A kötet egyrészt a jövevénynevek átvételeinek jellegzetességeit ismerteti több nyelv kontextusában, másrészt a kisebbségi helyzetben érvényesülő névhasználat jogi feltételeit, társadalmi gyakorlatát és szociolingvisztikai kontextusait elemzi. A névkontaktusokat bemutató rész kiemelten foglalkozik a magyar­‒román, román‒magyar nyelvi érintkezésekkel. Az ebben a részben közölt tanulmányokból megtudhatjuk többek között azt, hogy a Ráduly családnév közvetlen átadó nyelve a román (és nem valamelyik szláv nyelv). Tudomást szerezhetünk arról, az örmény származású magyarok miért viselnek olyan, román eredetű családneveket, mint például Patrubány, Kabdebó. Megismerhetjük, hogy miért fordulnak elő a várhatónál nagyobb arányban a délnyugat-magyarországi Tolna és Baranya megyében román eredetű családnevek. Egyfajta kitekintésként arról is olvashatunk elemzést, hogy a román névtani és etimológiai szótárakban, monográfiákban hogyan jelennek meg a magyar eredetű köz- és tulajdonnevek, és ezeknek milyen tanulságai vannak. Az erdélyi névhasználat politikai, nyelvi jogi hátterét és a nevekkel kapcsolatos kisebbségi és többségi attitűdöket, nyelvi ideológiákat elemzik a kötet második részében szereplő tanulmányok. Ezekből megismerhetjük a helységnevekhez, a többnyelvű feliratokhoz és általában a nyelvi joghoz és szűkebben a névjoghoz való viszonyulás sajátosságait.

DOI: htps://doi.org/10.36240/etf-305