2018 november 12, hétfő
HU RO EN
Főoldal Szerkesztőbizottság Előfizetés Archívum Kapcsolat Procesul de recenzare Jegyzetelési útmutató
KERESŐ



Szerzőinkhez
(Az Erdélyi Múzeum, tudományos folyóirat hasábjain publikálni kívánó szerzők szíves figyelmébe!)

A dokumentum innen letölthető (word formátumban)
 
 
I. Általános tudnivalók
 
A folyóirat – a CNCSIS besorolása szerint – a B+ akkreditációs kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy a folyóiratban megjelent publikációk az ennek a minősítésnek megfelelő pontszámmal számítanak be az akadémiai curriculumban.
 
A tanulmánynak minősülő közlemények terjedelme maximálisan 20 kéziratoldal (40 000 leütés), ennél terjedelmesebb írást csak igen kivételes esetben közölhetünk. Egyéb rovatainkba (Műhely, Megemlékezés, Szemle) a témának megfelelően 1–15 kéziratoldal terjedelmű írásokat várunk, a szemlecikkek azonban lehetőleg ne lépjék túl az 5 oldalt (s az e rovatba szánt írásokat szerzőik lássák el a mondandó lényegére utaló címmel).
A szövegtesten belüli kiemeléseket kérjük, hogy kurzív (dőlt) betűkből szedjék.
Feltétlenül csatoljanak az írásaikhoz egy szerzői névjegyet, amely tartalmazza a szerző születési évszámát, státusát, az intézmény nevét, ahol tudományos munkáját végzi, aktuális lakhelyét és az e-mail címét, így: László László (1980) – történész, egyetemi adjunktus, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, laszlolaszlo@yahoo.com
Minden tanulmányszámba menő dolgozathoz, az idegen nyelvű tájékoztatás megkönnyítésére, csatoljanak egy rövid, legfeljebb 10–15 sor terjedelmű összegezést (rezümét) angol és román nyelven. A román nyelvet nem beszélők szíveskedjenek a dolgozataikhoz angol és magyar nyelvű kivonatot mellékelni!
A kéziratok beadásának határideje (lapzárta): január 1., március 31., június 30. és szeptember 30-a. A lapszámok egy-egy tudományterület különböző tematikái szerint súlyozottak, vagyis van irodalom- és nyelvtudományi, filozófiai, történettudományi, néprajztudományi és közgazdaságtudományi szövegeket tömörítő lapszámunk.
 
Szerzői honoráriumot sajnos nem áll módunkban fizetni. A folyóirat terjedelmesebb és igényesebb közleményeit különnyomat formájában is megjelentetjük; a minden szerzőnek járó tiszteletpéldány mellett a tanulmányok szerzőit 10-10 példány különnyomat is megilleti.
 
 
II. A jegyzetelés, forrásjelölés, címleírás
módját illetően nem kívánunk változtatni eddigi bevett gyakorlatunkon, vagyis valamennyi könyvészeti adatot lapalji jegyzetek alakjában kell a tanulmányszövegbe beépíteni, célszerűbb azonban a jegyzeteket külön listán csatolni a kézirathoz. A számozás az első jegyzettől az utolsóig folyamatosan halad, a jegyzetszám a sor fölé indexbe kerül. Vigyázzunk a központozásra, az írásjelek halmozását kerüljük.
 
Önálló kötetek leírása
 
Györffy György: István király és műve. Bp. 1977. 152, 166–168, 180.
Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége. Második javított kiadás. Bp. 1994. 21, 193–197.
Tehát szerző, utána kettőspont, cím (kurziválva), pont, ha van, alcím (ezt csak akkor kurziváljuk, ha az általánosabb jellegű összefoglaló címet valamilyen fontos információval egészíti ki), pont, a megjelenés helye és éve, pont, oldalszám, pont. Ha több oldalszámot sorolunk fel, a számok után vesszőt teszünk, és csak az utolsó szám után kerül pont. Folyamatos oldalszámok esetén (166–168) a két számot nagykötőjellel kötjük össze. A városnév után csak akkor teszünk pontot, ha rövidített formában használjuk, például: Bp. Egyébként pl.: Debrecen 1980. Ha a rövidített városnév utolsó tagja teljes szó, a név után nem teszünk pontot (Kvár).
Ha két vagy több szerző van, a neveket nagykötőjellel füzzük össze: Imreh István–Pataki József: Kászonszéki krónika stb.
Többkötetes mű címe után pontot teszünk, utána római számmal adjuk a kötetszámot, ha pedig a kötet valamely sorozatban jelent meg, a leírás végén zárójelben megnevezzük a sorozatot és a kötet sorozatbeli számát:
Dósa Elek: Erdélyhoni jogtudomány. I. stb.
Venczel József: A volt határőrezredek vagyonának sorsa. Kvár 1944 (Erdélyi Tudományos Füzetek 184). 12–15.
Ha az idézett munka tanulmánykötetben jelent meg, a cím után pontot, majd egyenlőségjelet teszünk (tehát nem in vagy lásd stb.), ezután a szóban forgó kötet szerzője és kurzivált címe következik. Ha a szerző azonos, neve helyett az Uő (Ugyanő) rövidítést használjuk. Többszerzős kötet esetében természetesen csak a (kurzivált) címet tüntetjük fel:
Barta János: Jókai és a művészi igazság. = Uő.: Költők és írók. Irodalmi tanulmányok. Bp. 1966. 61–90.
Pirnát Antal: A kelet-közép-európai antitrinitarizmus fejlődésének vázlata az 1570-es évek elejéig. = Irodalom és ideológia a 16-17. században. Szerk. Varjas Béla. Bp. 1987. 9–59.
Ha a kötet valaki(k)nek a szerkesztésében jelent meg, a szerkesztő(k) neve elé a Szerk. rövidítés kerül. (Lásd az előző példában.)
 
Szövegkiadások leírása
 
Balassi Bálint Összes művei. Kiad. Eckhardt Sándor. Bp.1951. 157.
Érzelmes históriák. Vál., jegyz., utószó Lökös István. Bp. 1982. 34. Itt a szerző neve után nem teszünk kettőspontot.
Nem magyar szerzők esetében a nevet az illető anyanyelvének szabályai szerint írjuk, tehát Carl Göllnert írunk és nem Göllner, Carlt, így:
Carl Göllner: Betrachtungen zum forschrittliche Denke. stb.
 
Periodikákban megjelent írások esetén
 
Az elv ugyanaz, de a kiadás helye és éve helyére a periodika címe és évfolyama kerül, az egyenlőségjel pedig elmarad.
 Ligeti Lajos: A magyar rovásírás egy ismeretlen betűje. Magyar Nyelv XXI(1924). 50–53. Tehát: szerző, utána kettőspont, cím kiemelve, utána pont, a periodika címe (ez után nem teszünk írásjelet), évfolyama – a sorszámot mindig római számmal adjuk, utána betűköz nélkül zárójelben arab számmal az évszám, a zárójel után pont –, ha szükséges, a folyóirat száma (például 2. szám), végül az oldalszám(ok). Az évfolyamszámot kérjük feltétlenül feltüntetni!
Ha egy jegyzetszám alá több címleírás kerül, az egyes leírásokat pontosvesszővel választjuk el egymástól. Például:
Entz Géza: A szamosfalvi Mikola-udvarház. EM LI(1946). 56–58; Banner János–Jakabffy Imre: A Közép-Duna-medence régészeti bibliográfiája a legrégibb időktől a XI. századig. Bp. 1954. 499–500.
 
Visszautalások
 
1. Ha egy szerző művére a következő jegyzetben vagy további jegyzetekben ismét hivatkozunk, a mű címét az i.m. rövidítéssel helyettesítjük:
Szabó T. Attila: i. m. 60.
2. Ha ugyanannak a szerzőnek egymás után több művét is felsoroljuk, a szerző nevének megemlítése helyett az rövidítést használjuk (utána nem teszünk pontot);
László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Bp. 1944. 66; Uő: A népvándorlás lovasnépeinek ősvallása. Kvár 1946. 9, 15–20.
3. Ha közvetlenül megelőzőleg említett lelőhelyre (folyóiratra vagy kötetre) utalunk, az uo. rövidítést használjuk. Például:
Uo. 13–l4.
 
Gyakrabban használt rövidítések
 
MTA = Magyar Tudományos Akadémia; MOL = Magyar Országos Levéltár; OSZK = Országos Széchényi Könyvtár; EM = Erdélyí Múzeum; Bp. = Budapest; Kvár = Kolozsvár; Buk. = Bukarest; Buc. = Bucureşti; köv. = küvetkező; kk. = következők (lapszám után); sz. = szám (folyóiratoknál); uo. = ugyanott; uő = ugyanő; vö. = vesd össze.
Az l. vagy L. = lásd rövidítés helyett ajánlatos a szót teljesen kiírni, mivel az l betű összetéveszthető az 1-es számjeggyel.
Ha a lelőhely több jegyzetben is megismétlődik, a következőképpen járunk el: Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban OSZK) – vagy:
Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények (a továbbiakban NyIrK) és a következő jegyzetekben már csak a rövidítést használjuk.
Végül szerzőink figyelmébe ajánljuk az idézetek pontos másolását, illetve ellenőrzését mind tartalmi, mind formai szempontból.
 
 A szerkesztőség


2018
1 füzet
2 füzet
2017
1 füzet
2 füzet
3 füzet
4 füzet
2016
1 füzet
2 füzet
3 füzet
4 füzet
2015
1 füzet
2 füzet
3 füzet
4 füzet
2014
1 füzet
2 füzet
3 füzet
4 füzet
2013
1 füzet
2 füzet
3 füzet
4 füzet
2012
1 füzet
2 füzet
3 füzet
4 füzet
2011
1 füzet
2 füzet
3-4 összevont füzetek
2010
1-2 összevont füzetek
3-4 összevont füzetek
2009
1-2 összevont füzetek
3-4 összevont füzetek
2008
1-2 összevont füzetek
3-4 összevont füzetek
2007
1-2 összevont füzetek
3-4 összevont füzetek
2006
1-2 összevont füzetek
3-4 összevont füzetek
2005
1-2 összevont füzetek
3-4 összevont füzetek
2004
1-2 összevont füzetek
3-4 összevont füzetek
2003
1-2 összevont füzetek
3-4 összevont füzetek
2002
1-2 összevont füzetek
3-4 összevont füzetek
2001
1-2 összevont füzetek
3-4 összevont füzetek
Creative Commons License E-mail