Meghívott előadó a MTNE 17. fórumán

László Zoltán

Egyetemi tanulmányait a BBTE Biológia és Geológia Karának Biológia szakán kezdte 1998-ban. Szakdolgozatát a rózsagubacsok (Diplolepis sp.) parazitoid közösségének szerkezetéről írta. Magiszteri tanulmányait szintén a BBTE Biológia és Geológia Karán, a sejtbiológia és molekuláris biotechnológiák szakán végezte. Magiszteri dolgozatában egy generalista parazitoid faj különböző gazdaszervezetekben fejlődő populációinak marfometriai és genetikai összehasonlítását végezte el. A PhD-fokozatot a Debreceni Egyetem Környezettudományi Doktori Programjában szerezte 2007-ben. PhD-disszertációjának tézisei szintén a rózsagubacsok ökológiájához kapcsolódtak. A PhD-képzés után a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárában dolgoztott segédmuzeológusként a Darázsgyűjteményben. Adjunktusként folytatta kutatásait a BBTE Biológia és Geológia Karának Taxonómia és Ökológia Tanszékén 2008-tól. Kutatásai célja a táji léptékű változások parazitoid közösségekre gyakorolt hatásának a leírása és modellezése. E közösségek méreteiket és hozzáférhetőségüket tekintve a gerincesragadozó-közösségeknél sokkal alkalmasabbak közösségökológiai vizsgálatokra, illetve életmenetük révén belátható időn belül számos generációjukat figyelhetik meg. Vizsgálatai eredményeképpen szerezhetnek tudomást a táji léptékű változások például ivararányra kifejtett hatásáról.

 

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 17. fórumán elhangzó plenáris előadása:

Dr. László Zoltán egyetemi docens, intézetigazgató, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet, Babeș-Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Kar: Képletek két ország határán: mit (nem) tudunk a gubacsokról?

Az élővilágban gyakoriak az együttműködések egymástól rendszertanilag távol álló lények között. Azonban az együttműködéseknél gyakrabban találkozunk a parazitizmussal. Vannak esetek, amikor a másik fél kihasználása igen furcsa szerkezetek képzésén keresztül valósul meg. Ilyen képletek, szerkezetek a gubacsok, amelyek növényi képződmények, azonban kizárólag külső behatásra, különféle állatok jelenléte mellett jönnek létre. Máig nem sikerült megoldani képződésük mechanizmusának rejtélyét, azonban a rendelkezésre álló módszerek tárházának bővülése egyre közelebb visz ennek megfejtéséhez. A lehetséges mechanizmusokat és ezeknek a jövőbeli esetleges alkalmazhatóságát fogom bemutatni rávilágítva, hogy a növények irányításában egyes élőlények jóval előttünk járnak.

 

Vissza