Meghívott előadó a MTNE 16. fórumán
Szász Anikó (született 1976) 1999-ben szerzett oklevelet a BBTE (Kolozsvár) Történelem–Filozófia Karán, 2011-ben nyert PhD fokozatot a BBTE Református Teológia Karán A kolozsvári református egyházközség a 17. század második felében című disszertációval. 1999 őszétől tagja az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézetében alakult kutatócsoportnak, amely előbb Tonk Sándor professzor, majd Jakó Zsigmond akadémikus, jelenleg Kovács András akadémikus irányításával az erdélyi fejedelmek Királyi Könyveinek közzétételén dolgozik. 2010–2013 között tagja volt az EME Kutatóintézetében működő másik kutatócsoportnak, amely dr. W. Kovács András irányításával a br. Wesselényi család levéltárának 1690 előtti iratanyagát tárta fel. 2015 óta a MTA Bolyai kutatási ösztöndíjának támogatásával folytat kutatásokat, hét erdélyi vármegye mezővárosainak fejlődési sajátosságait vizsgálva az 1541–1600 közötti időszakban. Kutatási területei: az erdélyi társadalom-, egyház- és gazdaságtörténet a fejedelemség korban, magyar és latin paleográfia. Díjak: Gróf Mikó Imre-díj (Gróf Mikó Imre Alapítvány díja, 2004)
Szász Anikó (született 1976) 1999-ben szerzett oklevelet a BBTE (Kolozsvár) Történelem–Filozófia Karán, 2011-ben nyert PhD fokozatot a BBTE Református Teológia Karán A kolozsvári református egyházközség a 17. század második felében című disszertációval. 1999 őszétől tagja az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézetében alakult kutatócsoportnak, amely előbb Tonk Sándor professzor, majd Jakó Zsigmond akadémikus, jelenleg Kovács András akadémikus irányításával az erdélyi fejedelmek Királyi Könyveinek közzétételén dolgozik. 2010–2013 között tagja volt az EME Kutatóintézetében működő másik kutatócsoportnak, amely dr. W. Kovács András irányításával a br. Wesselényi család levéltárának 1690 előtti iratanyagát tárta fel. 2015 óta a MTA Bolyai kutatási ösztöndíjának támogatásával folytat kutatásokat, hét erdélyi vármegye mezővárosainak fejlődési sajátosságait vizsgálva az 1541–1600 közötti időszakban. Kutatási területei: az erdélyi társadalom-, egyház- és gazdaságtörténet a fejedelemség korban, magyar és latin paleográfia. Díjak: Gróf Mikó Imre-díj (Gróf Mikó Imre Alapítvány díja, 2004)Szász Anikó tudományos kutató, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár: A kolozsvári református egyházközség gazdálkodása a 17. század második felében
Az unitárius vallású Kolozsváron a református egyházközség Báthory Gábor fejedelem támogatásával 1609-ben jött létre. Fejlődését a 17. század folyamán a református fejedelmek anyagi és politikai támogatásának köszönhette. Az alapításkor, illetve később elnyert ingatlanok (templomok, iskolaépületek, lelkészek és tanárok házai), illetve jövedelmek, valamint bizonyos politikai intézkedések lehetővé tették, hogy rövid idő alatt az Erdélyi Fejedelemség egyik legnépesebb és legjelentősebb református egyházközsége legyen. Vagyonát a levéltári források alapján vizsgálva arra a megállapításra jutottunk, hogy a vármegye tehetősebb, középnemesi földbirtokosainak rétegéhez tartozott.