Az elpusztult erdélyi fejedelmi levéltár némi pótlása csakis az országos hatáskörű két hiteleshely újkori jegyzőkönyveinek és a fejedelmi kancellárián vezetett Királyi Könyveknek, valamint a helyi igazgatási egységek XVII. századtól fennmaradt jegyzőkönyveinek a feldolgozása és közreadása által válhat lehetségessé. Ebben az irányban teszi meg az egyik kezdeti lépést - a már napvilágot látott fejedelemi Királyi Könyvek mellett - jelen kötet, amely az erdélyi káptalani hiteleshely szekularizáció után vezetett XVI. századi protocollum-bejegyzéseinek kivonatait teszi közzé. A kivonatolásban az erdélyi fejedelmek Királyi Könyveinek első kötetében alkalmazott elveket és szabályokat követtük. Kiadványunk, noha az erdélyi káptalani jegyzőkönyvek tervezett sorozatának első köteteként jelenik meg. időrendileg nem az, minthogy nem a töredékesen fennmaradt középkori regisztrumokat tesszük közzé, hanem a MOL-ban, az erdélyi káptalan levéltárában őrzött kora-újkori protocollumokat. Ennek az a magyarázata, hogy a középkori töredékeknek teljességre törekvő összegyűjtése és közreadása időigényes, hosszas kutatómunkát igénylő feladat, s e munka elkészültéig célszerűnek tűnt a mintegy hat-hét kötetesre tervezett fejedelemségkori jegyzőkönyvek sorozatának elindítása. Emellett elkezdjük a különböző levéltárakban (MOL, Batthyaneum) őrzött töredékes középkori jegyzőkönyvek azonosítását és feldolgozását, a minél előbbi közzététel érdekében (a bejegyzések egy része olyan mértékben rongálódott, hogy a szövegük lemásolása halaszthatatlan feladat).
A fejedelemségkori protocollumok sorozatának keretében, elképzeléseink szerint Bethlen Gábor uralkodásának végéig vezetett jegyzőkönyvek anyagát egy, vagy - a kivonatok számától függően - két újabb kötetben (1600-1629), I. Rákóczi György (1630-1648) és II. Rákóczi György (1649-1660) időszakában keletkezett protocollumokat egy-egy kötetben, I. Apafi Mihály (1661-1690) uralkodása idején kelt bejegyzéseket pedig két kötetben, összesen mintegy 7-8000 kivonatban reméljük közzétenni.
Jelen kötet a káptalani hiteleshely szekularizáció után vezetett, XVI. századi három jegyzőkönyvének, illetve a XVII. századdal bezárólag keletkezett protocollumokban, teljes szövegében vagy tartalmilag átírt, középkori és XVI. századi oklevelek, említések regesztáit tartalmazza, időrendbe sorolva. A feldolgozás tehát nem kézirati kötetenként, hanem időrend szerint történt, a regeszta-sorok élére ezért átírt vagy csak említésből ismert, esetleg századokkal korábbi oklevelek kerültek. Az átírt középkori oklevelek rövidített regesztái tulajdonképpen arra szolgálnak, hogy felhívják a kutatók figyelmét az általunk feldolgozott anyagban található másolatokra. Ezek ugyanis egy-két kivétellel torzult személy- és helynévalakokat, téves keltezéseket tartalmaznak, ezért a történetkutatás számára csak kivételes esetekben hasznosíthatók. Csak azokról a másolatokról készültek teljesebb szövegű kivonatok, amelyeket feltehetően csak a káptalani protocollumok őriztek meg.