Meghívott előadó a MTNE 17. fórumán

Szilágyi-Varga Zsuzsa

Magyar nyelvtudománnyal, főként a névtan, a szociolingvisztika és a nyelvjárástan körébe tartozó kérdések vizsgálatával foglalkozik. Az alap- és a mesterképzést a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán (magyar nyelv és irodalom szak, magyar nyelvészeti és irodalomtudományi tanulmányok szak), a doktori képzést pedig a Debreceni Egyetemen működő Modern Nyelvészet PhD-doktoriprogram keretein belül végezte. Jelenleg a Partiumi Keresztény Egyetem magyar nyelv és irodalom szakának tanársegéde, oktatója. Mindemellett az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatásával doktorjelöltként a bihari Hegyköz területén kutat. Elsősorban élőnyelvi és történeti helynévgyűjtést, valamint helynév-szociológiai felméréseket folytat.

Ebben a témakörben eddig öt nagyobb írása látott napvilágot:

2018. A kisbábonyi cigányság helynévismerete. In: Farkas Tamás (szerk.). Névtani Értesítő 40. Budapest.

2018. Hegyközcsatár élőnyelvi és történeti helynevei. In: Szilágyi Ferenc (szerk.). Partium. Társadalom, tradíció, erőforrások. Nagyvárad.

2017. A kisbábonyi magyarság helynévismerete. In: Dobi Edit–Hoffmann István–Tóth Valéria (szerk.). Magyar Nyelvjárások 55. Debrecen. 75–109.

2017. Kisbábony. Egy aprófalu belterületi helynevei ​és mentális településmorfológiája. In: Hoffmann István–Tóth Valéria szerk. Helynévtörténeti Tanulmányok 13.​ Debrecen. 171–191.

2015. A romániai Kisbábony helynevei. In: Dobi Edit​​Hoffmann István​​Tóth Valéria szerk. Magyar Nyelvjárások ​53. Debrecen. 157​​187.

 

 

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 17. fórumán elhangzó plenáris előadása:

Szilágyi-Varga Zsuzsa (tanársegéd, Partiumi Keresztény Egyetem, Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék, Nagyvárad): Helynévgyűjtő névszociológia a Partiumban

A Debreceni Egyetemen működő Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoporttal és a Partiumi Keresztény Egyetemhez tartozó Partiumi Területi Kutatások Intézetével együttműködve 2016 óta a Partium területén folytatok az onomasztika tárgykörébe tartozó kutatásokat. Az elmúlt két évben tizenegy településen végeztem élőnyelvi és történeti helynévgyűjtést, valamint helynév-szociológiai jellegű felméréseket. A munka első része a különböző településekhez tartozó helynevek összegyűjtéséből, lokalizálásából és rendszerezéséből, a kutatás második szakasza pedig az adatok szociolingvisztikai szempontú elemzéséből állt. A nevek, s ezen belül a helynevek is, sokat elárulnak arról a társadalmi csoportról, amelyhez tartoznak. Éppen ezért nem pusztán összegyűjteni és megőrizni érdemes őket, de a keletkezésükkel, a használatukkal kapcsolatos információk is fontos adalékokkal szolgálhatnak a vizsgált nyelvhasználati jelenségek megértéséhez.

 

Vissza