Az EME 2019. évi kutatási programjai

Vissza a kutatási program menübe

Az EME Kutatóintézetének három osztálya összefogja a humán- és társadalomtudományi, a műszaki és természettudományi, valamint az orvostudományi és gyógyszerészeti kutatási projekteket. 2019-ben az alábbi kutatási projektek munkálatai folytak:


A) A humán- és társadalomtudományi osztály kutatási projektjei

1. Az Erdélyi okmánytár köteteinek szerkesztése és Erdély középkori történetének kutatása (az NKFI 119430. sz. projektjének és a Domus Hungarica ösztöndíj támogatásával). Projektvezető: Jakó Klára. Kutatók: W. Kovács András, Hegyi Géza. A projekt keretében a következő kutatások zajlanak:

1.1. Az Erdélyi okmánytár V. kötetének szerkesztése. Az Erdélyi okmánytár célja az Erdély történetére vonatkozó középkori (1542 előtti) nem elbeszélő források (oklevelek, misszilisek, számadások stb.) teljességre törekvő összegyűjtése, kritikai vizsgálata és közzététele magyar nyelvű regesztákban. A sorozatot néhai Jakó Zsigmond (1916–2008) professzor kezdeményezte, aki az 1400-ig terjedő okleveles anyag zömét fel is dolgozta. A V–VI. kötet szerkesztése így az ő kéziratának gépbe vitelét, ellenőrzését, egységesítését, kiegészítését, illetve mutatókkal való ellátását jelenti. Mostanra az V. kötet (1373–1389) Jakó-féle regesztáinak begépelése, ellenőrzése és kiegészítése befejeződött, elkészült a kötet térképmelléklete is; jelenleg a kötet lektorálása és a mutató készítése van folyamatban.

1.2. Az Erdélyi okmánytár szerkesztéséhez kapcsolódó segédletek összeállítása. Az okmánytár átfogó jellege csak szerteágazó könyvtári és levéltári kutatások révén biztosítható. Ennek fő területei: a) a szórványközlések összegyűjtése, tematikus bibliográfiák összeállítása; b) a kutatás előtt eddig ismeretlen oklevelek feltárása, lefényképezése romániai levéltárakban; c) pótlások az Erdélyi okmánytár megjelent köteteihez.

1.3. Erdély középkori történetéhez kapcsolódó alapkutatások, elsősorban archontológiai táblázatok, genealógiai táblák, prozopográfiai adattárak, térképek készítése. Folyamatban van: a) az erdélyi középkori megyei hatóságok működésének kutatása; b) az erdélyi püspökség és káptalan középkori archontológiájának, illetve személyzeti adattárának az összeállítása; c) az egyházi tized adminisztrálásának feltárása a középkori erdélyi egyházmegyében.

2. Fejedelemségkori források feltárása és kiadása. Projektvezető: Kovács András ny. egyetemi tanár, igazgató. A kutatás célja Erdély kora újkori történetére vonatkozó források feltárása, kiadása. Keretében a kutatók a következő munkálatokat végzik:

2.1. Az erdélyi királyi könyvek regesztázása és kiadásra való előkészítése (ETA VII.). A fejedelmi kancellárián vezetett királyi könyvek (Libri Regii) a kora újkori Erdély történetének legjelentősebb forráscsoportját alkotják. Történeti forrásértéküket a bennük fellelhető irattípusok változatossága, a fejedelemségkori Erdély társadalmi életének csaknem minden területére kiterjedő adatgazdagsága adja. A forráskiadvány-sorozat korábbi köteteinél is alkalmazott szabályok szerint folytatódik Báthory Gábor és Bethlen Gábor (1613–1629) királyi könyveinek a kivonatolása. . Kutatók: Fejér Tamás, Pakó László, Szász Anikó.

2.2. A kolozsmonostori konvent fejedelemségkori jegyzőkönyveinek regesztázása és kiadásra való előkészítése. E munka célja a fejedelemségkori Erdély egyik jelentős hiteleshelyén vezetett protocollumok latin nyelvű bejegyzéseinek magyar nyelvű kivonatokban való közlése, a Jakó Zsigmond által közzétett középkori jegyzőkönyvek sorozatainak folytatása. A 17. század végéig vezetett 27 protocollum időrendbe rendezett kivonatait részletes mutatóval ellátva teszik hozzáférhetővé a tervezett kiadványok. A sorozat első kötete (A kolozsmonostori konvent fejedelemség kori jegyzőkönyvei I. 1326–1590. Mutatókkal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Bogdándi Zsolt. Erdélyi Történelmi Adatok X. 1. Kolozsvár, 2018.) 2018 tavaszán jelent meg. Jelenleg az 1591–1602 közötti bejegyzések regesztázása folyik. Kutató: Bogdándi Zsolt.

2.3. Az erdélyi káptalan fejedelemségkori jegyzőkönyveinek regesztázása és kiadásra való előkészítése. 2016 végén jelent meg az Erdélyi Történelmi Adatok sorozatban (ETA VIII. 2.) az erdélyi káptalan jegyzőkönyveinek oklevélregesztáiból készült második kötet. A kötet az 1600–1613 között vezetett jegyzőkönyvi bejegyzések magyar nyelvű kivonatait tartalmazza. A korszakhatárt Báthory Gábor fejedelem halálának időpontja jelentette. A munka következő szakaszát a Bethlen Gábor fejedelem uralkodása alatt (1613–1629) keletkezett, Debreceni János, Taracközi Péter, Barkai Ambrus és Bojti Veres Gáspár káptalani levéltárosok által vezetett jegyzőkönyvek kivonatolása képezi (őrzőhelyük: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, jelzetük MNL OL F2). A feldolgozandó anyag tetemes volta miatt vélhetőleg két kötetre fognak rúgni a Bethlen Gábor korában bevezetett okleveleket feldolgozó regeszták. A kötetek közül terveink szerint az elsőt az 1613–1619-ben kelt bejegyzések, míg a másodikat az 1619–1629 között született oklevelek regesztái fogják képezni. E majdani két kötet közül az első regesztáinak zöme Debreceni János hiteleshelyi levélkereső jegyzőkönyvi bejegyzéseiből készül, kisebb részét fogják alkotni a Taracközi Péter rekvizitor bejegyzéseiből készülő regeszták. A Debreceni János levéltáros által vezetett jegyzőkönyv 1613–1614-ben kelt bejegyzéseinek oklevélregesztái már elkészültek, jelenleg az 1615-ös évi bejegyzések regesztázása folyik. Kutató: Gálfi Emőke. A kutatás a Magyar Országos Levéltárral együttműködésben zajlik.

2.4. A fejedelmi kancellária működése a Báthoryak korában (1571–1602). E hivatal- és intézménytörténeti kutatás célja a Báthory-kori kancellária szervezetének és működésének vizsgálata. Az egész korszakra vonatkozó kutatások mellett folyik a kancelláriai személyzet archontológiájának összeállítása és a 16. századvégi kancelláriai formuláskönyvek vizsgálata. Kutató: Fejér Tamás.

2.5. A fejedelmi tábla működése a 16. század második felében. Az intézménytörténeti/jogtörténeti kutatás célja a felsőbíróság kialakulásának, szervezetének és működésének tisztázása, személyzeti adattárának összeállítása. Kutató: Bogdándi Zsolt.

2.6. A kolozsvári jogügyigazgatók (direktorok) intézménye és számadásaik (1584–1660). A kutatás célja az intézmény szervezetének és működésének vizsgálata, a tisztségviselők hivatali jegyzékének az összeállítása és éves számadásainak a közzététele. Eddig elkészült a számadások átírása, a névmutató, a tisztségviselők névsorának jegyzéke, és megjelent egy magyar nyelvű tanulmány az intézménynek a városi vagyon védelmében betöltött szerepéről (A kolozsvári jogügyigazgatók és a városi vagyon védelme 1584–1660), illetve egy német nyelvű tanulmány az intézmény tevékenységéről (Zur Rechtspflege und Vermögensverwaltung im Siebenbürgen des 16.-17. Jahrhunderts. Fiskaldirektoren im frühneuzeitlichen Klausenburg). Folyamatban van a direktorok által kezdeményezett közvádas perek levéltári felkutatása és adatbázisban való összesítése (1584–1640 között kb. 400 per). Kutató: Pakó László.

2.7. Bűnözés a kora újkori Kolozsváron. Emberi élet elleni bűncselekmények a 17. század közepéig (2018 szeptemberétől a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával). A kutatás célja a Kolozsváron a 16. század utolsó évtizedeitől a 17. század közepéig elkövetett és a forrásokban fennmaradt emberi élet elleni bűncselekmények számbavétele és elemzése. 2019 folyamán a városi törvénykezési jegyzőkönyvek adatainak a feldolgozása, továbbá a családon belüli emberölési illetve a rablógyilkossági eseteknek a vizsgálata folyik. Kutató: Pakó László.

2.8. Gyulafehérvár és a körülötte elterülő uradalom társadalma (1541–1600). A kutatás célja az erdélyi fejedelmek székvárosának és a körülötte kialakuló uradalomnak a társadalmi szempontú vizsgálata, különös tekintettel az egyházi javak szekularizációjára és az abból fakadó változásokra. A kutatás a gyulafehérvári Batthyaneumban, romániai levéltárakban (Déva, Kolozsvár, Szeben) és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található levéltári fondok vonatkozó okleveleire épül. Kutató: Gálfi Emőke.

2.9. Mezővárosi fejlődés Erdély hét vármegyéjében (1541–1600) (a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával). Az erdélyi mezővárosok 16. századi történetéről, néhány nagyobb település (pl. Torda és Gyulafehérvár) kivételével, lényegében igen keveset tudunk. Minthogy levéltáraik 16. századi iratanyaga (a városvezetés által kiállított oklevelek, illetve az általuk vezetett jegyzőkönyvek) szinte teljesen elpusztult, fejlődésük főbb kérdései csupán egyéb levéltári forrásokban fellelhető szórványadatok alapján vizsgálhatók. A kutatómunka célja a mezővárosi jogállás és fejlődési fok, városvezetési szervezet és ügyintézés, társadalmi rétegződés, igazságszolgáltatás, mezőgazdasági, kézműipari és esetenként bányászati termelés, valamint a kereskedelem kérdéseinek tisztázása a jelzett időszakban keletkezett levéltári iratanyagok átnézésével és az eddigi várostörténeti kutatások eredményeinek felhasználásával. Kutató: Szász Anikó.

3. 18–19. századi kapcsolattörténeti kutatások. Aranka György levelezésének sajtó alá rendezése. A projekt célja Erdély 18–19. századi kultúrtörténetének több szempontú feltárása. Erdély történetét a korábbiakban csupán egy kitüntetett náció szemszögéből vizsgálták. Az itt élő népek (magyarok, szászok, románok) kultúrájának párhuzamos vizsgálata lehetővé teszi egy árnyaltabb kép megrajzolását. Hosszú távú cél tehát egy nem nemzetközpontú kultúrtörténet feltárása. A kutatás a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszék, az MTA Irodalomtudományi Intézet, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Bécsi Tudományegyetem közös együttműködésével folyik. Egyéni kutató: Biró Annamária.

4. Az Erdélyi magyar szótörténeti tár köteteinek digitalizálása. A Tár köteteinek szerkesztése mellett néhány éve célul tűztük ki a teljes sorozat korszerű digitalizálását, amely korrektúrázás, aktualizálás után kerül az EDA-ba. A végső cél a teljes körű digitalizálás után olyan adatbázis létrehozása, mely újabb, különböző (elsősorban) nyelvészeti kutatások elvégzését teszi lehetővé. A digitális korrektúra elvégzése teszi lehetővé a kétrétegű pdf-formátum létrehozását, így a szöveg másolás után is hibátlan marad. Ezt a rendkívül aprólékos munkát az EME két kutatója végzi. 2018 végére az V. kötet 1000. oldalára értek el, 2019 elején befejezték az V. kötetet, és elkezdték a VI. korrektúrázását. Kutatók: Tamás Csilla és András Zselyke.

5. Mai erdélyi magyar digitális helynévtár. Új együttműködés jött létre 2014 tavaszán a Debreceni Egyetem Nyelvtudományi Tanszékének onomasztikai részlegével. 2015 őszén egy Síkfőkúton rendezett konferencia alkalmával az együttműködést kiterjesztettük több magyarországi egyetemre, valamint a Nyelvstratégiai Intézetre is. Ennek a megállapodásnak értelmében a Magyar digitális helynévtár Magyar nemzeti helynévtárrá alakult, ennek fényében az EME a Szabó T. Attila által megkezdett, majd az ún. kolozsvári iskola tagjai által folytatott erdélyi történeti és élőnyelvi helynévkutatás aktualizálását, mai magyar (magyarázatokkal kisért) helynévkatalógus összeállítását tűzte ki célul. 2018-ban elkészült a Magyar digitális helynévtár Aranyos-vidéki kötete, ez jelenleg lektorálás alatt áll, megjelenése közelebbről várható. Elkezdődött Gyergyó vidéke településekre bontott mai magyar és történeti helynévanyagának a szerkesztése. Eddig négy falu anyaga készült el. Kutatók: Tamás Csilla és András Zselyke. Külső munkatárs: Murádin László.

6. A kortárs politikai-eszmetörténeti kutatások  Az egyéni kutatás  szemléleti keretét a politikai tér módosulásainak tágabban értett problémaköre képezi. Fokozatosan szűkítve a tematikus mezőt a kortárs politikai problémák (migráció, populizmus, nemzeti identitás vs. regionális identitás), a politikai szabadság lehetőségfeltételei, valamint a képviseleti demokrácia halmozódó deficitje a kiemelt témák. Az elmúlt időszak részkutatásai a következő problémaköröket érintették: a bibói politikaelméleti elemzés pszichologizáló módszere, ezzel összefüggésben a közösségi traumáink feldolgozhatóságának a kérdése; a politikai tekintély szerepe a bibói egyensúlyfogalom kimunkálásában, a politikai tekintély lehetséges intézményes garanciái; a fokozatiságnak, a „megfelelő időnek" a szerepe, valamint az organikus politikai fejlődés kívánatos volta a társadalomfejlődésben. Egyéni kutató: Ilyés Szilárd-Zoltán.

7. 17–18. századi erdélyi perszonális források kutatása. A projekt célja: a 17–18. századi erdélyi emlékirat-irodalom és misszilisek kutatása. A 17–18. századi Erdélyben majd minden nemesi családban születtek naplók, emlékiratok, igen gazdag misszilis­anyag maradt fenn, kutatóink egy-egy családra vagy személyre összpontosítva tárják fel és értelmezik e forrásokat.

7.1. Nemesi íráshasználat a XVII–XVIII. századi Erdélyben. A kutatás célja az íráshasználat különböző formáinak, az írás mindennapi életben betöltött szerepének a vizsgálata nemesi családok levéltári forrásai alapján, különös tekintettel a női levelezésekre és a női íráshasználat problémáira. Egyéni kutató: Papp Kinga.

8. Írásantropológiai kutatások  Elterjedését követően az írás jelentős intézményekben találta meg a helyét (kolostor, kancellária, egyetem, iskola, könyvtár, levéltár), majd a családi otthonban kontextualizálódott. Ezt követően az írás és olvasás mint tevékenység fokozódó mértékben terjedt el és épült be az emberek életébe, az offline és online térben egyaránt. A projekt célja feltérképezni az írás és olvasás megjelenési formáinak mintázatait, a – műfajilag, tartalmilag, stílusilag – folyamatosan változó szövegek termelésének szabályait és motivációit. Kutató: Molnár Beáta

9. Komparatív kutatások az irodalom és színháztudomány köréből. A korábbi évek irodalom- és színháztudományi tárgyú kutatásait alapul véve célul tűztük ki a forráskutatás és digitális filológia összekapcsolását. A kutatómunka során esettanulmányokat készítenek a fiatal kutatók, sajátos szövegfajták létrejöttére, a 18. századi erdélyi értelmiségiek mostoha körülmények között végzett, jelentős teljesítményére, Benkő József historia litterariáinak, valamint Kovásznai Sándor világirodalmi fordításainak létrejöttére reflektálnak. Ezek a szövegek az erdélyi tudósok erudíciójának termékei, beillesztésük az egyetemes magyar kultúra történetébe és a világirodalmi szövegkincsbe még nem történt meg. A kutatócsoport tagjai kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai lelőhelyeken végeznek feltáró munkát. Projektvezető: Egyed Emese.

10. Magyar nyelvi vonatkozások 19. század eleji román szótárakban. 19. század eleji román szótárak, szótárjellegű nyomtatványok, kéziratos szójegyzékek magyar nyelvi anyagának feldolgozása. A projekt célja Ioan Bobb püspök kétkötetes Szótárának [Dictionariu Rumanesc, Lateinesc, si Unguresc... 1822-23] magyar nyelvű anyagának kutatása a  testtel és testi állapottal kapcsolatos regiszterek szempontjából. Projektvezető: Vremir Lilla Márta.

11. Az Erdélyi Múzeum folyóirat 1874–1899 közötti számainak feldolgozása, metaadatolása A program keretében a folyóirat 1874–1899 között megjelent, 76 hiányzó füzetének feldolgozára került sor. Ezek a füzetek ma már nincsenek az Erdélyi Múzeum-Egyesület állományában, éppen ezért első lépésként hiánylista készült, ennek alapján szereztük be a hiányzó számokat. Ezt követően került sor a digitalizálásra, feljavítottuk a képek minőségét, elvégeztük a szövegfelismertetést, majd az egyes füzeteket tanulmányokra bontva feltöltöttük az Erdélyi Digitális Adattárba. Az eredményes használhatóság érdekében tárgyszavakkal és metaadatokkal láttuk el a tanulmányokat. A munka az adattár belső, adminisztrációs felületén folyt, a tanulmányok átolvasása során került sor azok adatlapjainak kitöltésére a megfelelő tartalmakkal.  Projektvezető: Papp Kinga.

12. Bodor András ókortörténész (1915-1999) hagyatékának feldolgozása. Bodor András (1915-1999) a magyar és egyetemes ókortudomány kiemelkedő erdélyi képviselője. A két világháború közötti időszakban teológiai pályán induló, majd a klasszika-filológia és az ókor iránt érdeklődő tudós kolozsvári majd oxfordi tanulmányait követően  a kolozsvári és szélesebb értelemben, a magyar művelődéstörténet kiemelkedő alakja lett. Szakmai és szellemi hagyatéka nemcsak az 1945 utáni kolozsvári egyetemi és értelmiségi élet jelentős alkotása és tükre, de az egyetemes ókortudományban is nyomot hagyó örökség. A projekt célja, hogy a Bodor család tulajdonában és a Kolozsvári Unitárius Gyűjtőlevéltárban lévő Bodor hagyatékot (memoárja, levelezése és válogatott tanulmányai) történettudományi keretbe helyezve, szisztematikusan feldolgozza, digitalizálja és a szakmai és szélesebb közönség előtt bemutassa. Kutató: T. Szabó Csaba.

13. Mennyit ér egy vevő? Vevőérték-számítási módszerek meghonosítása székelyföldi autókereskedéseknél A projekt célja egy olyan vevőérték-számítási modell kidolgozása, amely segít a székelyföldi autókereskedéseknek a hűségesítési döntéseiket pénzügyi alapokra helyezni. A kidolgozott modellből oktatási szimulációs segédanyag is készül. Projektvezető: Szász Levente

14. A mobil telefonos fizetés elfogadása a kiskereskedelmi üzletekben az erdélyi fiatalok körében A kutatás célja megvizsgálni a kiskereskedelmi üzletekben történő mobil telefonos fizetés elfogadásának ösztönző és korlátozó tényezőit az erdélyi fiatalok körében, különös tekintettel a kulturális dimenzió moderáló hatására. Projektvezető: Alt Mónika-Anetta

15. Romániai magyar jogtudomány 1919–1989 A tudománytörténeti feltárás célja az 1919–1989 közötti erdélyi (magyar) jogtudomány fejlődésének összegzése. Egyúttal a jog- és képzéstörténet tárgykörében a korszak kiemelkedő jelentőségű magyar származású jogtudósainak (jogásztanárok, gyakorló jogászok) életrajzi vázlatait is tervezi „tudós-kataszterbe" gyűjteni. A kutatás elsősorban Kolozsváron zajlik, de adatgyűjtés nagyváradi, nagyszebeni és máramarosszigeti helyszíneken is történik.  Projektvezető: Kokoly Zsolt

16. Kommunizmus korabeli romániai magyar diáklapok folkloraanyagának összegyűjtése Jelen kutatás a kommunizmus korabeli romániai magyar diáklapokat tekinti át, azonosítja a bennük meghirdetett gyűjtőmozgalmakat, adatbázisba írja a lapokban közölt folklóranyagot.  Projektvezető: Keszeg Vilmos

 

B) A természettudományi és műszaki osztály kutatási projektjei

1. Műszaki és kulturális örökségvédelem Erdélyben. A projekt célja a műszaki és kulturális örökség feltárása, tanulmányozása és védelme Erdélyben. Kulturális örökségünk anyagi összetevőinek tudományos vizsgálata. Projektvezető: Bitay Enikő. A projektet az alábbi kutatások alkotják:

1.1. Technika- és ipartörténeti kutatások Erdélyben. A kutatás célja technikai örökségünk felkutatása, működőképessé tétele, megőrzése, kulturális örökségünkbe való integrálása, valamint a térség kulturális és turisztikai fejlesztése.

1.1.1 Székelyföld technikatörténete a békés alkotás évszázadainak, a műszaki fejlődés éveinek kutatása. Kerámiatechnika, bányászat, kohászat, fafeldolgozás, bőr-, gyapjúfeldolgozás, malomipar, fémművesség, vegyipar, üveggyártás, járműipar, a vasútépítés néhány témaköre (fejezete), melyek kutatására, feldolgozására állt össze a kutatócsapat különböző szakterületekről. Kutatók: a Műszaki Tudományok Szakosztály technikatörténeti szakcsoportja. Kutatásvezető: Márton László.

1.1.2. A kolompkészítés technológiájának elemzése A kutatás célja: A Erdélyben a még fellelhető népi mesterségek és műhelyeik kutatása, elemzése, feldolgozására, megismertetése, s ugyanakkor az oktatásban való hasznosítása is.  Projektvezető: Bitay Enikő

1.2. Műszaki egyéniségek Erdélyben a XIX–XX. században. A műszaki tudományok egyéniségeinek és hagyatékainak kutatása Erdélyben a még fellelhető hagyaték gyűjtésére, digitalizálására és feldolgozására irányul. Középpontjában Martin Lajos műszaki hagyatékának elemzése, életének és munkásságának feldolgozása áll. Projektvezető: Bitay Enikő.

1.3. Kulturális források felkutatása a vidékfejlesztés érdekében. A kutatás célja felmérni Erdély magyarlakta (szórvány)településeinek társadalmi, kulturális értékeit a vidék fejlesztése érdekében.

1.3.1. A Kis-Küküllő felső szakaszához tartozó települések kulturális értékeinek felkutatása és értékesítési lehetőségei A Kis-Küküllő felső vidéke igen gazdag kulturális értékekben. Ennek ellenére mégis a természethez kötődött értékek emelkednek ki, mind Parajd mint Szováta esetében. A Sóvárad és Balavásár közötti települések kulturális értékei alig ismertek. A projekt elsődleges célja felkutatni a Kis Küküllő felső vidéki települések műemlékeit, gasztronómiáját és hagyományait. A másodlagos cél megoldásokat találni ezeknek a kulturális értékeknek a hasznosítására. Projektvezető: Talpas János

1.4. Iparrégészeti, archeometallurgiai és archeometriai kutatások. A kutatás célja elsősorban a Marosvécsről, Mikházáról és Felsőrépáról származó, ásatások során előkerült római kori vassalakleletek archeometriai vizsgálata. Az eredmények közös, anyagtudományi, geológiai, régészeti (történész) értékelése jelentős új eredményekkel egészíti ki a műszaki örökségünkkel kapcsolatos ismereteinket.

1.4.1. A vas archeometallurgiája. V. A mikházi castrum principiájában előkerült nyílhegyek régészeti és anyagtudományi vizsgálata. 1. A nyílhegyek elemi összetételének ismerete (hasonlóság/eltérés a leletcsoporton belül, illetve a nyílhegyek és a lelőhelyen talált salakhulladék anyaga között) a régészet számára fontos adalék a felhasznált nyersvas származása tekintetében. Projektvezető: Veress Erzsébet

2. Árvízvédelmi építmények stabilitásának vizsgálata véges-elem eljárással. A vízépítési kutatás főképp a földgátak és töltések stabilitását vizsgálja, figyelmbe véve a vízzel nem telített talaj mechanikai tulajdonságait (unsaturated soil mechanics). Kutató: Kisfaludi-Bak Zsombor

3. Fenofibrát-tartalmú, nanoszálas szerkezetű gyógyszerhordozó rendszer nagy volumenű előállítása A kutatás célja nanoszálas szerkezetű, fenofibrát tartalmú amorf szilárd diszperziók előállítása. További célunk követni a szálképzés során végbemenő fiziko-kémiai folyamatokat, illetve a hatóanyag oldhatóságát és kioldódási sebességét a fenofibrát-tartalmú PVP szálak esetén, melyek a nagy teljesítményű korona elektrosztatikus szálképzési eljárással készültek. Projektvezető: Bitay Enikő (2019 évi MTA Domus csoportos pályázat támogatásával)

4. Oldószer összetétel hatása a PET palackokból nyert polimer szálak átmérőjére A projekt célja vizsgálni az oldószer összetétel hatását az electrospinning eljárással létrehozott polimer szálak átmérőjére. Projektvezető: Gergely Attila

5. Szén-dioxid dús gázömlések, mofetták, lakott területeken  A projekt célja felmérni a lakott területeken található természetes, földtani eredetű szén-dioxid kiáramlásokat, számszerűsíteni a koncentrációkat és megvizsgálni a lakosságra kifejtett jótékony illetve potenciálisan veszélyes hatását.  Projektvezető: Kis Boglárka-Mercedesz

6. Szennyeződés és remediáció dinamika modellezése. Esettanulmány vörösiszappal szennyezett felszíni vizekre A felszíni vizek szennyeződése és ennek következtében gyors es hatékony remediációja, komoly szakmai, technológiai, gazdasági es néha szociális kihívást jelent az érintett régiók számára. A tanulmány keretében kifejlesztett vízszennyeződés és remediáció dinamikát leíró modellek felhasználhatók lesznek példa- és útmutatóként a környezetvédelemben dolgozó kutatóknak és technológusoknak. Emellett az oktatásban is példaszerűen alkalmazhatók. Projektvezető: Csavdári Alexandra  

7. Talajnedvességmérő szenzorhálózat tervezése és megvalósítása, melynek célja a globálisan csökkenő talajvíz szint változásának  a feltárása, illetve optimális öntözési módszerek feltárása. A projekt témája egy, a növénytermesztés optimalizálásában használható, intelligens talajnedvességmérő funkciókkal ellátott szenzor tervezése, kivitelezése és egy mérőhálózat kialakítása. A rendszer minden mérési pontban hőmérsékletmérést is végez és egy GPS modult felhasználva rögzíti a központi egység pontos földrajzi helyzetét. Ezen funkciókra alapozva, a megtervezett és megvalósított rendszer lehetővé teszi a talaj 3D-s nedvességprofiljának a kimérését és ábrázolását. Projektvezető: Papp Sándor

8. Őslénytani kutatások. A kutatás célja a meglévő és az újonnan feltárt leletek alapján bizonyítani az európai és az ázsiai–amerikai fauna közötti kapcsolatot, amely a faunisztikus elemek aktív cseréjét sugallja.

8.1. Kelet-Közép-Európa legkorábbi emlősleletei – a péterfalvi (r. Petreşti, Fehér megye) multituberculata (Allotheria) emlősök morfológiai és rendszertani vizsgálata. A péterfalvi L1/a szintből (Campani–Maastricht-határ) előkerült fosszíliák alapján (részleges csontváz) egy új nemzetség és egy új faj volt azonosítható. Az L0/c szintből (Felső-Campani) előkerült szórványleletek alapján (11 db fog) egy új és valamivel korábbi faj leírására került sor. A két leletet/szintet kb. 30 m üledéksorozat választja el egymástól. Feltételezésünk szerint a két faj egy evolúciós vonalat képez. Egyéni kutató: Vremir Mátyás.

9. Matematikai és informatikai kutatások. Folytonos optimalizálás és alkalmazásai. Projektvezető: Darvay Zsolt egyetemi adjunktus. A gazdasági, mérnöki vagy más jellegű gyakorlati feladatoknak széles köre vezethető vissza az operációkutatás területén vizsgált optimalizálási problémákra. A kutatás az útkövető algoritmusok körére vonatkozik. A távlati cél az, hogy egy olyan bonyolult szoftverrendszert dolgozzunk ki, amely lehetőséget teremt az egyes algoritmusok összehasonlítására is. A projekt keretében az alábbi kutatás valósul meg:

9.1. Trajektóriakövető algoritmusok lineáris optimalizálásra és lineáris komplementaritási feladatokra A lineáris optimalizálás belsőpontos algoritmusait elemezzük és új módszereket vezetünk be. A kapott algoritmusokat lineáris komplementaritási feladatokra is kiterjesztjük. Ezáltal bővül a meghatározott technikák alkalmazhatósági köre. Projektvezető: Darvay Zsolt

10. Agrártudományi kutatások

10.1. Különböző vetőmag kezelések hatása adott káposztarepce hibridek fejlődésére szabadföldi kisparcellás kísérletben Kutatásunk célja a laboratóriumi előtanulmányok szabadföldi vizsgálata kisparcellás kísérletben az őszi káposztarepce stresszhatásokkal szembeni ellenállóképességének javítása és terméshozam-fokozása érdekében. Projektvezető: Nyárádi Imre-István

 

C) Az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Osztály kutatási projektjei

1. .A stroncium ranelát biológiai és farmakológiai hatásai csontritkulásban Kutatásunk jelen célja a stroncium ranelát biológiai és farmakológiai hatásainak feltérképezése csontépítő sejt-kultúrán, különös tekintettel a Wnt jelátvitel szignál-molekuláira, valamint a csontritkulás diagnosztikai fehérjéinek meghatározása. Projektvezető: Kovács Béla

2. Az endokannabinoid rendszer mediátorainak vizsgálata modern analitikai módszerekkel A projekt célja, hogy rávilágítson az atípusos neuroleptikumok okozta testsúlygyarapodás azon mechanizmusaira, melyek az endokannabinoid rendszerrel kapcsolatosak. Projektvezető: Bába László-István