A 2016-os évre vonatkozó pályázatok értékelése
(11. díjkiosztás )
|
Örvendetesnek tekintjük, hogy az egyetemi és doktori tanulmányait az 1989-es romániai változásokat követően végzett/végző generáció jelen van a tudományos életben. Tudományos pályán keresi a helyét, alapkutatásokat kezdeményez és végez, konferenciákat, szakmai rendezvényeket szervez, kutatási eredményeit publikálja. Ennek az ifjú generációnak a jelenléte tapasztalható az EME konferenciáin, felolvasóülésein, az Erdélyi Múzeum hasábjain. A tudós társadalom újratermelődése egyaránt tapasztalható az irodalom-, a nyelvészet-, a történet-, a néprajztudomány területén.
Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya meg van győződve arról, hogy az új generációnak a romániai magyar tudományos életben helye van, amit felkészültsége, munkája alapján érdemelt ki. A szakosztály választmánya azzal a szándékkal írt ki 2006 tavaszán debüt-díjat, hogy kiosztása évről évre alkalmat teremtsen arra, hogy a figyelem e tudósgeneráció tagjaira, annak friss teljesítményeire irányuljon, hogy e teljesítmények egy ilyen utólagos számvetés keretében is beépüljenek a köztudatba. A felhívás szerint a díjat az EME azon tagjai pályázhatják meg, akik a közelmúltban kötet, tanulmány publikálásával, egy kiadvány tudományos igényű gondozásával, egy szakmai rendezvény megszervezésével stb. léptek be a tudós társadalomba.
Erdélyi Figyelő TV riport
A 2016-os évre hat pályázó nyújtotta be jelentkezését.
Bélfenyéri Tamás 2009–2012 között párhuzamosan végezte a BBTE didaktikai teológia és történelem szakát. Ugyanígy szerzett mesteri oklevelet a Teológia, kultúra, társadalom, valamint a Kulturális örökség kutatása és hasznosítása szakon, 2014-ben. 2014-től a Történelem, kultúra, civilizáció doktori iskola doktorandusa (témavezető dr. Rüsz-Fogarasi Enikő). Kutatási területe Magyarország középkori egyháztörténete, egyházi társadalma, különös tekintettel a nagyváradi egyházmegyére. 2010-ben rövid ideig gyakornok a kolozsvári állami levéltárban, 2014-ben a kalocsai főegyházmegyei levéltárban szerez gyakornoki tapasztalatot. Publikációs jegyzékében 16 szakcikket nevez meg (zömében a Keresztény Szóban jelentek meg). 8 konferencián tartott előadást.
Pályamunkája A váradi püspökség koldulórendi kolostorai a középkorban című kötet. Terjedelme 130 lap, kiadta a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság és a Varadinum Script Kiadó, 2016-ban. A kismonográfiát dr. habil. Fedeles Tamás egyetemi docens, a pécsi Történettudományi Intézet tanára ajánlja díjra. A szakmai értékelés kiemeli, hogy a szerző szakszerűen foglta össze a 14 mendikáns kolostorra vonatkozó forrásanyagot, a régészeti és művészettörténeti kutatási eredményeket. Az eredmények jelentőségét növeli az, hogy a nagyváradi régió egyháztörténete, ezen belül a monasztariológia az utóbbi évekig kutatatatlan volt.
Bordás Beáta párhuzamosan a BBTE újságírás és történelem-művészettörténet szakán végzett alapképzést 2008-ban, majd a Kulturális örökség kutatása és hasznosítása mesterszakon, 2010-2013 között pedig a Történelem, civilizáció, kultúra doktori szakon tanult, 2013-ban védte meg doktori disszertációját. 2016-tól a Kolozsvári Művészeti Múzeum muzeológusa. Az évek során különböző régészeti, település- és műemlékfelmérési programok résztvevője. Folyamatosan vesz részt szakmai rendezvényeken, magyar és román nyelven közöl szaktanulmányokat.
Pályamunkája: Erdélyi katélyépítészet a historizmus korában (1840–1914). Az egykori Kolozs, Torda-Aranyos és Alsó-Fehér vármegyék kastélyai. 2016-ban látott napvilágot a Polis Könyvkiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület gondozásában, 295 lapon. A munkát értékelő Kovács András művészettörténész szerint jelentősége abban áll, hogy egy alig vizsgált korszak reprezentatív építészeti műfajában végez feltáró munkát. A vizsgált időszak a lassan visszavonuló társadalmi réteg kultúrájának organikus részét képező kastélyépítészet utolsó nagy korszaka. Levéltári és könyvtári források alapján a szerző három hajdani vármegye 22 építészeti együttesének leírását készíti el. A referens értékelése szerint a kiadvány további értékét képezik az eltűnt épületekről készült egykori képek.
Gergely Zoltán a Román Akadémia Folklór Intézetének munkatársa, kutatója. A BBTE zenepedagógia szakán alapképzést, a Teológia–zene–nevelés szakán mesterképzést végeztt, 2010-ben. 2010–2013 között volt a BBTE Hungarológia Doktori Iskolájának hallgatója, doktori disszertációját 2014-ben védte meg (témavezető dr. Pozsony Ferenc). Kutatási témája a mezőségi kántálóének szövegrepertoárja, e témáról mintegy tíz tanulmányt közölt magyar, román és angol nyelven. Két szakmai társaság tagja.
Pályamunkája a Mezőségi kántáló énekek című monográfia, a szerző doktori disszertációja, amelyet a budapesti Hagyományok Háza adott ki 2016-ban, 350 lapon. Egyik ajánlója, Szenik Ilona folklkórkutató, nyugalmazott egyetemi tanár a gazdag gyűjtemény dallam- és szövögtipológiai elemzését emeli ki. Pozsony Ferenc akadémikus, egyetemi tanár a vizsgálatnak a szövegre, dallamra és a rítusra való kiterjesztését méltányolja, valamint a két személyre összepontosító egyéniségkutatást.
Kassay Réka a Sapientia EMTE filmművészet, fotóművészet, média szakán tanult, mesteri képzést a BBTE szociokulturális kommunikáció szakán végzett. 2010-2013 között a BBTE Hungarológia Doktori Iskola hallgatója volt, irányítója Cseke Péter. Jelenleg a Fox in the Boc animációs stúdió designer-animátora, társult oktató a Sapientia EMTE-n. Tanulmányai és cikkei jelentek meg hazai és nemzetközi felületeken. Animációs filmjei filmfesztiválokon szerepeltek. Több díj tulajdonosa. Kutatási területe a médiatörténet, különösen az ifjúkori médiahasználat.
Pályamunkája a doktori disszertáció publikált változata, címe Barbie vagy Star Wars? Mesehős-reprezentációk az elemi iskolás gyerekek életében. Megjelent 2016-ban, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Letöltés sorozatában, 268 oldalon. A 10 fejezetre tagolt munka a módszertant és a szakirodalmat összefoglaló részek után „szisztematikusan végigelemzi a célcsoporttal és azok kedvenc mesehőseivel, a mesehősök megjelenési formáival és a befogadói attitűddel kapcsolatos jelenségeket” (Antalóczy T.). A disszertáció egyik opponense szerint az elvégzett kutatás értékét az adja, hogy a kutatás a 6-12 év közötti generáció médiafogyasztási szokásait vizsgálja, amely generáció az eddigi kutatásokban nem került az érdeklődés középpontjába, „miközben ez a korosztály élete nagyobb részét a média társaságában tölti el, legtöbb esetben szülői felügyelet nélkül”. A pályázathoz írott ajánlásban dr. Bakó Rozália Klára a következő értékelést adja: a könyv „a médiakutatás elméleti és módszertani keretét szervesen ötvözi a gyermeklélelktan és a szociológia szempontrendszerével. A kisiskolás gyerekek mesehős-interpretációit vizsgálva a szerző túllép a hagyományos hatáselemzésen és rávilágít a társadalmi közeg szocializációs mechanizmusaira”.
Sárándi Tamás 2004-ben a BBTE Történelem-Filozófia karán végzett alap-, 2005-ben mesterképzést. 2011–2014 között az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Doktori Iskola doktorandusa. 2005–2011 között a Szatmár megyei Múzeum, 2014-től pedig a Maros Megyei Múzeum muzeológusa. Rendszeresen jár erdélyi és magyarországi konferenciákra. Publikációs jegyzéke 38 szakcikket tartalmaz, amelyek folyóiratban jelentek meg vagy könyvfejezetek.
Pályamunkájának címe Levezényelt visszacsatolás. A magyar katonai közigazgatás Észak-Edélyben, 1940, 2016-ban a Pro-Print jelentette meg, 624 lapon. A könyv bevezető tanulmánya 190 oldal, elsőként tesz kísérletet az észak-erdélyi magyar adminisztráció visszatelepítésének összefoglalására. A kötet további érdeme, hogy 10 tematikus csoportban 143 dokumentumot tesz közzé. A könyvet funkcionális mellékletek zárják. A munkát ajánló dr. Bárdi Nándor elismeréssel nyilatkozik a pályázó szakmai elkötelezettségéről, eredményeinek jelentőségéről, forrásfeltáró alapkutatásairól. A jelen munkában a szerzőnek a vizsgált korban való jártsságát, valamint a forrásközlés alapozó jellegét értékeli.
Szabó Csaba 2010-ben szerzett BA, 2012-ben MA oklevelet a BBTE Történelem és Filozófia karán. 2012–2016 között doktorjelölt Erfurtban a Max Weber Kolleg-ban és a Pécsi Tudományegyetemen 8témavezető dr. Ádám Szabó, dr. Jörg Rüpke, dr. Greg Wolf). Angol nyelvű tézise: Szentélyek a római Daciában. Anyagi kultúra és vallásgyakorlat.
2008-tól több ásatás tagja. 28 konferenciaszerepléssel rendelkezik. A diákkonferenciákon való részvétel után a sorban hazai, külföldi, nemzetközi konferenciák következnek. Publikációs jegyzékében egy önálló kötet, egy társszerzővel írott könyv, egy brosúra, 26 tanulmány, 9 megjelenés előtt álló tanulmány, 13 recenzió szerepel. Tudománynépszerűsítő előadásokat tartott, konferenciákat szervezett. 8 szakmai egyesület, szerkesztőbizottság tagja.
Pályamunkája a Béla Cserni and the beginnins of urban archeology in Alba Iulia (Cserni Béla és a városi régészet kezdetei Gyulafehérváron) című angol nyelvű monográfia, megjelent 2016-ban a kolozsvári Mega kiadónál, terjedelme 220 lapon. A kötet Cserni Béla életpályáját magyar és európai régészettörténeti kontextusban mutatja be. A 10 fejezetre tagolt munka rendre bemutatja a régész életpályáját, történészi és régészi tanulmányait, ásatásait és nemzetközi hírű felfedezéseit, a gyulafehérvári múzeum dokumentumokkal igazolt alapítástörténetét, valamint közli Cserni Béla műveinek jegyzékét. A szerző további szándéka Cserni Béla levelezésének feltárása és közlése. A pályamunkát ajánló Bajusz Istvány régész, egyetemi docens indokoltnak tartja Cserni Béla munkásságának ilyen terjedelmű és mélységű bemutatását, hiszen jelentős szerepe volt az erdélyi régészet nemzetközi felzárkóztatásában, a városi régészet megteremtője volt, a gyulafehérevári múzeum megalapítója. A kötet hitelesen dokumentált, s Cserni munkássága feltárásának első lépése.
A pályázatokat elbíráló zsűri, Pál Judit történész, Gábor Csilla irodalomtörténész és Keszeg Vilmos etnológus elismerve mind a hat pályázat értékeit, idén Sárándi Tamás és Bordás Beáta pályázatának ítélte a Debüt díjat.
A nyerteseknek és valamennyi pályázónak gratulálunk.
2017. március 28.
|
|
