Meghívott előadó a MTNE 17. fórumán

Csata Zsombor

Gyergyócsomafalván született, iskoláit a csíkszeredai Márton Áron Gimnániumban, majd a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológia szakán végezte, a doktorátusát is itt szerezte. Hosszabb tanulmányi és kutatói kitérőket tett a Budapesti Corvinus Egyetemen, az Indiana University-n (Rézler ösztöndíj) és a University of Texas-on (Fulbright ösztöndíj), rövidebbeket a benini Abomey-Calavi Egyetemen és az Amszterdami Egyetemen. Jelenleg a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetének docense, és az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa.

Korábbi kutatásai az erdélyi magyarok migrációjára, az iskolázottsági és munkaerő-piaci egyenlőtlenségekre, az oktatásból a munkába való átmenet kérdéseire vonatkoztak. Doktori disszerációját az erdélyi kisvállalkozások társadalmi beágyazottságáról írta.  Mostanában is gazdaságszociológiai témákkal foglalkozik, elsősorban az etnikumközi viszonyok ökonómiája, az etnikai-nyelvi sokféleség jóléti vonatkozásai érdeklik.

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 17. fórumán elhangzó plenáris előadása:

Csata Zsombor (egyetemi docens, BBTE, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, Kolozsvár): „Áldás vagy átok?" Etnikai sokféleség és jóléti viszonyok Erdélyben

Hogy az etnikai sokféleség a társadalom jólétére és a gazdaság fejlődésére nézve jó vagy rossz hatással van, az általában az intézményi környezet sajátosságain múlik. A jól működő demokráciákban sikeresebb a változatos igényű állampolgárok együttműködésének az ösztönzése. A kompetenciák és a készségek sokfélesége, a mássággal való szembesülés általában kreativitást szül, jó hatással van az innovációra és a kölcsönös tanulás mentén azok gyors diffúziójára. A demokrácia intézményeinek a legitimitását viszont nagyban meghatározza, hogy az emberek mennyire rendszeresen és mennyire aktívan vesznek részt azok alakításában, milyen mértékű az adott régióban/országban a civil és politikai részvétel.

Annak ellenére, hogy az etnikai-nyelvi sokszínűség a mai napig végigkíséri Erdély történetét, viszonylag kevés a tudományos igényű, módszeres reflexió ezekről a kérdésekről. Előadásunkban azt vizsgáljuk meg, hogy az etnolingvisztikai diverzitásnak, ezen belül pedig sajátosan az etnikai polarizációnak milyen hatása van a helyi gazdaságok fejlettségére és a jóléti viszonyokra Erdélyben, és hogy az állampolgárok politikai és civil részvétele miképpen befolyásolja ezt a hatást.

 

Vissza