Meghívott előadó a MTNE 17. fórumán

Abod Éva

Egyetemi tanulmányaimat 2008-ban végezte el a Sapientia EMTE környezetmérnöki szakán. Szakdolgozatát nitrogénfixáló baktériumok genetikai vizsgálatából írta. Ezután kutatóasszisztensként dolgozott az Egyetem Biomérnöki Tanszékén, majd doktori tanulmányait a Bukaresti Politechnika Egyetem Alkalmazott Kémia és Anyagtudományok Kar Vegyészmérnöki Doktori Iskolájának keretén belül a Sapientia EMTE csíkszeredai laboratóriumaiban végezte. Tézise témája szervesanyag-mobilizáló baktériumokon alapuló talajoltóanyagok kifejlesztése és oltóanyagreceptek kidolgozása volt. A doktori tanulmányai alatt lehetősége adódott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Mikrobiológiai Tanszékén több hónapos tanulmányi úton részt venni, mely során rengeteg hasznos tapasztalatot szerzett. Doktori tanulmányai befejeztével (2011) újból kutatói munkát kaptott a Sapientia csíkszeredai laboratóriumaiban. 2012 őszétől pedig posztdoktori kutatási ösztöndíjat nyert el a gödöllői Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettől (ÖMKI). A kutatási témája, doktori tézise témájából kiindulva a környezetszennyező műtrágyákat kiváltó bio-talajoltóanyagok kifejlesztése, működésük és hatásuk vizsgálata volt. 2015-től óraadói és labortechnikusi, majd 2017 szeptemberétől adjunktusi pozíciót tölt be a Sapientia EMTE, Marosvásárhelyi Kar, Sepsiszentgyörgyi Tanulmányi Központjában. Jelenlegi kutatómunkája célja Sepsiszentgyörgy környéki különböző talajtípusok tápelemtartalmának és biológiai aktivitásának összehasonlító vizsgálata.

 

 A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 17. fórumán elhangzó plenáris előadása:

Abod Éva (egyetemi adjunktus, Sapientia EMTE, Marosvásárhelyi Kar, Kertészmérnöki Tanszék, Sepsiszentgyörgyi Tanulmányi Központ, Sepsiszentgyörgy): Baktériumok szerepe a mezőgazdaságban

Napjainkban a mikrovilág célzott alkalmazhatósága a mezőgazdaságban elterjedőben van, mégis tevékenységeikről és működésük feltételeiről kevés információval rendelkezünk. A bakteriális eredetű talaj-oltóanyagok kifejlesztése többlépcsős folyamaton keresztül történik meg: a baktériumok izolálása, azonosítása, a jótékony tulajdonságaik alapján történő szelektálása, majd a kiválasztott baktériumtörzsekből az oltóanyag előállítása.

Kutatásaink során több száz, talajból és rizoszférából izolált baktériumot vizsgáltunk meg, keresve azokat a tulajdonságokat, amelyekkel hozzájárulhatnak haszonnövényeink fokozottabb fejlődéséhez, illetve különböző fertőzésekkel szembeni ellenállóságához. A szelektált baktériumtörzsek hatását laboratóriumi és üvegházi körülmények között ellenőriztük, majd ipari előállíthatóságuk érdekében meghatároztuk azok tenyésztési körülményeit.

 

Vissza