Meghívott előadó a MTNE 16. fórumán
Dr. Nagy Bálint Zsolt közgazdász, a Babes-Bolyai Tudományegyetem egyetemi docense, 2002-ben szerezte közgazdász oklevelét, majd 2008-ban doktori fokozatát a Pécsi Tudományegyetemen. 2009−2012 között a Közgazdász Fórum tudományos folyóirat főszerkesztője, 2010−2012 között a Romániai Magyar Közgazdász Társaság egyik országos alelnöke. Emellett 2010-től pénzügyi-banki kockázatmodellezési munkát végez a Wolters Kluwer pénzügyi informatikai vállalatnál. Két szakkönyv és több mint 30 szakcikk, tanulmány vagy könyvfejezet szerzője vagy társszerzője.A doktori értekezésének címe Értékpapír-értékelés és hozamszámítás a pénzügyi viselkedéstan tükrében és témája a pénzügyi piaci hatékonyság, árfolyam- és hozammodelezés területét járja körül mindazon ismeretanyag tükrében, amelyet a közgazdaságtan a modern (elsősorban kognitív) pszichológiától kölcsönzött.
Az előadó további interdiszciplináris kutatásokat is végzett elsősorban az ún. gazdaságfizika (econophysics) eszközeivel, amelyekben néhány nehezen megmagyarázható pénzügyi piaci jelenséget modelleztek elsősorban a statisztikus fizika eszközeivel.
További kutatási terület a főáramlatú árfolyammodellek (pl. a véletlen bolyongás) és kockázatatott értékmutatók továbbfejlesztései.
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 16. fórumán elhangzó előadása:
Nagy Bálint Zsolt egyetemi docens, BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet, Kolozsvár: Piacok vagy emberek? A pénzügyi viselkedéstan néhány nyitott kérdéséről
A hagyományos, főáramlatú közgazdaságtan emberképe a minden körülmények között racionális, önérdekkövető döntéshozón alapult. A legfontosabb elméletek ebből vezették le a társadalmi összjólét maximalizását is, valamint azt, hogy a nagy kiterjedésű gazdasági-pénzügyi rendszerekben létrejövő egyensúly egzakt matematikai modellezésével az egyéni szempontok javarészt mellőzhetőek. Az elmúlt évtizedekben kibontakozó alternatív elméletek, elsősorban a pénzügyi viselkedéstan, amelynek idén immár a harmadik képviselője, Richard Thaler is közgazdasági Nobel-emlékéremben részesült, megkérdőjelezik az említett kereteket, és ismét az egyéni pszichológiához fordulnak a félreárazás, a pénzügyibuborék-képződés, a kockázatkeresés és más titokzatos pénzügyi jelenségek magyarázatául. Nem célunk lándzsát törni valamely irányzat mellett, csupán néhány gondolatébresztő kérdést feltenni.