 |
|
|
|
Home »
News »
Kelemen András, a Sapientia EMTE Műszaki és Humántudományok Kar dékánja az idei Jenei Dezső-díjas |
|
Kelemen András, a Sapientia EMTE Műszaki és Humántudományok Kar dékánja az idei Jenei Dezső-díjas
[2015. november 22.]
|
|
|
|
|
|
|
2015. november 21-én, Kolozsváron a XVI. Műszaki Tudományos Ülésszakon adták át az EME Műszaki Tudományok Szakosztály kitüntetését, a Jenei Dezső-emléklapot.
Kelemen András a kitüntetést az erdélyi magyar műszaki tudományosság fejlesztésében és ápolásában kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréséül kapta.
Dr. Kelemen András laudációja
Az EME - Műszaki Szakosztály – Magyar tudományosságért Jenei Dezső emléklap - 2015
Egy részletes életrajz majd sokkal többet mond el róla, szakmai-, tudományos- szervezői életéről, de legfőképp emberi tartásáról, egyéniségéről, mint ez a rövid laudáció. A három könyv és könyvfejezet, a műszaki találmány, a több tíz eredeti műszaki megvalósítás, és a több mint 30 tudományos cikk, a sikeres fejlesztői életpálya mögött, azt javasolom, lássuk meg az embert is. Gondolkodása, egyénisége, megnyilvánulásai, mind-mind azt jelzik, hogy otthonra talált az egyetemi szerepvállalásban. Pedig a jelenkori magyar nyelvű egyetemi fejlesztésekre nem az jellemző, hogy önmagában, személyes vállalás és munka nélkül sikertörténet lenne.
Nos, Kelemen András, dékán úrnak sem adatott meg az, egy nagynevű, elismert, konszolidált egyetemen kezdhesse a tudományos pályáját, ahol csupán az lett volna a nem kis feladata, hogy a tudomány művelése mellett, fiatalok generációival szeretesse meg ezt, oltsa beléjük a tudás szeretetét, megbecsülését. Nem, nem adatott meg, pedig ez a civilizált világ egyik legtermészetesebb dolga lenne. De itt Erdélyben mindez talán több generációra visszanyúló gondot jelent. Mert lám már Finály Henrik tanár úr, a Ferenc József tudományegyetem volt rektora, az MTA levelező tagja, kissé archaikusan, így fogalmazza meg 1872-ben:
„ … a tudományos kutatás minden felfedezéseit már tökélyesen meghonosítván, és fajunk általános közmívelődése tömegébe tökélyesen beleolvasztván, már csak azt tekinthetnők a kiválóan elméleti tudományossággal foglalkozó hazafiak egyedül babért ígérő működésének és feladatának, hogy kézzel fogható új eredményekkel gazdagítsák az összes emberiség tudományos kincsét…”
Nos, bár ilyen állapotok lennének ma. Bizonyosan Kelemen András is erre vágyik, bizonyosan Ő is azt tartja, hogy a legfőbb feladatunk hozzájárulni a világ tudományos eredményeihez. De mindez csak akkor lehet sikeres, ha megteremtjük ennek körülményeit, ennek fellegvárait. Ha előbb megakadályozzuk közösségünk elsorvadását, ha hitet, erőt adunk, hogy lehet és érdemes itthon művelni a tudományt. Valamikor úgy gondoltuk, hogy ahhoz, hogy megvalósítsunk egy keveset abból az álomból, amit évtizedekig dédelgettünk szűkebb tágabb környezetünket fáradságos munkával meg kell győznünk. Most már tudjuk, hogy nem elég a külső segítség, ezt a munkát nem végzi el helyettünk senki, és ehhez nagy szükségünk van olyan társakra, akik hisznek, hogy sikeres lehet a munkánk. Nos, ilyen társunk lett Kelemen András. Szerénysége, emberi tartása mindannyiunknak követendő példa lehet, csendes önmagát soha nem előtoló viselkedésével mindenkit meggyőz, hiszi, hogy az ember az érték, függetlenül attól, hogy tanár, hallgató, vagy egyszerű munkatárs, képes tudományos-, maradandó értéket alkotni, vagy csak teszi mindennapi dolgát, neki mindenki számít.
Mindebben pedig sokat jelent a karakter, az empátia, a hit abban, amit csinál. Nagyon meglátszik valakin, ha olyan ruhát visel, amiben nem érzi jól magát. Hitelesen így tette a dolgát akkor is, amikor csupán egy egyszerű tanárunk volt és így teszi most is, hogy meghatározó vezetője a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának. Nem csak úgy általában, hanem mindenkire odafigyel, mindig számíthatunk, a segítségére, az őszinteségére, igazmondására. Pedig Székely János szerint "az igazmondás egy hazug világban előnytelen versenyre kényszerít". Nos, mindez egyáltalán nem látszik rajta, érvel, példát mutat és meggyőz, úgy vállalja a vezető szerepet, hogy nem bújik távoli érthetetlen ködbe, amiben Ö sem érzi jól magát. És így sikeres, így épül alakul a marosvásárhelyi campus, a bentlakás, és ami a legfontosabb így érzik büszkének magukat a hallgatók, hogy ilyen egyetemre hoznak nemzetközi díjakat.
Kedves András nagyon önző módon azt kívánom, hogy ez a Jenei Dezső emléklap is legyen a záloga annak, hogy közösen megérjük álmaink beteljesülését. Tényleg a Sapientia egyetem jelentse a legjobb oktatást, a legjobb műszaki oktatást a régióban.
Kolozsvár, 2015. november 19.
Dr. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
