XIX. Orvostovábbképző, (XX. Báthory Nap). 2012. szeptember 21-22. Nagyvárad
|
A Magyar Egészségügyi Társaság, a Báthory István Alapítvány,
EME Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztálya, az EME Szilágysomlyói Csoportja
Mesterséges élet
A mesterséges megtermékenyítés dilemmái
címmel
Nemzetközi Orvos-konferenciát szervez
XIX. Orvostovábbképző, (XX. Báthory Nap). 2012. szeptember 21-22. Nagyvárad
A konferencia védnökei:
Cseke Attila szenátor, v. egészségügyi miniszter
Kellermayer Miklós, a MET elnöke
A konferencia helyszíne:
Nagyvárad, Római Katolikus Püspöki Palota díszterme, Bd. Dacia 1-3. sz., péntek, szeptember 21 délután;
az Ady Endre Líceum díszterme,
str. Moscovei 1. sz., szombat, szeptember 22, délelőtt
|
 |
|
| Szervező(k): |
A Magyar Egészségügyi Társaság, a Báthory István Alapítvány,
EME Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztálya, az EME Szilágysomlyói Csoportja
|
| Kapcsolattartó(k): |
Széman Péter |
| Helyszín(ek): |
Nagyvárad, Római Katolikus Püspöki Palota Díszterme, Bd. Dacia 1-3. sz. |
| Jelleg: |
Szakosztályi rendezvény
|
|
|
Beszámoló:
A mesterséges lét titkairól tanácskoztak
Szeptember 21-22-én Váradon szervezték meg a Mesterséges élet. A mesterséges megtermékenyítés dilemmái című nemzetközi orvos-konferenciát. A nyitónapon a római katolikus Püspöki Palotában tanácskoztak.
A kétnapos megbeszélést a Magyar Egészségügyi Társaság (MET), a Báthory István Alapítvány (BIA), az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi és Gyógyszerészeti Szakosztálya, illetve a Szilágysomlyói Csoportja szervezte Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, volt egészségügyi miniszter és Kellermayer Miklós, a MET elnökének a védnökségével. A római katolikus Püspöki Palota dísztermében zajlott péntek délutáni nyitórendezvényen dr. Földes Béla ideggyógyász főorvos, szervező kiemelte: a Báthory-napok keretében Váradon első alkalommal tartanak orvostovábbképzést, az ötletgazda dr. Széman Péter tüdőgyógyász főorvos, MET régiófelelős, BIA-elnök egy évvel ezelőtt kezdeményezte ezt. A kreditpontokat biztosító esemény azért sajátságos, mert a magyar történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében történik és a programokat is közösen állították össze.
Jerovszky Tímea színművészeti hallgató szavalata után Exc. Böcskei László megyés püspök örömét fejezte ki amiatt, hogy a római katolikus püspökség egy ilyen nívós és hagyományokkal rendelkező összejövetelnek biztosíthat helyszínt. Röviden ismertette a Püspöki Palota történetét, majd azon meggyőződésének adott hangot: azért érdemes a konferencián elhangzottakra odafigyelni, mert a katolikus egyház is segíteni akar az élet szolgálatában fáradozó specialistáknak abban, hogy minden beteggel való személyes találkozásuk Jézus gyógyító tevékenységének tükrében valósuljon meg, és úgy gyakorolják a hívatásukat, hogy az Isten akaratának megfelelő legyen.
Lombikbébik
Dr. Széman Péter szervező és dr. Gyurkovits Kálmán MET-alelnök üdvözlő szavai után Cseke Attila volt egészségügyi miniszter szólt arról, hogy mandátumideje alatt ő és munkatársai mit tettek annak érdekében, hogy a lombik-bébi program Romániában téma, illetve államilag finanszírozható legyen. Többek közt felidézte, hogy amikor 2009 decemberében miniszter lett, semmilyen ilyen típusú országos, államilag támogatott program nem létezett, és sajnos 15 hónap telt el úgy, hogy költségvetési pénzt ugyan tudtak volna elkülöníteni, de nem létezett kidolgozott metodológia. Végül a gyakorlatban 2011 szeptemberében indult be a program, és idén júliusig 1404 igénylésből 1133 kérést hagytak jóvá. 271 dossziét utasítottak vissza, 647 procedúrát végeztek el, a kihordott terhességek száma 18, és 27 csecsemő született. A volt miniszter meglátásában a 16,7 százalékos teherbe esési arány biztató, és a szakmai tapasztalatok, valamint a növekvő érdeklődés miatt ez az arány várhatóan emelkedni fog. Cseke Attila ugyanakkor megjegyezte: örök téma marad a béranyaság felvállalása és támogatása, amit ő a minisztersége alatt és most is elutasít, mert véleménye szerint egyelőre nem teremthető meg az a törvényi háttér, ami nem engedne teret nagy vitáknak, és komoly etikai, illetve vallási problémákat is felvetne egy ilyen kezdeményezésnek a jóváhagyása.
Az élet etikája
Dr. Holló László, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Hittudományi Karának oktatója a katolikus egyház tanítását ismertette a kezdődő emberi élet tiszteletéről. Bemutatta az általános normarendszert, és arra hívta fel a figyelmet: napjainkban közismert tény, hogy a gyerekeket nem a gólya hozza, ezért egyéni találékonyság, lelkiismereti ráhangolódás is szükséges az egyéni élethelyzetekben adott segítséghez. Előadásából kibontakozott a katolikus egyház vonatkozó érvelésrendszere a hit és az értelem tükrében, illetve a különböző dokumentumoknak alapján, valamint az élet továbbadásával kapcsolatos álláspontja, olyan témák kapcsán, mint az in vitro megtermékenyítés, az embriófagyasztás, a preimplantációs genetikai diagnosztika, a génterápia, a klónozás, az abortusz, a fogamzásgátlás vagy az őssejtek gyógyászati célú alkalmazása. „Az életet nem lehet mérlegre tenni”- vonta le a következtetést az egyetemi tanár.
Csűry István királyhágó-melléki református püspök arról beszélt, hogy a református egyház a férfi és a nő házasságán belül elfogadja, hogy ha természetes úton nem megy a nemzés, akkor segíteni kell, de azzal a feltétellel, hogy ez az erkölcsi és etikai normáknak a tiszteletben tartásával történjék. Az élet ugyanis Isten akarata, minden akadály ellenére el kell kezdődjön az áldás folyamata. Isten jót akar az emberrel, azt akarja, hogy szerethető legyen a világ. A káosz után mindig új fejezetet nyit, s ennek tükrében akarja az emberi élet láttatni, megmutatni a reménytelenségből kivezető utat, Krisztusnak a csodáin keresztül is.
Felelősségteljes téma
Dr. Orosz Gábor Viktor, a Budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszékének docense a preimplantációs genetikai diagnosztikáról beszélt az egyházi nyilatkozatok és az evangélikus teológia tükrében. Hangsúlyozta: nem a folyamat és a benne levő biológiai kontinuitás és potencialitás minősíti az ember létét, hanem az ember személyi léte kvalifikálja az ehhez szükséges folyamatot. Egy etikai konfliktus felvállalása akkor is lehetséges, ha célja nem a konszenzus elérése és az erkölcsi normák konzekvensen nem érvényesíthetőek, ezért a kompromisszumkészségnek kell jellemeznie a protestáns véleményalkotást. Ezt követően Rezi Elek, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora a mesterséges megtermékenyítés erkölcsi kihívásaira adott unitárius választ ismertette.
Hirforrás www.erdon.ro
A magyarok elméletileg gyermekszeretők
Nagyvárad- Szombaton az Ady Endre Középiskola dísztermében folytatódott a Magyar Egészségügyi Társaság, a Báthory István Alapítvány és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett szakkonferencia.
Schek Zsuzsa váradi pszihológus a Nagyvárad övezetében élő családok állapota, gyermekvállalási tervei, a magyarok fogyásának okai című tanulmány részleteit is ismertette, melyet a közelmúltban elhunyt dr. Kopp Mária orvos-pszihológus állított össze a Máltai Segélyszolgálat önkénteseinek segítségével. A felmérésben résztvevők 18-75 év közötti magyar lakosok (181-en) voltak, Nagyvárad metropolisz övezetéből, és a megkérdezettek önként vállalták a vizsgálatban való részvételt. Kiderült, hogy a családi állapotot tekintve a 18-29 év közöttiek 11,5 százaléka házas, 66,5 százaléka pedig párkapcsolatban vagy egyedül él.
A harmincasok körében ez az arány 66-10 %, a negyvenesek esetében pedig 88,5- 5 %. Az ötvenes években járók többsége házas, és 25 százaléka elvált, a 60 évnél idősebbeknek pedig a 85 százaléka házas és 9 százaléka elvált. A 18-29 év közöttiek 96 százaléka szeretne gyermeket, és 93 százalékuk gyermektelen. Az összesen tervezett 63 gyermek közül a 20-30 év közöttiek esetében 4 született meg, a harmincasoknál 67-ből 22, a negyveneseknél 66-ból 44, míg az ötveneseknél 91-ből 83 ez az arány. Látszik tehát, hogy 40 év felett megvan az átlag 2 gyermek, viszont ahogy telik az idő, egyre jobban kitolódik a gyermekvállalás a fiataloknál, és a tervezett gyermekek többsége nem születik meg.
A válaszok alapján tehát a magyarok elméletileg gyermekszeretők, a boldogságukat nem tudják elképzelni gyermek nélkül. A terv és vágy azonban ritkán egyezik, és a megvalósulás is mást mutat. A gyermekvállalási kedv csökkenésének az okai közt megemlíthetjük a gazdasági és szociális okokat, illetve többen talán egyfajta asszimilációtól való félelem miatt említik a vegyes házasságot, mint akadályt a gyermekvállalásra.
Programvajúdás
Dr. Deme Judit volt egészségügyi miniszteri tanácsos Egy program vajúdása és születése címmel ismertette a lombikbébi program részleteit. Többek közt arra hívta fel a figyelmet: Romániában 2010-ben 750 pár folyamodott mesterséges megtermékenyítési eljáráshoz saját finanszírozásból. Svájcot, Hollandiát és Írországot kivéve mindegyik európai ország támogat anyagilag mesterséges megtermékenyítési eljárásokat. Nagy Britannia csupán egy procedúrát finanszíroz, míg más európai ország 1-5 eljárást. Dániában a megszületett csecsemők 4 százaléka mesterséges megtermékenyítés útján fogant meg, a Skandináv országokban 3 százalékos, Magyarországon pedig 1 százalék alatti az arány.
Romániában Cseke Attila minisztersége idején, 2011. június 1-jén indult be elméletileg a program, a következő kritériumok teljesítése szükséges: a nő életkora 24-40 év közötti; legalább két éve házastársi kapcsolatban élő stabil pár; a pár legalább egyik tagja román állampolgár, stabil lakhellyel rendelkezik az országban; a pár legalább egyik tagja rendelkezik minimum 24 hónapja egészségügyi biztosítással; a pár egyik tagjának sem lehet gyermeke; csak autolog pár igényelhet támogatást; a nő testtömeg indexe 20 és 30 között van; normál értékek között levő petefészek tartalék-hormon tesztekkel alátámasztva.
A program lefolyása
A beültetésre elszánt pár először ki kell válassza a kórházat, ahol egy szakemberekből álló bizottság összeállítja az iratcsomót, amelyben csak az igénylők nevének kezdőbetűi és egy, a sorrendet mutató szám jelenik meg. A kódozott iratcsomó eljut a szakminisztériumba, és egy szakbizottság bírálja el és hagyja jóvá. 2011-ben a román állam 4 millió lej értékben finanszírozta a programot. Egy procedúra összértéke 1500 eurónak megfelelő lej volt és kb. 800 párnak jelenthetett esélyt.
Ciucur Losonczi Antonius
Hirforrás www.erdon.ro
|
|
|
|
|
