hogy napjaink megváltozott viszonyai közepette a társadalom sem maradhat közömbös a tudomány sorsa iránt. Példáként említette Széchenyi Istvánt és Mikó Imrét, akik történelmi pillanatokban képesek voltak saját jövedelmükből tartós eredményességgel áldozni a magyar tudományra. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az EME közti kiváló kapcsolatnak köszönhetően mindkét intézmény közös célokat táplál: a tudomány művelését és a közjó szolgálatába való állítását. Az EME, amely 2009-ben fennállásának 150. évfordulóját ünnepli, az európai folyamatokkal összhangban tevékenykedik. Románia EU-tagsága új feladatok elé állította az intézményt: a világpiac részévé váltunk, a technikai forradalom az élet minden területére kihat, és ilyen körülmények között megnőtt a tudomány értékteremtő szerepe. A kis és fejletlen országoknak szembe kell nézniük a globalizáció negatív következményeivel is, például mulandóban a földtulajdon közösségalakító, népességmegtartó ereje. Egyre nehezebb történelmi örökségünk megőrzése, amelyben szerepet kap az EME és a nemrég megalakult KAB közti felhőtlen együttműködés. Közösségünk részéről megvan az igény a tudományos élet fejlesztésére, és ehhez, az anyaországi segítség mellett szükség van az elkobzott javak visszaszolgáltatására is – zárta beszédét Egyed Ákos.
Lipták András, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke rohamosan változó világunkat jellemezte. Magyarországon általános káosz uralkodik a kilátásba helyezett egészségügyi reform, sőt a tanügyi problémák miatt is. Erdélyben a látványos fejlődést ki kell használni arra, hogy a fiatalok számára megteremtődjenek a szülőföldön való maradás feltételei. Lipták András az MTA üdvözletét tolmácsolta a konferenciának, amely intézménynek legnagyobb a hitele a lakosság körében.
Görömbei András (az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke) előadásában az anyanyelvről, mint az egyén és a nemzet létezésének legfőbb mutatójáról beszélt. Nélküle törmeléktudatunk, törmeléknyelvünk lesz, amelynek nincs megtartóereje. Fejlődését irodalmunk segíti, valamint az igazságra és őszinteségre való törekvés, amely a tudományosság egyik feltétele. Az Unióban előírás a kisebbségek hozzáférhetősége a kultúrához.
Gyenge Csaba egyetemi tanár a műszaki kutatásoknak a társadalom fejlődésére gyakorolt hatásáról beszélt. Előadásában részletesen áttekintette a folyamatot az ipari forradalmaktól napjaink multinacionális kutatóintézetéig. Péntek János KAB-elnök szerint annak ellenére, hogy a magyar nyelv teret vesztett a környező nyelvekkel szemben, a Kárpát-medencében még mindig 39,2%-os vezető pozícióban található. Nálunk az utóbbi időben javult az anyanyelv használhatósága, de a hozzávaló intézményhálózat nagyon hiányos. Az EU mindenki számára szorgalmazza az anyanyelvhez való jogot.
További előadások elhangzása után átnyújtották a 2007-es évi Gróf Mikó Imre Emléklapokat. A díjazottak: Gyenge Csaba, Kása Zoltán és Kovács Kiss Gyöngy. A fórum ma az EME szakosztályi üléseivel zárul.
Megjelent a Szabadsag napilapban 2007. november 24-én
|
|
|
|
Esemény Programja:
9.30–9.45 Megnyitó: Egyed Ákos, az EME elnöke
9.45–10.00 az MTA alelnöke köszöntője
10.00–10.25 Görömbei András, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke
Anyanyelv, irodalom, tudomány, nemzettudat
10.25–10.50 Kása Zoltán, egyetemi tanár
Tájékozódás az információáradatban
10.50–11.15 Péntek János, egyetemi tanár, a KAB elnöke
Az (anya)nyelv szerepe a tudományos képzésben és a tudományművelésben
11.15–11.30 kávészünet
11.30–11.55 Gyenge Csaba, egyetemi tanár
A műszaki kutatások hatása a társadalmi fejlődésre
11.55–12.20 Egyed Zs. Imre, egyetemi tanár
Az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály Vándorgyűléseinek eredményei
12.20–12.45 Keszeg Vilmos, egyetemi tanár
Írás és társadalom. Kutatástörténeti hagyományok, irányok és eredmények
12.45–13.00 Hidvégi Gróf Mikó Imre (1805–1876) emléklapok átnyújtása
18.00 Beszélgetés, fogadás az EME székházában
Jókai/Napoca u. 2. szám I. emelet
|
|
