Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézete tisztelettel meghívja
Molnár Antal (történész, az MTA BTK Történettudományi Intézetének igazgatója)
Világtörténeti kuriózum? Az oszmán-magyar kondomínium egyediségének kérdése
című előadására.
Köszöntőt mond: Keszeg Vilmos (az EME elnöke) és Fodor Pál (az MTA BTK főigazgatója)
Az előadást hármas könyvbemutató követi:
- Szent László kora és kultusza. Tanulmánykötet Szent László tiszteletére. Szerk. †Kerny Terézia, Mikó Árpád, Smohay András. Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, Székesfehérvár 2019. Bemutatja: Mikó Árpád (művészettörténész, az MTA BTK Művészettörténeti Intézet igazgatója)
- Oborni Teréz: Az ördöngös Barát – Fráter György (1482–1551). Kronosz–Magyar Történelmi Társulat. Pécs–Budapest 2017. Bemutatja: Gálfi Emőke (tudományos munkatárs, EME Kutatóintézete)
- The Hungarian Historical Review. Volume 7. Issue 4 (2018). Social and Institutional Structures in Transylvania (1300–1800). Special Editor of the Thematic Issue: Klára Jakó. Bemutatja: Pakó László (tudományos munkatárs, EME Kutatóintézete)
Helyszín: az EME előadóterme (Rhédey-ház, Jókai/Napoca u. 2-4. sz.)
Időpont: 2019. május 31., 18. óra
Beszámoló Molnár Antal előadásáról és az azt követő könyvbemutatóról
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézetének meghívására Molnár Antal, az MTA BTK Történettudományi Intézetének igazgatója 2019. május 31-én előadást tartott az EME központi székházában. A hallgatóságot és a meghívottakat (az előadó mellett ugyanis jelen volt Jakó Klára, az MTA BTK TTI tudományos munkatársa, valamint Mikó Árpád, az MTA BTK Művészettörténeti Intézet igazgatója is) Keszeg Vilmos, az EME elnöke köszöntötte, majd Molnár Antal Fodor Pálnak, az MTA BTK főigazgatójának üdvözletét tolmácsolta. Ennek során kiemelte egyfelől az EME Kutatóintézete és a Történettudományi Intézet között 2013-ban megkötött együttműködési megállapodás jelentőségét, másfelől pedig az EME Kutatóintézetében folyó közép- és kora újkori forrásfeltárási és -kiadási munkálatok fontosságát. Ezt követően tartotta meg a Világtörténeti kuriózum? Az oszmán-magyar kondomínium egyediségének kérdése című előadását. A kutatástörténeti áttekintés során Salamon Ferencnek (1825–1892) és Szakály Ferencnek (1942–1999) e kérdésre vonatkozó eredményeit vázolta, majd ezeket saját kutatásaival kiegészítve – példának okáért felhívta a figyelmet a magyarországi hódoltság és az ahhoz látszólag hasonló helyzetben levő más török uralom alatti területek (pl. Montenegró, poljicai köztársaság, kamienieci vilájet) státusa közötti nyilvánvaló különbségekre – meggyőzően érvelt amellett, hogy az oszmán-magyar kettős uralom/kondomínium valóban egyedülálló, sajátos jelenség volt az Oszmán-Birodalom területén, ugyanakkor cáfolta a nemzetközi oszmanisztikai szakirodalomnak e jelenség egyediségét kétségbe vonó álláspontját (pl. Markus Koller oszmanista idevágó megállapításait).
Ezt követően hármas könyvbemutatóra került sor. Elsőként Mikó Árpád művészettörténész méltatta a Szent László kora és kultusza. Tanulmánykötet Szent László tiszteletére (Székesfehérvár, 2019) című kiadványt, majd Gálfi Emőke, az EME Kutatóintézetének a munkatársa ismertette Oborni Teréznek, az MTA BTK TTI tudományos munkatársának Az ördöngös Barát – Fráter György (1482–1551) (Pécs–Budapest, 2017) című munkáját. A rendezvény záró mozzanataként Pakó László, az EME Kutatóintézetének a munkatársa a Történettudományi Intézet kiadásában megjelenő The Hungarian Historical Review folyóiratnak a Jakó Klára által szerkesztett Social and Institutional Structures in Transylvania (1300–1800) című számát (2018/4) mutatta be. Az „erdélyiˮ különszám szerzői kivétel nélkül az EME Kutatóintézetének a történész munkatársai közül kerültek ki, ugyanakkor az írások, amint azt a cím is sejteti, mind Erdély történetére vonatkozó kérdéseket tárgyalnak.
Június 31-én Kovács András művészettörténész, az MTA külső tagja vezetésével a meghívottak Kolozsvár kiemelkedő jelentőségű közép-és kora újkori építészeti emlékeit tekintették meg, ami bizonyosan emlékezetessé tette rövid kolozsvári tartózkodásukat.