Az EME Debüt díja – tizenkettedszer
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya első tudományos teljesítményekre kiírt Debüt-díja idei eredményhirdetésére 2018. május 22-én (kedden) 17 órától kerül sor az EME Jókai/Napoca u. 2. sz. alatti székházában.
DEBÜT DÍJ
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya 2006 óta évente debüt díjat ítél oda a szakosztály első tudományos teljesítményét felmutató tagjának. A díj oklevélből és kutatásra fordítható összegből áll.
A díjat pályázni kell.
A pályázat tartalmazza a pályázó szakmai életrajzát (tanulmányok, munkahely, teljesítmények), a kiemelkedő szakmai eredmény leírását (önálló kötet, szerkesztés, fontos tanulmány, konferencia szervezés stb.), valamint egy, az illető szakterületen dolgozó tekintély véleményét az illető munkáról, publikáció esetén a munka egy példányát.
A pályázat benyújtható személyesen az EME kolozsvári székházában, vagy postázható a szakosztály címére
Postacím: Societatea Muzeului Ardelean, 400009 Kolozsvár/Cluj-Napoca str. Napoca/Jókai u. 2-4. sz.
A pályázatokat egy, a szakosztály tagjai közül kinevezett bizottság bírálja el. A díj átadására januárban a Magyar Kultúra Napja rendezvény keretében kerül sor.
Egyed Emese
szakosztályi elnök
Díjazottak
2017 Fodor János és Pál János
2016 Bordás Beáta és Sárándi Tamás
2015 Blos-Jáni Melinda
2014 Demeter Zsuzsa
2013 Borbély András és Pál Emese
2012 Németh Boglárka és Tóth Levente
2011 Jakab Albert Zsolt és Keszeg Anna
2010 Kinda István Csaba és Varga P. Ildikó
2009 Gáll Erwin, Gergely Balázs és Peti Lehel
2008 Berecki Sándor és Ozsváth Imola
2007 Dóczy Örs és Vida Erika
2006 Simon Zsolt
A 2016-os évre vonatkozó pályázatok értékelése (11. díjkiosztás )
A 2015-ös évre vonatkozó pályázatok értékelése
(10. díjkiosztás )
Örvendetesnek tekintjük, hogy az egyetemi és doktori tanulmányait az 1989-es romániai változásokat követően végzett/végző generáció jelen van a tudományos életben. Tudományos pályán keresi a helyét, alapkutatásokat kezdeményez és végez, konferenciákat, szakmai rendezvényeket szervez, kutatási eredményeit publikálja. Ennek az ifjú generációnak a jelenléte tapasztalható az EME konferenciáin, felolvasóülésein, az Erdélyi Múzeum hasábjain. A tudós társadalom újratermelődése egyaránt tapasztalható az irodalom-, a nyelvészet-, a történet-, a néprajztudomány területén.
Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya meg van győződve arról, hogy az új generációnak a romániai magyar tudományos életben helye van, amit felkészültsége, munkája alapján érdemelt ki. A szakosztály választmánya azzal a szándékkal írt ki 2006 tavaszán debüt-díjat, hogy kiosztása évről évre alkalmat teremtsen arra, hogy a figyelem e tudósgeneráció tagjaira, annak friss teljesítményeire irányuljon, hogy e teljesítmények egy ilyen utólagos számvetés keretében is beépüljenek a köztudatba. A felhívás szerint a díjat az EME azon tagjai pályázhatják meg, akik a közelmúltban kötet, tanulmány publikálásával, egy kiadvány tudományos igényű gondozásával, egy szakmai rendezvény megszervezésével stb. léptek be a tudós társadalomba.
Idén négy pályázatot nyújtottak be a Debüt-díjra.
Blos-Jáni Melinda, a Sapientia EMTE adjunktusa A családi filmezés genealógiája. Erdélyi amatőr médiagyakorlatok a fotózástól a migóképfajtákig című 2015-ben megjelent könyvét nyújtotta be a pályázatra, amely az Emberek és kontextusok sorozat 13. kötete (kiadója az Erdélyi Múzeum-Egyesület). A kötet a szerző doktori dolgozatának továbbfejlesztett változata, három család filmezési szokásainak vizsgálata, a mindennapok médiagyakorlatának elsősorban antropológiai szempontú megközelítése a konkrét sorozatok (sőt kameramozgások) különböző korszakokban való értelmezése (a 30-as, a 80-as években, illetőleg a 90-es évek végén).
Keszeg Vilmos ajánlása szerint „sehol a világon, de a mi tágabb európai régiónkban biztosan nincs megírva az a történet, amit a szerző ebben a könyvében megírt. Annak a története, hogy egy új médium hogyan talál helyet magának a mindennapi életben, hogyan válik a látás, a közlés és a dokumentálás eszközévé, hogyan alakítja ki a „filmező, a filmezett és a filmnéző embert”, hogyan születnek meg a filmezés helyzetei, technikái, rutinjai és habitusai, a filmnézés helyzetei és szokásai, azok az emberi csoportok és kapcsolatok, amelyek valamilyen formában a filmhez kötődnek/a film által jönnek létre.” A téma jelentőségének és újdonságának kiemelése mellett Keszeg Vilmos a munka módszerességét is értékeli.
Botházi Mária Útmenetek. A harmadik Korunk rendszerváltó tíz éve című, a Korunk Komp-Press kiadónál Kolozsváron 2015-ben megjelent kötetét nyújtotta be a pályázatra. A konklúzióval együtt tíz fejezetből és függelékekből álló kötet a 90-es évek elejének romániai magyar sajtóviszonyait mutatja be, majd közéleti témák diskurzusai köré rendezi a vizsgálatot: az egyházról a kisebbségekről, az együttélésről és az egyetemről ls az erdélyiség-fogalomról publikált anyag révén szerkesztői koncepciókat vázol. Cseke Péter egyetemi tanár, sajtótörténész ajánlotta kötetét a kuratórium figyelmébe: Blos Jáni Melinda 2013-ban sikeresen megvédett doktori értekezéséből … arányos felépítésű, több értékszempontot célszerűen érvényesítő , árnyalt kidolgozottságú részmonográfia kerekedett ki , amelyiknek nagy érdeme, hogy hitelesen szól a folyóirat szerkesztőségének a századvég nyilvánossági erőterében kialakított lapépítési koncepciójáról, másrészt arról az eredményes szerepvállalásról, amelyet e jelentős szellemi műhely Erdélyben és a Kárpát-medencében betölt.”
Kovács Mihai a Babes-Bolyai tudományegyetemen szerzett történész diplomát, ezzel párhuzamosan Szegeden is képezte magát a középkortörténet kérdéseiben. Jelenleg mesterképzős hallgató. Az Erdélyi Múzeum folyóirat 2015-ös 3. számában megjelent tanulmányát nyújtotta be a debüt pályázatra. A tanulmány egyik erőssége annak felismerése és megfogalmazása, hogy a Monoszló nembeli Péter püspök minden tette, cselekedete, egész politikája egyetlen célt szolgált: egy erős egyház kiépítését Erdélyben. Ezt pedig az egyház vagyonának és presztízsének növelésén keresztül érhette el” – írja Lupescu Makó Mária ajánlásában. Vekov Károly méltatása szerint „az alapos és sokrétű megközelítés, a források maximális kihasználása teszi lehetővé az erdélyi püspökség e korai szakaszák és Péter püspök törekvéseinek átfogó bemutatását.”
Lakatos Artúr posztdoktori kutatásokat végez a MTA Bolyai ösztöndíja keretében; a pályázatra két angol nyelvű szócikket nyújtott be (Federation Projects in Central Europe 1948-1918- History of Ideas, 2015) Dr. Becker András, a Southhamptoni Egyetem történeti intézetének adjunktusa ajánlotta a munkákat a kuratórium figyelmébe. Egyrészt a pályázó által adott konföderáció-definíció precizitását értékeli, másrészt hangsúlyozza a cikkeket vállaló a folyóiratok színvonalát. Idézek ajánlásából: „Az enciklopédia-szócikkben sikerült a szerzőnek egy megfelelő definíciót nyújtani a kon a konföderáció fogalma számára, mely különben elvont és képlékeny fogalom…, a cikk értékét emeli az, hogy a világ minden tájáról vett esettanulmányokkal illusztrálja elméleti mondanivalóját. Az eredeti kutatást tartalmazó, az 1848-1918-as időközökben megfogalmazott kelet-közép-európai egységterveket tárgyaló tanulmány pedig konstruktív kritikai megközelítése a térségben fellelhető federációs gondolatok problémakörének”.
A pályázatokat elbíráló zsűri Pál Judit történész, Gábor Csilla és Egyed Emese irodalomtörténészek elismerve mindhárom pályázat értékeit, idén Blos-Jáni Melinda pályázatának ítélte a Debüt-díjat.
A nyertesnek és valamennyi pályázónak gratulálunk!
Kolozsvár, 2016. augusztus 18-án.
Egyed Emese
Gábor Csilla
Pál Judit
A 2014-es évben pályázatot nyújtottak be a következő ifjú kutatók.
Demeter Zsuzsa 1977-ben született Székelyudvarhelyen.1998–2002 között magyar és finn nyelv és irodalom szakon tanult a kolozsvári BBTE-n. Ugyanitt végzett mesterképzőt, 2002–2003 között. 2011-ben szerezte meg a Bölcsészettudományok Doktora címet (témavezető dr. Egyed Emese, opponens dr. Gábor Csilla, dr. Bitskey István, dr. Debreczeni Attila, dr. Jankovics József).
Gyöngyösi István korát és életművét vizsgáló előadásokkal hazai és külföldi konferenciákon szerepelt. Kutatócsoportok tagjanként színház-, sajtó- és művelődéstörténeti forrásokat tárt fel. Esszéi, kritikái, recenziói és tanulmányai szaklapokban, irodalmi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelentek meg.
2002–2005 között a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanulmányi előadója, 2007-től a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztője.
A pályázatra benyújtott pályamunkája a Költői tradíció és könyvkiadás. Gyöngyösi István példája(megjelent 2014-ben, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában). A monográfiát méltató dr. Egyed Emese ajánlásából a következő értékelést idézzük: „Adatgazdagsága miatt a könyv akár valamiféle Gyöngyösi-lexikonként is használható, de legfőbb értéke mégsem az azonosított és különböző kontextusokban értelmezett adatok sokasága, hanem az új, flexibilis Gyöngyösi-kép, amely a nyomdák munkáját és a kánonalakítási terveket (...) jelentéssel bíró tényezőkként mutatja be, ami az irodalom szövegtermészetét új meg új módokon egészíti ki a gazdasági és politikai tényezőkkel.”
Zabán Márta 1982-ben született Aradon. 2000–2004 között a BBTE Bölcsészkarán magyar és román nyelv nyelv és irodalom szakos oklevelet szerzett, majd ugyanitt végezte el 2005-ben az Irodalom és társadalom magiszteri képzést. 2005–2008 között a Hungarológiai Tudományok Doktori Iskola hallgatója. 2009-ben védte meg Salamon Ferenc irodalmi munkássága című disszertációját (témavezető dr. Cs. Gyimesi Éva, opponens dr. Orbán Gyöngyi, dr. S. Varga Pál, dr. Hajdu Péter). 2011–2013 között posztdoktori képzésben vett részt.
Kutatásait a következő témakörökben végzi: XIX. századi magyar irodalom, kortárs magyar irodalom, a történetírás elmélete és története, intézménytörténet, értelmiségtörténet, nacionalizmustörténet, fogalomtörténet, a Kolozsvári Egyetem 19. századi története.
2003-ban alapítója volt a Kolozsvári Egyetemtörténeti Munkacsoportnak, ugyanettől az évtől tagja a Kutatócsoport a XIX. század irodalmáért nevű csoportnak. Folyamatosan jelen volt hazai és magyarországi tudományos konferenciákon, kritikai írásai, tanulmányai lapokban és konferenciakötetekben jelentek meg. Társszerkesztője volt a RODOSZ-tanulmányok 2004-2005. évi kötetének, a Gáll Ernő levelezését, a kolozsvári Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar 1872–1892 közötti korszaka dokumentumait közzétevő forráskiadványnak. A kolozsvári Egyetemi Kiadó kiadásában 2014-ben jelent meg Salamon Ferenc szakmai életútja. Hivatástörténeti esettanulmány című könyve (a Fiatal erdélyi kutatók mestermunkái a humán- és társadalomtudományok köréből című sorozat 1. kötete)
2010-től a Kolozsvári egyetemi Intézet alkalmazásában álló kutató.
A pályázó a Salamon Ferenc szakmai életútja. Hivatástörténeti esettanulmány című monográfiát nyújtotta be a pályázatra.
A pályázó kutatásait és kutatási eredményeit T. Szabó Levente egyetemi docens méltatta. Elismeréssel értékeli a pályázó által elvégzett forrásfeltárás jelentőségét, valamint „egy erős ötlet innovatív, következetes végiggondolását”. Az ajánlásból a követekező értékelést emeljük ki: ”számos jele van annak, hogy [...] jól előkészített, alaposan megírt, komoly filológiai és irodalomtörténeti teljesítmény”.
Zörgő (Ildikó) Noémi 1984-ben született Székelyudvarhelyen. 2003–2007 között a BBTE Történelem–Filozófia Karán tanult filozófia–kommunikáció szakon, ezt követően a Kommunikáció a globalizáció korában mesterképzőt végezte el. 2008-tól a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának, a Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézetének munkatársa, 2009-től tanársegéd, majd egyetemi adjunktus. Diákkorától kezdve részt vesz konferenciákon, kerekasztalbeszélgetéseken, marketingképzést vezet. Médiahasználati és marketingkutatási összefoglalása a MEDOK füzetekben, kötetekben jelent meg, több alkalommal.
A pályázó az ♯erdélyi ♯magyar ♯fiatalok ♯szavazás. A politikai kampányok speciális célcsoportjainak befolyásolása című kötetét nyújtotta be a pályázatra (Kiadó: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2014. Letöltés sorozat 1. kiadványa). A pályamunkát dr. Vass László professzor értékelte, a következőképpen: „A politikai kommunikáció egyik legizgalmasabb szakterületén elvégzett kutatás és ennek unikális eredményei igazolják a szerző kvalitását, alapos szakmai felkészültségét és az alkalmazott kutatás iránti jó érzékét – ez utóbbi különösen ritka a politológia területén, amit nagyra értékelek. A politikatudomány, a szociológia és az alkalmazott kommunikáció-tudomány határterületén mozgó tudományos kutatómunka szakmai komplexitása, a kutatási téma kiemelt aktualitása és gyakorlati hasznossága, a társadalmi önismeret és az ifjúság demokratikus politikai kultúrája fejlesztésének szolgálata egyaránt jelen vannak ebben a vállalkozásban, amelyet Dr. Zörgő Noémi magas színvonalon teljesített.”
Gratulálunk a 2014-es évben tudományos eredményt felmutatott fiataloknak. Mindannyiukra büszkék vagyunk.
A bizottság (dr. Gábor csilla és dr. Keszeg Vilmos) 2014-ben a IX. Debüt-díjra javasolja
Demeter Zsuzsa pályamunkáját és tudományos teljesítményét.
|