Szerző(k):
Dienes Sándor

Műfaj:
orvostudomány

Ismertető:

Dienes Sándor a könyv szerzője Kolozsváron született 1925 júliusában, a középiskolát a kolozsvári Piarista Gimnáziumban végezte, ott érettségizett. Az orvosi fakultást Marosvásárhelyen végezte 1951-es tanévben. Földrajz, geológia főszak és kémia, természetrajz másodszakos diplomáját a kolozsvári Bolyai egyetemen nyerte el, a kolozsvári testnevelési szakon vívás szakban nyert diplomát. 1950 januártól a marosvásárhelyi egyetem közegészségtan katedráján dolgozott, a munkaegészségtan szakot választotta melyet az egészségügyi világszervezet rövidesen átalakított munkaorvostanná, mely magába foglalta a foglalkozási betegség klinikai kórismézését és kezelését is. A szakma alapképzését a marosvásárhelyi egyetem I. számú belgyógyászatán Dóczy Pál professzor irányította, megteremtve a foglalkozási betegségek kórtermét, majd a PH. doktorátust a Bukarest Davila egyetemen Cadariu professzor vezetése mellett szerezte meg. A hatvanas évektől önállóan működő foglalkozási egységet szervezett, mely folyamatosan fejlődött jól működő 50 ágyas klinikai egységgé. Az orvosi egyetemen az 1957-58-as tanévtől kezdve adta elő a munkaorvostant nyugdíjazásáig. 1968-ban a római világkongresszuson előadott ólommérgezés témájú dolgozata alapján a nyugatberlini Akademie für arbeitasmedizin három hónapos tanfolyamra hívta meg Berlinbe majd ottani aktivitását kiértékelve a bonni szakintézet újabb austauschdienst típusú ösztöndíjjal jutalmazta. A hetvenes években a berlini akadémián is dolgozott, de bár ajánlatot kapott németországi professzori aktivitásra, feladat-képpen hazajött, a klinikai munkát folytatni. Az országot többször képviselte a hetvenes évektől Németországban, Franciaországban. A hazai kongresszusokon a román munkaorvostani társaság tiszteletbeli elnökének választották, a rendszerváltás után megalakított református egyházi asszisztensképző főiskolán megalakításától napjainkig adta illetve adja elő a közegészségtant.