Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kutatóintézete, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete
tisztelettel meghívja a Tonk Sándor emlékére 2018. október 5–6-án Kolozsváron tartandó konferenciára.
A konferencia időpontja: Kolozsvár, 2018. október 5-6.
A konferencia helyszínei:
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Kolozsvár, Tordai út (Calea Turzii) 4.
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történeti Intézete – Kolozsvár, Jókai (Napoca) u. 11.
Erdélyi Múzeum-Egyesület – Jókai (Napoca) u. 2–4. (Rhédey-ház)
2018. október 5. (Péntek)
9.00 Koszorúzás a Házsongárdi temetőben Tonk Sándor sírjánál
10.00 Emlékkonferencia a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Hunyadi Mátyás dísztermében, Tordai út / Calea Turzii 4.
Köszöntők
DÁVID LÁSZLÓ egyetemi tanár, rektor (Sapientia EMTE)
KOVÁCS ANDRÁS professor emeritus, akadémikus (BBTE MTI, EME)
Ülésvezető: LUPESCU RADU (Sapientia EMTE)
10.30 TONK MÁRTON (Sapientia EMTE): Tonk Sándor és az erdélyi magyar felsőoktatás
10.50 DRASKÓCZY ISTVÁN (ELTE): Tonk Sándor nyomában: erdélyiek középkori peregrinációja
11.10 SZABÓ ANDRÁS (Károli Gáspár Református Egyetem): A kora újkori magyar és erdélyi peregrináció kutatásának lehetőségei és korlátai
11.30 SZÖGI LÁSZLÓ (ELTE): A magyarországi és erdélyi peregrináció kutatás eredményei az elmúlt másfél évtizedben
11.50 Kávészünet
Ülésvezető: KOVÁCS ANDRÁS (BBTE MTI, EME)
12.10 BALÁZS MIHÁLY (Szegedi Tudományegyetem): Szentábrahámi Lombard Mihály Halléban
12.30 KESERŰ GIZELLA (Szegedi Tudományegyetem): Egy unitárius peregrináció tanulságai. Ágh István naplója (1734–1737) alapján
12.50 FONT ZSUZSA (Szegedi Tudományegyetem): Erdélyi szász zsinat a radikális pietizmus ellen 1726-ban
13.10 BUZOGÁNY DEZSŐ (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet): A II. Helvét Hitvallás recepciója a református egyházban a 17–18. században
13.30 Ebéd
Ülésvezető: BUZOGÁNY DEZSŐ (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet)
15.00 SZABADI ISTVÁN (Debreceni Egyetem): „Scrinium Ecclesiae Generalis". A partiumi reformátusok koraújkori levéltára
15.20 DEÉ NAGY ANIKÓ (ny. könyvtártörténész, Teleki-Bolyai Könyvtár): „Mostani gondoskodásomnak egy nevezetes Tárgya lévén Marus Vásárhellyen a Bibliothekámnak elkészítése"
15.40 ŐSZ SÁNDOR ELŐD (Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár): Reformátorok művei a Marosvásárhelyi Református Kollégium könyvtárában
16.00 VERÓK ATTILA (Eszterházy Károly Egyetem): A 17–18. századi erdélyi magyar peregrináció emlékei a hallei Franckesche Stiftungen történeti gyűjteményeiben
16.20 Kávészünet
16.40 ZALATNAY ISTVÁN (Károli Gáspár Református Egyetem): A belülről irányított ember és közösség jövője
17.00 BUZOGÁNY DEZSŐ (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet): Tonk Sándor, a barát
17.20 Filmvetítés
Tonk Sándor: Testamentum. Rendezte: BUGLYA SÁNDOR; operatőr: TÓTH ORSOLYA
18.30 Fogadás
------------------
2018. október 6. (Szombat délelőtt), Babeș-Bolyai Tudományegyetem Történeti Intézete, Ferdinand díszterem, Jókai / Napoca u. 11.
Ülésvezető: LUPESCU MAKÓ MÁRIA (BBTE MTI)
10.00 SZŐCS PÉTER LEVENTE (Szatmár Megyei Múzeum): A kegyelet és a kegyesség emlékei a nagybányai Szent István-templom körüli temető kora újkori sírjaiban
10.20 LUPESCU RADU (Sapientia EMTE): Heraldikai reprezentáció a vajdahunyadi vár palotaszárnyában
10.40 KOVÁCS ANDRÁS (BBTE MTI, EME): Erdélyi mecénások Európában
11.00 RÜSZ-FOGARASI ENIKŐ (BBTE MTI): A városi számadások és a gazdasági írásbeliség
11.20 Kávészünet
Ülésvezető: GÁLFI EMŐKE (EME)
11.40 SZÁSZ ANIKÓ (EME): Nemesek Désen (1541–1600)
12.00 BOGDÁNDI ZSOLT (EME): A fejedelmi tábla egyetemet járt ülnökei a 16. században
12.20 – 12.40 FEJÉR TAMÁS (EME): 16. századi erdélyi Liber regius-töredékek és elveszett királyi könyvek
12.40 – 13.00 HEGYI GÉZA (EME): Az 1587–1589. évi dézsmaárenda-jegyzék forrásértéke
13:00 – 14:30 Ebéd
2018. október 6. (Szombat délután), Erdélyi Múzeum-Egyesület székházának előadóterme, Jókai / Napoca u. 2–4. (Rhédey-ház)
Ülésvezető: BOGDÁNDI ZSOLT (EME)
14.30 Jakó Klára (MTA BTK TTI): Vitéz László vajdai secretarius erdélyi családja avagy adatok az Özvegy és leánya történeti hátteréhez
14.50 GÁLFI EMŐKE (EME): A gyulafehérvári uradalom egyetemjártjai különös tekintettel Koppányi Orbán enyedi esperesre
15.10 PAKÓ LÁSZLÓ (EME): A kora újkori Erdély bíráskodásáról alulnézetből. Pistaki Lukács prókátor levelezése (1567–1595)
15.30 DÁNÉ VERONKA (Debreceni Egyetem): Familiárisból patrónus: Ghillányi Gergely pályája
15.50 SIPOS GÁBOR (BBTE MTI, EME): Árva Bethlen Kata esete a cenzúrával
16.10 Kávészünet
Ülésvezető: SIPOS GÁBOR (BBTE MTI, EME)
16.30 W. KOVÁCS ANDRÁS (EME): A megyék részvétele az adószedésben a középkori Erdélyben
16.50 SIMON ZSOLT („Gheorghe Șincai" Társadalom- és Bölcsészettudományi Kutatóintézet, Román Akadémia): A késő középkori erdélyi városok oktatásra fordított költségei
17.10 LUPESCU MAKÓ MÁRIA (BBTE MTI): „mindenemet hagyom, … hog tanytassag es az Eskolat el ne hagyassak". Az utódok taníttatásáról a kora újkori erdélyi végrendeletek tükrében
17.30 ROBERT OFFNER (Universitätsklinikum Regensburg): Erdélyi orvostanhallgatók európai egyetemeken 1401 és 1872 között
17.50 VEKOV KÁROLY (ny. egyet. docens, BBTE): Gondolatok az erdélyi magyar történetírásról
18.10 A konferencia zárása
19.00 Fogadás
Tonk Sándorra emlékeztünk
A magyar történettudomány és különösen a középkort tanulmányozó medievisztika jóval szegényebb lenne, ha nem fémjelezné annak közelmúltját Tonk Sándor egyetemi tanárnak, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első rektorának, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnökének munkássága. Művelődési intézményeink még sokáig tele lesznek tanítványaival és szellemi örököseivel, akik akár tanárként, akár kutatóként az ő példáját követve művelik Erdély történelmét, és ezáltal viszik tovább a tudománynak mindig alázattal fejet hajtó Tonk Sándor örökségét. .
A hétvégén személyének és munkásságának tisztelői gyűltek össze arra a kétnapos emlékkonferenciára, amelyet az EME Kutatóintézete, a Sapientia és a BBTE Magyar Történeti Intézete közösen szervezett. A rendezvénysorozat koszorúzással vette kezdetét a péntek délelőtti órákban, sírjánál gyűltek össze sokan azok közül, akiknek máig élményt jelentenek Tonk tanár úr órái, a vele való beszélgetések, a közösen végzett kutatómunka.
Fazekas Zsolt református lelkész a sírnál mondott beszédében Tonk Sándor áldozatos életútját, gazdag és szerteágazó nevelői tevékenységét, embereket a közös cél érdekében egyesítő munkáját emelte ki.
Az emlékkonferencia résztvevőit a Sapientia Tordai úti épületének dísztermében Dávid László az egyetem rektora, illetve Kovács András akadémikus, az EME Kutatóintézetének igazgatója köszöntötték. Előadásukban mindketten kiemelték Tonk Sándor kulcsfontosságú szerepét a magyar nyelvű egyetemi oktatás, illetve az EME keretében folyó kutatás intézményes alapjainak megteremtésében.
A konferencia előadásainak nagy része a Tonk Sándor fő kutatási témakörét képező egyetemjárás témáját érintette, egyben kiemelve a peregrinusok szerepét Erdély művelődéstörténetében.
A helyi és magyarországi egyetemekről érkező egykori pályatársak és tanítványok előadásaiból elénk tárult számtalan érdekes részlet a középkort és a kora újkort Erdélyben sok szemszögből meghatározó, külföldön tanult de ma már csak kevesek számára ismert főúri és polgári származású személyiségek, gyakran mecénások életéről, tevékenységéről, de arról is, milyen nyomot hagytak ezek az erdélyi fiatalok külföldön, tanulmányaiknak milyen emlékét őrzik máig a nagy nyugat-európai egyetemek levéltárai vagy könyvtárai. Szó esett számos társadalomtörténeti, vallástörténeti stb kérdésről is, , amelyek az akkori korok fontos eseményeire döntő befolyással bírtak.
Az előadások során sok érdekes részlet derült ki azokról a korabeli kéziratokról, oklevelekről, , Királyi Könyvekről, dézsmajegyzékekről is, amelyek betekintést nyújtanak a térség településeinek és lakóinak akkori életébe. Megtudtuk, hogyan alakult sok tekintetben egy-egy településen a nemesség vagy az egyházi réteg képviselőinek sorsa, miként befolyásolták a birtokok és sok esetben ma is álló épületek sorsát a különböző társadalmi változások, politikai, vallási átalakulások..
Számos válasz született a középkori erdélyi vallási élet, a heraldika, a bíráskodás stb kérdéskörében a források beható tanulmányozása alapján.,
Ugyanakkor visszatérő motívum volt mindezek kapcsán Tonk Sándor, az ember, a tudós, a medievisztika úttörője és nem utolsó sorban a barát, akinek mind szakmai öröksége, mind emberi és pedagógusi emlékezete elevenen él, akire nem csupán a sírjánál emlékeznek ma azok, akik szerették, tisztelték és becsülték, de a kutatóintézetekben, levéltárakban, egyetemeken és a hétvégihez hasonló konferenciákon is őrzik és ápolják szellemi hagyatékát, folytatják az általa megkezdett áldozatos munkát.
fotók: Sapientia EMTE, Kolozsvár, Pakó László