Berecki Sándor és Ozsváth Imola
|
Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya által kiírt Debüt-díj harmadik kiosztása
Örvendetesnek tekintjük, hogy az egyetemi és doktori tanulmányait az 1989-es romániai változásokat követően végzett/végző generáció jelen van a tudományos életben. Tudományos pályán keresi a helyét, alapkutatásokat kezdeményez és végez, konferenciákat, szakmai rendezvényeket szervez, kutatási eredményeit publikálja. Ennek az ifjú generációnak a jelenléte tapasztalható az EME konferenciáin, felolvasóülésein, az Erdélyi Múzeum hasábjain. A tudós társadalom újratermelődése egyaránt tapasztalható az irodalom-, a nyelvészet-, a történet-, a néprajztudomány területén.
Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya meg van győződve arról, hogy az új generációnak a romániai magyar tudományos életben helye van, amit felkészültsége, munkája alapján érdemelt ki.
A szakosztály választmánya azzal a szándékkal írt ki 2006 tavaszán debüt-díjat, hogy kiosztása évről évre alkalmat teremtsen arra, hogy a figyelem e tudósgeneráció tagjaira, annak friss teljesítményeire irányuljon, hogy e teljesítmények egy ilyen utólagos számvetés keretében is beépüljenek a köztudatba. A felhívás szerint a díjat az EME azon tagjai pályázhatják meg, akik a közelmúltban kötet, tanulmány publikálásával, egy kiadvány tudományos igényű gondozásával, egy szakmai rendezvény megszervezésével stb. léptek be a tudós társadalomba.
A kuratórium az előző években a következő kutatók teljesítményét méltányolta:
2006
Killyéni András-Péter
Murádin János Kristóf
Simon Zsolt (díj)
Sófalvi András
2007
Fazakas Emese
Dóczy Örs (díj)
Vida Erika (díj)
László Márton
A 2008-as évre szóló pályázat meghirdetésére 2007 novemberében került sor, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvény keretében. A felhívás az EME honlapján, sajtóban jelent meg, elektronikus hálózaton terjedt.
A 2008-as évben öt pályázat érkezett be.
Berecki Sándor 1980-ban született Marosvásárhelyen. 1999–2003 között a BBTE Történelem és Filozófia Karának hallgatója. 2003–2005 között a gyulafehérvári “1 Decembrie” Tudományegyetem Történelem és Filológia Karán mesteri oklevelet szerzett. A doktori képzést 2005–2008 között a BBTE Történelem és Filozófia Karán végezte. Disszertációjának címe A kelták Közép-Erdélyben. Tudományos irányítója Ioan Glodariu. Több alkalommal részesült a Sapientia KPI kutatási ösztöndíjában, valamint a Domus Hungarica Scientiarum et Artium ösztöndíjban. Több régészeti ásatás résztvevője, majd felelős régésze (Nagyernye, Marosvásárhely, Várhegy, Marosszentgyörgy). Tanulmányai folyóiratokban és kötetekben jelentek meg, az évek során 14 konferencia előadója volt. Az EME, a Pósta Béla Egyesület tagja, a marosvásárhelyi Borsos Tamás Egyesület vezetőségi tagja. Pályázata a kolozsvári Mega Kiadó gondozásában megjelent The La Tene Settlement from Moresti című kötetet tartalmazza. A kötet a Maros megyei Malomfalván feltárt késővaskori kelta településen előkerült tárgyi emlékek bemutatását tartalmazza. A kutatás során elkészült a leletek számítógépes adatbázisa, amely az edénytöredékek főbb jellemzőit tartalmazza. “Ezeknek az értékelése lehetőséget nyújtott arra, hogy általános képet alkossunk a kor konyhájáról és annak eszköztáráról, ugyanakkor rávilágított a település néhány sajátosságára, mint például a házak egymáshoz való viszonya, azok szerkezeti jellegzetességei, tartozékai. A település párhuzamait egy tágabb környezetben, a Kárpát-medencében kerestük és találtuk meg, ezáltal rávilágítva arra, hogy az erdélyi kelta civilizáció főbb jellemvonásaival beillik a közép-európai korabeli világképbe.” A pályamunka értékelését dr. Bajusz István végezte el. Idézzük értékelő sorait: “Az igaz, hogy a malomfalvi kelta település »csak egy a sok közül«, sokszor hivatkoztak rá az eddig közreadott régészeti jelentések kapcsán, de alapos elemzésére nem került sor. Berecki Sándor lényeges, kiegészítő értelmezései jelentős és átfogó elemzésen alapulnak, amelyeknek végeredménye egy látszólag kicsiny, de mégis jelentős hozzájárulás a kelta időszak megismeréséhez.”
Hubbes László Attila 1969-ben született. 1990–1995 között magyar–angol szakos oklevelet, 1995–1996 között magiszteri fokozatot, 2006-ban pedig doktori címet szerzett a BBTE Bölcsészkarán. Részképzésen vett részt Szegeden, Budapesten, Krakkóban. Doktori értekezésének címe Látomások a végső dolgok bűvöletében. Az apokalipszis a vallásirodalmi műfajtól a művészeti kifejezésmódig, tudományos irányítója Gyímesi Éva volt. A pályázó jelenleg a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársa. Hubbes László különböző területeken végzett színvonalas és változatos munkát. 1996–1997 között a krakkói Jagelló Egyetem Bölcsészkarának Hungarológiai Tanszékén vendégtanárként az erdélyi magyar irodalomról és az erdélyi emlékirat irodalomról vezetett kollégiumokat. 1997–1998 folyamán a bukaresti állami televízió magyar adásának műsorszerkesztője. 1998–1999 között a Bukarest-Cernica-i Országos Adventista Teológiai Intézetben dolgozott vendégtanár minőségben. 1999–2000 között a lengyel nagykövetség művelődési osztályának sajtófigyelője és rendezvényszervezője, Bukarestben. 1997–2003 között a bukaresti Zone Studio srl fordító-szerkesztője, filmfeliratozója (Discovery Channel, Animal Planet dokumentumfilmjei, továbbá művészfilmek). 2002-től kezdve hivatásos fordító. 2004-től kezdődően a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdasági és Humántudományok Karán óraadó tanár, Csíkszeredában. Az European Association for Biblical Studies rendes tagja (2006), a Society of Biblical Literature rendes tagja (2007), az EME rendes tagja (2007), az International Association for Empirical Aesthetics rendes tagja (2008), az MTA külső köztestületi tagja (2008), a KAB tagja (2008). Hazai és külföldi tudományos konferenciákon adta elő kutatási eredményeit, lapokban és folyóiratokban közölte tudományos és szépirodalmi írásait, fordításait (Echinox, Látó, Internet Magazin, Keresztény Szó), több kötet szerkesztője. Pályamunkája a Mentor könyvkiadó gondozásában 2008-ban megjelent kötete, a Látomások a végső dolgok bűvöletében. Az apokalipszis a vallásos irodalmi műfajtól a művészeti kifejezésmódig. A pályázatot értékelő és támogató Jánó Mihály művészettörténész a pályázónak a különböző szaktudományok területére szétágozó tájékozottságát méltatja. Idézzük az értékelő mondatokat: “Különleges érdeme a munkának, hogy egyrészt a nemzetközi apokaliptikatudományi szakirodalomban már több évtizede zajló viták és fogalomtisztázások folyamatából nyújt értékes ízelítőt magyar nyelven, másrészt úttörő módon kidolgozza a vallás- és művészettörténeti, esztétikai, ikonográfiai szakterületen hiányzó vagy hiányos magyar fogalmi hálót; így fontos alapmunkát nyújt a témában érdekelt magyar szakembereknek, akiknek hosszú ideje nem állt rendelkezésére anyanyelvükön ilyen átfogó tanulmány”.
Korondi Ágnes a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékének doktorandusza és oktatója. 1982-ben született Tordán. 2005-ban magyar–angol szakos oklevelet, 2006-ban mesteri fokozatot szerzett a BBTE-n. 2007-től a Hungarológiai tudományok doktori iskola hallgatója, tudományos irányítója dr. Gábor Csilla. Tanulmányai idején több alkalommal részesült magyarországi továbbképzési ösztöndíjban. Kutatási területe a régi magyar irodalomtörténet, a késő középkori magyar nyelvű kolostori kódexirodalom, a barokk katolikus kegyességi irodalom. 2006-tól a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár Philobiblon c. angol nyelvű folyóiratának fordító-szerkesztője, 2006-tól a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékének, 2007-től a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetének óraadó tanára. Munkájának eredményeit konferenciákon mutatta be (Kolozsvár, Budapest, Csurgó), folyóiratokban, konferencia kötetekben tette közzé. A pályázó szakmai és kutatói felkészültségét dr. Gábor Csilla egyetemi tanár értékelte a következőképpen. “Felkészülése valamint eddigi publikációi olyan tehetséges és következetes fiatal kutatót mutatnak, aki egyszerre van otthon a középkor szövegvilágában és a kora újkor kegyességi törekvéseiben. 2007-ben megjelent tanulmánya, amellyel a Debüt-díj elnyérésére pályázik, és amely e kettős érdeklődés kiérlelt eredménye, elmélyült forrásismerettel, nagyívű hazai és nemzetközi tájékozottsággal, interdiszciplináris távlatokból tesz fel kérdéseket témájához. Elemzései eredményeként szépen kirajzolódik a középkor devóciós törekvéseinek kora újkori recepciója éppúgy, mint a recepció során bekövetkezett átalakulások; a vizsgálat pedig nem csupán a szövegek szerveződésének mikéntjére figyel, hanem a könyvtípusok alakulásának történetét is nyomon követi.”
Ozsváth Imola 1977-ben született Székelyudvarhelyen. 2002-ben magyar–néprajz szakos oklevelet, 2003-ban mesteri fokozatot szerzett a BBTE-n. Azóta a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium tanára. Kutatási témái: szórványosodás és identitás, népi specialisták élettörténete, néptanítók élettörténetének vizsgálata. Tagja a Kriza János Néprajzi Társaságnak (2002), az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek (2002), a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak (2006). Udvarhelyszéki pedagógusok a 20. század második felében. Életpályák és élettörténetek címmel írott disszertációja 2008-ban került bemutatásra a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéken. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem KPI-nek kutatási programjában ismételten kutatási ösztöndíjban részesült. Kolozsvárt, Aradon, Szegeden, Budapesten, Debrecenben konferenciákon mutatta be kutatásait. Tanulmányait a KJNT, a L’Harmattan, a Lucidus, a Scientia kiadóknál megjelent kötetek tartalmazzák. A Mentor Kiadónál megszerkesztve, kiadás előtt áll Lámpások voltunk. Három udvarghelyszéki pedagógus élettörténete című kötete. A pályázó pályamunkája a Néptanítók. Életpályák és élettörténetek című kötet. A kötet a Keszeg Vilmos egyetemi tanár által vezetett kutatási program eredményeit tartalmazza. A kötetben hat erdélyi néptanító, falusi értelémiségi élettörténete, életpályája kerül bemutatásra. A kutatók a tartalomelemzés módszerét alkalmazva a rögzített élettörténetek valamint levéltári források alapján vizsgálták a tanítói életpálya sajátosságait. Az elemzések fő szempontjait az értelmiségi pálya választásának motivációi, a felkészülés során tett erőfeszítések, a tanítói életpálya fordulópontjai, sorseseményei, a vidéki értelmiség kapcsolatrendszere, a tanítók autobiografikus szövegeinek kontextusai képezték. A kötet Ozsváth Imola szerkesztésében látott napvilágot. Benne olvasható a pályázó két tanulmánya. A pályázó teljesítményét dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár értékelte: “Ozsváth Imola a kolozsvári etnológiai iskolában nőtt tudóssá. Kutatói habitusát a szakirodalmi tájékozottság, a módszerek magabiztos használata, a forrásfeltárás és -értelmezés igénye jellemzi. Annak a tudós nemzedéknek a képviselője, amely a leíráson túl az értelmezés módszerességével és az értelmezés nyomán feltáruló új összefüggésekkel lepi meg az olvasóját.”
Pieldner Judit 1975-ben született Sepsiszentgyörgyön. 1994–1998 között magyar–angol szakos oklevelet, 1999-ben mesteri fokozatot szerzett a BBTE-n. 1999–2002 között a szegedi tudományegyetem PhD programjának hallgatója volt. Angoltanárként dolgozott, jelenleg a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyetemi tanársegédje. Kutatási területei az összehasonlító irodalom, az irodalom- és filmelmélet, az adaptáció, intermedialitás. Irásait hazai és magyarországi szaklapok és konferenciakötetek közölték (Székelyföld, Tiszatáj, Bárka, Irodalmi Jelen, Napút; Kolozsvár, Csíkszereda, Szeged, Bukarest). 2007-ben a KOMP-PRESS Kiadó gondozásában látott napvilágot Beszédterek, képterek című tanulmánygyűjteménye. A kötet filpoétikai és irodalomkritikai tanulmányokat tartalmaz. A pályamunkát dr. Tapodi Zsuzsanna ajánlotta a kuratórium figyelmébe, a következő szavakkal: „A szerző azon fiatal kutatók körébe tartozik, akik kiválóan elsajátították, anyanyelvként használják az aktuális irodalomelméleti iskolák terminológiáját, magukénak tudják látásmódját, ám – szerencsére – ez a tudás nem tolakszik annyira előtérbe, hogy a hétköznapi olvasó ne érthetné meg a jól fölépített gondolatmenetet.“
A pályázatokat a szakosztály tagjaiból álló bizottság (Gábor Csilla, Keszeg Vilmos, Molnár B. Lehel, Pál Judit) bírálta el. A bizottság mind az öt pályázó munkáját elismeréssel értékeli. A 2008-as Debüt-díjat két pályázónak ítéli oda: Berecki Sándornak és Ozsváth Imolának.
Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi szakosztálya gratulál minden pályázónak, további eredményes munkát kíván.
A díjat az EME ajánlotta fel. A pályázók könnyvel való megajándékozását a Phoenix könyvesbolt (Magyari Eszter), a Koinónia és a Művelődés szerkesztősége tette lehetővé.
A díj átadásával egyidőben a szakosztály a pályázatot a 2009-es évre is felújítja.
Eszerint az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya 2009-ben debüt díjat ítél oda a szakosztály első tudományos teljesítményt felmutató tagjának. A díj oklevélből és kutatásra fordítható összegből áll.
A díjat pályázni kell. A pályázat tartalmazza a pályázó szakmai életrajzát (tanulmányok, munkahely, teljesítmények), a kiemelkedő szakmai eredmény leírását (önálló kötet, szerkesztés, fontos tanulmány, konferencia szervezés stb.), valamint egy, az illető szakterületen dolgozó tekintély véleményét az illető munkáról, a munka egy példányát. A pályázat az EME székházában nyújtható be, a szakosztály címére, 2009. október 15-ig.
A pályázatokat egy, a szakosztály tagjai közül kinevezett bizottság bírálja el. A díj átadására Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvény keretében kerül sor.
Kolozsvár, 2008. november 22.
Dr. Keszeg Vilmos, egyetemi tanár
|
|
