A Fórum központi témája: Erdélyi magyar tudománytörténet
|
Az idei Magyar Tudomány Napja Konferencia címe: Erdélyi magyar tudománytörténet. Célja az erdélyi tudományosság múltjának föltárásában elért eredmények számbavétele, közkincsé tétele. Tevékenység típusa: konferencia, ahol az elhangzott előadások megvitatására is sor kerül. 20–25 előadó részvételére számítunk, akik szekcióba szerveződve bemutatják munkájuk legfrissebb eredményeit . A hallgatóság elsősorban szakemberekből, doktorandusokból és egyetemi hallgatókból áll, de jelen lesznek a téma iránt érdeklődő nem szakemberek is, a rendezvénynek van tehát tudománynépszerűsítő jellege is
|
 |
|
| Szervező(k): |
Erdélyi Múzeum-Egyesület |
| Kapcsolattartó(k): |
Sipos Gábor
Csis Ildikó
|
| Helyszín(ek): |
Protestáns Teológia Díszterme, Kolozsvár Bocskay/A. Iancu tér 13 |
| Jelleg: |
Konferencia
|
|
|
Beszámoló:
November 18-án kétnapos fórum kezdődött az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) rendezésében, A Magyar Tudomány Napja Erdélyben elnevezéssel. A Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének védnökségét élvező, negyedik alkalommal megtartott rendezvényt délelőtt a Protestáns Teológiai Intézet felújított dísztermében nyitották meg. A tanácskozás központi témájául az erdélyi magyar tudománytörténet szolgál.
Az Erdély minden részéről és az anyaországból érkezett hallgatósághoz intézett köszöntő beszédében Egyed Ákos, az EME elnöke, ismertette az immár hagyománnyá fejlődött találkozó célját: beindult az erdélyi magyar tudományos örökség felmérése, de a mai magyar társadalomban, az eredmények értékelésén túl, a lebecsülés jelei is tapasztalhatók a tudománnyal szemben. Ezért kell tudni felmutatnunk örökölt tudományos értékeinket, amelyek kultúránk részét képezik. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületben beindult a modernizációs folyamat. Hamarosan monográfiát jelentetnek meg az egyesület múltjáról. Régóta küzdenek elkobzott értékeik visszaszerzése érdekében. Mivel a Babeş–Bolyai Tudományegyetemhez és az RMDSZ-hez eljuttatott kéréseikre eddig nem kaptak választ, gyűjteményeik hozzáférhetőségéért újabb lépéseket terveznek.
A Szilágyi Pál rektor elnöksége alatt lefolyt első ülésszakon több kiemelkedő plenáris előadás hangzott el. Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, az egyetemes és a magyar tudomány történetével kapcsolatos gondolatait osztotta meg közönségével. Az Európai Unióban adatközpontok, keretprogramok szolgálják a mai tudományt, és már felismerték, hogy ha valami műszakilag megvalósítható, még nem biztos, hogy gazdaságos. Minden korban téves az a tudat, hogy már elérték az igazság megismerésének csúcsát. Az erdélyi tudományosság az egyetemes magyar tudomány része, olyan nagyságok életművével gazdagítva a világot, mint gróf Mikó Imre, a Bolyaiak, Körösi Csoma Sándor stb. „Ki a múltat nem becsüli, az a jövőt nem érdemli" – fejezte be előadását az elnök. Kiss Elemér, az MTA külső tagja, a Bolyai-kutatás múltjáról és jelenéről értekezett. Kiemelte Benkő Samu munkásságát, aki jeleskedett a matematikus zseni kéziratainak feldolgozásában. Szerinte a Bolyai-kutatás ma már önálló szakmának minősíthető. Péntek János, az MTA külső tagja, az EME és a kolozsvári nyelvészeti iskola kialakulásáról beszélt. Erdélyi sajátos helyzetünkhöz tartozik, hogy nyelvápolásunkat a román és a szász nyelvek hatásának összefüggésében kell vizsgálni. Az EME kiadványai fontos szerepet töltöttek be nyelvápolásunkban, melynek eddigi legjelentősebb alakja T. Szabó Attila volt. Kolumbán József, az MTA külső tagja, a kolozsvári matematikai iskola kialakulásáról szólt, amelynek körülbelül száz éves hagyománya van, és a Bolyaiakon kívül olyan nem matematikus tudósok gazdagították, mint Brassai Sámuel, Martin Lajos stb. Gábos Zoltán, az MTA külső tagja, a kiemelkedő erdélyi fizikusokról szóló előadásában leszögezte: a kolozsvári egyetem 1872-es megnyitása mérföldkőnek bizonyult. Kár, hogy az itt született eredményeket nem lehetett széles körben elfogadtatni a világgal.
Pénteken további tizenegy előadás hangzott el, és kitüntetésekre is sor került. Arany János érmet kapott Antal Árpád irodalomtörténész és Jakó Zsigmond történész. Az EME újjászervezésében és folyamatos működtetésében kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréseként Hidvégi Gróf Mikó Imre emléklapot nyújtottak át a következőknek: Benkő Samu, Berényi Dénes, Feszt György, Meskó Attila (MTA-tag), Monok István (Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója), Kiss András, Kerekes Jenő, Fekete Károly.
A IV. Magyar Tudomány Napja Erdélyben az EME szekcióüléseivel zárult.
(Megjelent a Szabadság napilap 2005. november.19-i számában )
|
|
|
|
|
|
|
Esemény Programja:
2005. november 18-án 9.30 Plenáris ülések
Helyszin: a Protestáns Teológia Díszterme
Kolozsvár, Bocskay/A. Iancu Tér 13
2005. november 19-én Szakosztályi ülések
I. Bölcsészet-,Nyelv- és Történettudományi Szakosztály
Az előadások helye: az EME központi székháza
Jókai/Napoca u. 2-4 10-18 óra
II. Természettudományi Szakosztály
Az előadások helye:
Apáczai Csere János Elméleti Gimnázium
Király/I.C. Bratianu u. 26 (nagy előadóterem)
III. Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztály
"A Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Szaknyelv" Konferencia
2005. november 11-én, du. 5 óra Vártemplom Diakóniai otthona (Eminescu u. 28) Bocskay termében Marosvásárhelyt
IV. Jog- Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály
Az előadások helye:
V. Műszaki Tudományok Szakosztálya
Az előadások helye: Sapientia EMTE központi épülete
Mátyás király u- 4. sz. (kis előadóterem)
VI. Matematikai és Informatikai Szakosztály - Sapientia
VII. Agrártudományi Szakosztály
Marosvásárhely Sapientia EMTE koronkai campusa, Segesvári út 1/C, nov. 19 9-15 óra
BOLYAI EGYETEM EMLÉKKONFERENCIA
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat társrendezvénye
Protestáns Teológiai Intézet 15-19 óra
|
|
