A Mezőség-kutatás eredményei címmel újabb interdiszciplináris konferenciát szervez az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke.
A régióra a 19. században irányult rá a figyelem. Az első feljegyzések a mezőségi magyar társadalom fogyatkozását, nyelvi és kulturális erózióját tették szóvá. Ezt követően a szépirodalom (Petelei István, Makkai Sándor, Wass Albert, Sütő András) és az etnológia a mentalitás, az életforma, a társadalmi viszonyok archaikus jellegét emelte be a köztudatba. Az 1970-es évektől kezdve a Mezőség a táncházmozgalom jelszavává alakult. Az összefoglaló nagy mű, a „Mezőség leírása” hiányában a régióról élő képben a tudás a mítoszokkal keveredik. Az ismeretek területeit hiátusok választják el egymástól.
A konferencia támogatója a Communitas Alapitvány
|
 |
|
| Szervező(k): |
EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály
BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék
|
| Kapcsolattartó(k): |
Keszeg Vilmos |
| Helyszín(ek): |
EME székház |
| Jelleg: |
Konferencia
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Esemény Programja:
14,00 A konferencia megnyitása
14,20 Keszeg Vilmos: Az erdélyi Mezőség kutatásának története
14,45 Varga Sándor: Egy mezőségi falu táncai és táncélete a 20-21. században
15,10 Fülöp Mónika: A bálványosváraljai falukutatás
15,35 Killyéni András: Wesselényi Béla, a zsuki ménese es a falkavadászatai
16,20 Könczei Csongor: Hogyan lett a Kodobákból Codoba? A személynévadás etnikus vetületeinek változása egy mezőségi cigánymuzsikus családnál
16,45 Pozsony Ferenc: Etno-demográfiai folyamatok Pusztakamaráson a XX. Században
17,10 Hints Miklós: A Mezőség a helynevek tükrében
17,35 A Mezőség és kutatói. Kallós Zoltán folklórkutatóval Keszeg Vilmos beszélget
|
|
