Az EME elnöke úgy vélte: a régiókutatás időszerűségét nem szükséges indokolni, elég megemlíteni, hogy a regionalizmus Európa-szerte az egyik legtöbbet tárgyalt kérdés, ami a tudósokat is arra inti, hogy nézzenek szembe a nemzetiségi létet, a kultúrát és a tudományt érintô európai integrációs folyamatok következményeivel. Egyed Ákos megköszönte, hogy az EME részesült az MTA költségvetésébôl.

A tegnapi elôadások között Meskó Attila, az MTA főtitkárhelyettese beszámolt a nemrég Budapesten tartott World Science Forum tudományos ülésszak következtetéseirôl, míg Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke a tudomány európai vonatkozású távlatait vázolta. Pomogáts Béla irodalomtörténész betegség miatt nem lehetett jelen a rendezvényen, így Sipos Gábor kolozsvári levéltáros olvasta fel a tudós regionális, nemzeti és európai irodalomról szóló dolgozatát.

A délután folyamán Benedek József, a Babes–Bolyai Tudományegyetem docense a regionális kutatási paradigmákról és régiósításról, Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa a régiókutatás módszeréről, Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központ igazgatója a térinformatikáról mint a régiófejlesztés nélkülözhetetlen eszközéről, Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke a népi kultúra táji tagoltságának kutatásáról Erdélyben és Moldovában, Balla Árpád fôorvos az 1970-2002 közötti Hargita megye népmozgalmi adatairól, Csávossy György pedig az erdélyi borok tájiságáról értekezett.