| 
								
								  Meghívott előadó a MTNE 16. fórumán 
  
 Márton Lőrinc a Sapientia -Erdélyi Magyar Tudományegyetem Villamosmérnöki Tanszékének docense. A Marosvásárhelyi Műszaki Egyetemen (jelenleg Petru Maior Egyetem) szerezett mérnöki diplomát Automatika és Ipari Informatika szakon 1999-ben.  
A Budapesti Műszaki Egyetemen doktorált 2006-ban robotok irányítása témában. 2010−2012 között a Német Űrkutatási Hivatal Robotika Központjában dolgozott. A kutatói munkáját a Humbold Alapítvány támogatta. 
Kutatási területei a robotok irányítása, hálózatokon kialakított irányítási rendszerek, hiba-toleráns irányítások. 
Márton Lőrinc 4 könyv, 5 könyvfejezet, 17 folyóiratcikk, 52 konferenciakötetben megjelent cikk szerzője, illetve társszerzője. 
  
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 16. fórumán elhangzó előadása: 
  
Márton Lőrinc Sapientia EMTE, Marosvásárhelyi Kar,Villamosmérnöki Tanszék: Számítógépes hálózaton kommunikáló robotirányítási rendszerek 
Távvezérelt robotirányítási rendszereket akkor alkalmazhatunk, ha a robot a kitűzött feladatot az emberi felhasználó számára veszélyes vagy a felhasználó által nem elérhető környezetben kell, hogy elvégezze. A felhasználó a robotra szerelt érzékelőkből kinyert adatok és videóinformáció alapján irányítja a robotot. Amennyiben jelentős a robot és a felhasználó közötti fizikai távolság, a kommunikációt számítógépes hálózaton keresztül valósíthatjuk meg. A robot és a felhasználó közötti kommunikációs csatornákban az adatátvitel minősége (pl. a kommunikációs késleltetés vagy az adatcsomagok elvesztésének gyakorisága) befolyásolja a robotirányítási jellemzőket (elérhető pozicionálási pontosság, a beavatkozás gyorsasága). 
A kutatói munkánk során olyan adatforgalmi szabályozót dolgoztunk ki, amely biztosítja az adatátvitel jó minőségét a hálózaton kialakított robotirányítási rendszer időkritikus csatornáin, változó minőségű kommunikációs körülmények között is. Az algoritmus tervezéséhez több-kritériumú optimalizálási technikákat alkalmaztunk. A kidolgozott módszer stabilitását sztochasztikus sorelmélet segítségével vizsgáltuk. A megvalósított adatforgalmi szabályozó hatékonyságát mérésekkel is igazoltuk. 
 
  
								
							 |