 |
|
|
|
Főoldal »
Hírek »
Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya által kiírt Debüt-díj negyedik kiosztásakor |
|
Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya által kiírt Debüt-díj negyedik kiosztásakor
[2009. november 25.]
|
|
|
értékelés
|
Örvendetesnek tekintjük, hogy az egyetemi és doktori tanulmányait az 1989-es romániai változásokat követően végzett/végző generáció jelen van a tudományos életben. Tudományos pályán keresi a helyét, alapkutatásokat kezdeményez és végez, konferenciákat, szakmai rendezvényeket szervez, kutatási eredményeit publikálja. Ennek az ifjú generációnak a jelenléte tapasztalható az EME konferenciáin, felolvasóülésein, az Erdélyi Múzeum hasábjain. A tudós társadalom újratermelődése egyaránt tapasztalható az irodalom-, a nyelvészet-, a történet-, a néprajztudomány területén.
Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya meg van győződve arról, hogy az új generációnak a romániai magyar tudományos életben helye van, amit felkészültsége, munkája alapján érdemelt ki. A szakosztály választmánya azzal a szándékkal írt ki 2006 tavaszán debüt-díjat, hogy kiosztása évről évre alkalmat teremtsen arra, hogy a figyelem e tudósgeneráció tagjaira, annak friss teljesítményeire irányuljon, hogy e teljesítmények egy ilyen utólagos számvetés keretében is beépüljenek a köztudatba. A felhívás szerint a díjat az EME azon tagjai pályázhatják meg, akik a közelmúltban kötet, tanulmány publikálásával, egy kiadvány tudományos igényű gondozásával, egy szakmai rendezvény megszervezésével stb. léptek be a tudós társadalomba.
A kuratórium az előző években a következő kutatók teljesítményét méltányolta:
2006
Killyéni András-Péter
Murádin János Kristóf
Simon Zsolt (díj)
Sófalvi András
2007
Fazakas Emese
Dóczy Örs (díj)
Vida Erika (díj)
László Márton
2008
Berecki Sándor (díj)
Hubbes László Attila
Korondi Ágnes
Ozsváth Imola (díj)
Pieldner Judit
A 2009-es évben 12 pályázó nyújtotta be pályázatát.
Bibor Máté 1973-ban született Budapesten. 1994–1999 között az ELTE BTK könyvtár szakát végezte, 2002-ben iratkozott az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájába. Készülő disszertációjának témája Gyulafi Lestár erdélyi fejedelmi titkár, az említett szerző kéziratos hagyatékának feldolgozását célozza meg. 2003-tól az ELTE Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtárának munkatársa, 2004-től óraadó tanár az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékén. Több tanulmány szerzője (Irodalomismeret, Irodalomtörténet, Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei, tanulmánykötetek). A pályázó az ELTE BTK által szervezett Matthias Rex: Hungary at the Dawn of the Renaissance című nemzetközi konferencia keretében, 2008 májusa-júniusa során szervezett Mátyás király: Magyarország a reneszánsz hajnalán című kiállítás katalógusa. A kiállítást a pályázó készítette elő. A pályázatot méltató dr. Madas Edit, az MTA-OSZK Res Libraria Hungariae kutatócsoport vezetője szerint a pályázó „nemzedéke egyik legtájékozottabb, legjobban felkészült könyvtáros kutatója, akinek fő érdeklődési területe a középkori, kora újkori magyar irodalomtörténet és művelődéstörténet. Az első igazán komoly tudományos és tudományszervezői teljesítménye a 2008-as reneszánsz-évhez kapcsolódik [...] A rendkívül sokszínű, tartalmas kiállításhoz méltó tudományos katalógust is készített, a legjobb szakembeket megnyerve a tételleírásokhoz.“
Boros Ernő 1952-ben született Nagykárolyban. Egyetemi tanulmányait a bukaresti Stefan Gheorghiu Akadémia újságírói fakultásán (1982), majd a kolozsvári BBTE szociológia szakán (2008) végezte. 1982-től hivatásos újságíró, jelenleg a Nagykároly és Vidéke hetilap szerkesztőségének tagja. 2005-ben napvilágot látott a Volt minekünk jó életünk, van most nekünk jaj című, a szatmári svábok 1945–1949 közötti deportálásáról szóló kétkötetes munkája. Ezt követően 2009-ben közölte a Hogy a magyar pusztuljon (1944 vége – 1945 eleje: Szatmár megyeiek a földvári haláltáborban) című kötetet. Mindkét munka az események által igénybevett személyek és leszármazottaik vallomásait tartalmazza. A köteteket a csíkszeredai Státus Kiadó jelentette meg, a Szemtanú Könyvek sorozatban. A szerző 2003-ban elnyerte a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete II. díját, 2002-ben és 2003-ban a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság pályázatának II. díját, valamint 2008-ban Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány szociográfiai riport pályázatának II. díját. A pályázó pályamunkája a Hogy a magyar pusztuljon című kötet második, bővített és javított kiadása. A pályázat nem tartalmaz ajánlást.
Fazakas István Áron 1974-ben született. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia elméleti szakán végezte 1992-97 között. 1997-98 között mesteri fokozatot kapott a zeneszerzés terén, 2005-ben filmzeneszerzés mesterkurzuson szerepelt az Amerikai Egyesült Államokban. Doktori tanulmányait 2006-2009 között végezte Terényi Ede irányításával, A zene és a képiség közötti kölcsönhatás a filmzenében témában. 1992-94 között a bécsi Strauss Edition munkatársa és szerkesztője, 1994-2007 között a Gheorghe Dima Zeneakadémia Tudományos Kiadójának szerkesztője, 2007-2009 között a zeneakadémia kutatócsoportjának tagja, a 2008-2009-es tanévtől kezdve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Természettudományi és Művészeti Karának főállású egyetemi adjunktusa. Egyetemi kurzusokat szerkesztett, zeneszerzőként egyéni művek szerzője, felkérésre több művet áthangszerelt, két zeneműve önálló kötetben látott napvilágot, több nyomtatott és elektronikus publikáció szerzője. A pályázó a pályázatra nyomtatásban megjelent két zeneművét nyújtotta be. A pályázatot Terényi Ede egyetemi professzor elismerő szavai kísérik.
Gáll Erwin 1977-ben született Gyergyószentmiklóson. Egyetemi tanulmányait 2000-ben fejezte be a Bukaresti Tudományegyetem Történelem Karán. Szakdolgozata az Erdélyi-medence honfoglalás kori temetőinek elemzését tartalmazza. Doktori tanulmányait az ELTE Régészettudományi Intézetének doktori iskolájában kezdte 2001-ben, disszertációjának témája A honfoglalás- és kora Árpád-kori temetők és szórványleletek elemzése az Erdélyi-medencében, a Partiumban és a Bánságban. A disszertáció megvédésére 2008-ban került sor. A pályázó az évek során 38 tanulmányt, több szakírást közölt, valamint több konferencián adott elő. 2006-tól a Román Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa. Munkatársa Gergely Balázs, 1977. január 12-én született Kolozsvárt. 1996–2003 között az ELTE Régészeti Szakán tanult, 2007-től az ELTE doktori iskolájának hallgatója. 2004–2005 között a Nyíregyházi Jósa András Múzeum régésze, 2006-tól a kolozsvári történelmi múzeum régésze. Több tanulmány szerzője (Korunk, Jósa András Múzeum Évkönyve, Acta Museii Napocensis, Acta Siculica, Székelyföld). Pályamunkájuk a Kolozsvár születése. Régészeti adatok a város X-XIII. századi történetéhez, Kolozsvárt, az Erdélyi Múzeum-Egyesület gondozásában látott napvilágot. A pályamunkát Révész László egyetemi docens, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa véleményezi. Az ajánlás szerint „e munkát alapvető fontosságú forrásműnek tartom, nemcsak Erdély, de az egész magyarság szempontjából is [...] Bármily hihetetlen ugyanis, de az elsőként 1834-ben felfedezett Bene pusztai honfoglalás kori magyar sír megtalálása és közzététele óta eltelt 175 esztendő múltán ez az első Erdélyben, magyar nyelven megjelent, honfoglalás- és államalapítás kori sírokat és temetőket közlő és elemző önálló monográfia.“
Gergely Zoltán 1987-ben született Naszódon. Egyetemi alapképzést a BBTE Református Tanárképző Kar vallás- és zenepedagógia tanszéken szerzett. Jelenleg a Babeş-Bolyai Tudományegyetem zenepedagógia szakának II. éves magiszteri hallgatója. Több alkalommal lépett fel klasszikus zeneszámokkal, népdalversenyen több alkalommal szerzett első helyezést. Pályamunkája a Studia Universitatis Babes-Bolyai, Musica egyetemi lapban angol nyelven megjelent, a mezőségi zenei szokáshagyományt bemutató két tanulmánya. A pályázathoz Almási István népzenekutató ír ajánlást „A szakirodalom beható ismerete alapján jellemezte a vizsgált tájegységet, illetve azon belül a falvakat, amelyekben a közölt dallamok előkerültek [...] Az egyes énekek bemutatása a zenetörténeti kutatások tapasztalatainak ismeretére vall. A közzétett 20 dallamtípus 29 változata közül 14-et, vagyis a teljes anyag mintegy felét Gergely Zoltán gyűjtötte. Lejegyzései megbízhatóak.“
Győrffy Gábor 1971-ben született Nagybányán. A BBTE fizika karán, majd bölcsészkarán szerzett egyetemi oklevelet. Cenzúra és propaganda a kommunista Romániában című doktori értekezését 2007-ben védte meg. Jelenleg a BBTE Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudomány Karának adjunktusa. Tárgyai: Sajtótörténet, Műfajismeret, Politikai újságírás, Eszmetörténet, Sajtófordítás műhely. 2007-ben a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, 2009-ben a Román Sajtótörténeti Egyesület érdemoklevélben részesítette. Szerkesztője a ME.DOK folyóiratnak. A doktori disszertációja 2009-ben látott napvilágot. Cenzúra és propaganda a kommunista Romániában. A romániai magyar nyilvánosság korlátozása a kommunista diktatúra időszkában címmel jelent meg a Komp-Press Kiadó gondozásában. Kutatómunkájának értékét Cseke Péter egyetemi tanár méltatja. „A vizsgált témakörök megközelítéséhez felhasznált – magyar, román és angol nyelvű – szakirodalom révén a könyv szilárd alapokon nyugvó tudományos elméleti és módszertani háttérrel rendelkezik. Legfontosabb része azonban a cenzúra és propaganda tényleges működését bemutató kutatás. A kolozsvári és marosvásárhelyi állami levéltárak sajtóirányításra vonatkozó fondjainak vizsgálata révén a kiadvány eredeti és lényeges elemekkel gazdagítja a romániai kommunista nyilvánosság kutatását, egyben feltárja a romániai magyar kisebbséget érintő sajátos korlátozások rendszerét.“
Maior Enikő Irén 1974-ben született. A BBTE Református Didaktikai Fakultásának vallástanár–angol szakán végzett 1994–1999 között. Mesteri képzést hallgatott 1998–1999 között, majd a temesvári Nyugati Egyetem Filológia, Történelem és T eológia Fakultásának angol nyelv és irodalom tanszékén doktorált. Disszertációját 2008-ban védte, Európai gyökerek a zsidó amerikai irodalomban témában. 1999–2000 között a Krónika és a Szabadság külső munkatársa. 2000-től a Partiumi Keresztény Egyetem angol nyelvtanára, tanársegéd, adjunktus, tanszékvezető helyettes. 2005-től több angol nyelvű konferencián mutatta be kutatásait. Az MTA köztestületi tagja, több amerikanisztikai tudományos társaság tagja. A pályázó pályamunkája Bernand Malamud and the Type Figure of the Sclemiel címet viseli, az Editura Universităţii din Oradea kiadó 2009-es kiadványa. A pályamunkát Liviu Cotrău nyelvésztanár, egyetemi professzor látta el ajánlással. „A vonatkozó szakirodalom, a legfrissebb kritikai művek elemzése során sikerült kimutatnia, hogy a jiddis kultúrkörből származó terminus valóban tovább él az amerikai irodalomban, még a második generációs írók körében is” – olvassuk a méltatásban.
Nagy Zoltán Marosludason született 1984-ben. 2003–2007 között a Bölcsészkar magyar-angol szakán szerzett egyetemi, majd az Irodalom és társadalom mesterképzési programon magiszteri oklevelet. Jelenleg a Hungarológiai Tudományok doktori iskola hallgatója. Kutatási témája Makkai Sándor irodalmi és közéleti munkássága. Több alkalommal volt rangos konferencia előadója, írásai folyóiratokban láttak napvilágot. Pályázatához a Botházi Mária által szerkesztett Közbeszéd és önismeret (Média szakos doktori hallgatók V. konferenciája) című kötetben napvilágot látott Makkai Sándor fejedelmi önportréja című tanulmányt mellékeli. A pályázó munkásságát Berszán István egyetemi docens méltatja: „Az előrelátás szerencsésen egészíti ki kreativitását, eredendő tehetségét az irodalom mint társadalmi jelenség módszertanilag is megfelelő megközelítésében, amelyet több alkalommal is bizonyított tanulmányok, konferencia előadások, illetve referátum védés formájában.“
Peti Lehel 1981-ben született. 2000–2004 között a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia tanszékén szerzett néprajz-magyar nyelv és irodalom szakos oklevelet. 2004–2005 között mesteri, 2005-től doktori képzésben vesz részt. 2002-től a KJNT külső munkatársa, 2004–2006 között a Korunk állandó munkatársa, 2006–2008 között a szegedi Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék vendégoktatója. A 2005-es évtől a kolozsvári Magyar Néprajz és Antropológiai Tanszékének vendégoktatója. 2007-től a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság Néprajzi Szakbizottságának titkára. Kutatási témái az erdélyi vállalkozói stratégiák vizsgálata, mentalitásvizsgálat, a moldvai csángók népi vallásossága. 11 egyéni és kollektív kutatói program résztvevője. 2002-től 68 konferencia, kiskonferencia és tanácskozás előadója (Kolozsvár, Nagyvárad, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Szeltersz, Szatmár, Budapest, Szeged, Pécs, Gödöllő, Veszprém, Bécs, Berlin, California (Palo-Alto), Zenta (Szerbia), Pozsony). Többször díjazott néprajzi film szerzője. 73 tanulmányt, 16 recenziót közölt. 13 tematikus kötet szerkesztője. Pályamunkája A moldvai csángók vallásossága. Hagyományos világkép és modernizáció című kötet, 2008-as évszámmal 2009-ben látott napvilágot a budapesti Lucidus Kiadónál. A pályázót Tánczos Vilmos egyetemi docens javasolja debüt-díjra. Idézzük ajánlását: „Peti Lehel tudományos kutatási területe jól körülhatárolt: a moldvai és erdélyi falvak társadalmi és vallási életének működési mechanizmusaival foglalkozik. [...]Publikációs jegyzéke fiatal korához viszonyítva máris rendkívül impozáns. A moldvai csángó falvak vallásosságával foglalkozó írásaiból állította össze első kötetét, amely a budapesti Lucidus Kiadónál a Kisebbségkutatás Könyvek sorozatban jelent meg 2008-ban, és amely nyolc szaktanulmányt tartalmaz. A kötetben közölt elemzések elmélyült terepmunkán alapulnak és egyértelműen jelzik, hogy a fiatal kutató magabiztosan használja a témakör legfrissebb magyar és nemzetközi szakirodalmát.”
Tamási Zsolt 1975-ben született Szászrégenben. A gyulafehérvári Római Katolikus Teológia pasztorális teológia, 1998–2001 között a BBTE Római Katolikus Teológia teológia–történelem szakát, ezt követően 2001–2002-ben a patrológia mesterképzőt végezte. 2002-től a BBTE hungarológiai doktori iskolájának hallgatója. Doktori disszertációját 2005-ben védte, Az erdélyi római katolikus egyházmegye az 1848–48-es forradalomban címmel. 2001-től címzetes történelemtanár, valamint óraadó oktató a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán. 1999-től kezdődően hazai és magyaroszági konferenciák előadója. Előadásai a doktori disszertáció témájába illeszkednek. Cikkeivel és tanulmányaival, valamint fiordítással és recenzióval 1999-től van jelen lapokban és folyóiratokban. Két kötetet szerkesztett. A Scientia Kiadó 2007-ben jelentette meg Az erdélyi római katolikus egyházmegye az 1848/49-es forradalomban című kötetét. Pályázatra benyújtott pályamunkája a Barabás Kisannával szerkesztett és előtanulmánnyal ellátott A maros-küküllői főesperesi kerület plébániáinak története 1900-tól 1989-ig (Verbum, Kolozsvár, 2009). Dr. Marton József egyetemi tanár írja a pályamunkát értékelve: az előtanulmánynak „a kiadott s az esperesi központban iktatott püspöki körlevelek alapján sikerült kiemelnie, s rendszeresítve bemutatnia azokat a szempontokat, amelyek meghatározták az erdélyi katolikus egyházi életet. [...] A hitéletben szerepet játszó egyesületi életnek és a katolikus sajtó kérdésköre mellett a liturgikus szabályozásoknak a bemutatásával is sikerült az egyházközségek hétköznapjait behatároló körülményekről olyan átfogó képet nyújtania, amely reális segítség lehet a témát kutatni akarók részére.“
Zsigmond Adél 1985. január 17-én született Baróton. 2003–2007 között magyar-angol szakot végzett a BBTE Bölcsészkarán, majd az Irodalom és társadalom mesterképző programot hallgatta. 2008 őszétől a Hungarológiai Tudományok doktori képzés hallgatója. Doktori disszertációját Forgács Péter filmjeinek narratív technikájából készíti. Több konferencián és irodalmi esten lépett fel. 2008-tól az Erdélyi Riport hírmagazin munkatársa. Tanulmányait a Látó, a Korunk című folyóiratok közölték. Teljesítményeit Orbán Gyöngyi egyetemi tanár értékeli.
A pályázatokat a szakosztály tagjaiból álló bizottság (Gábor Csilla, Keszeg Vilmos, Molnár B. Lehel, Pál Judit) bírálta el. A bizottság mind a 12 pályázó munkáját elismeréssel értékeli.
A 2009-es Debüt-díjat két pályázatnak, három pályázónak ítéli oda: Gáll Erwinnek és Gergely Balázsnak, valamint Peti Lehelnek.
Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi szakosztálya gratulál minden pályázónak, további eredményes munkát kíván.
A díj átadásával egyidőben a szakosztály a pályázatot a 2010-es évre is felújítja.
Eszerint az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya 2010-ben debüt díjat ítél oda a szakosztály első tudományos teljesítményt felmutató tagjának. A díj oklevélből és kutatásra fordítható összegből áll.
A díjat pályázni kell. A pályázat tartalmazza a pályázó szakmai életrajzát (tanulmányok, munkahely, teljesítmények), a kiemelkedő szakmai eredmény leírását (önálló kötet, szerkesztés, fontos tanulmány, konferencia szervezés stb.), valamint egy, az illető szakterületen dolgozó tekintély véleményét az illető munkáról, a munka egy példányát. A pályázat az EME székházában nyújtható be, a szakosztály címére, 2010. október 15-ig.
A pályázatokat egy, a szakosztály tagjai közül kinevezett bizottság bírálja el. A díj átadására Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvény keretében kerül sor.
Kolozsvár, 2009. november 21.
A bírálóbizottság nevében
Dr. Keszeg Vilmos, egyetemi tanár
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
