MTNE 2023 - Filozófiai hatástörténet és kritika I.

A Filozófiai hatástörténet és kritika I. Közelítések a szocializmus évtizedeinek filozófiai teljesítményéhez c. konferenciára 2023 november 18-án került sor, a BBTE Magyar Filozófiai Intézet, a Pro Philosophia Alapítvány és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közreműködésével, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben konferenciasorozat részeként. Az esemény célközönsége, lévén szó a Magyar Filozófiai Intézet tanévnyitó konferenciájáról, elsősorban a BBTE Történelem és Filozófia karon tanuló, az alapképzésben, mesterképzésben vagy doktori iskolában aktiváló filozófus-hallgatók, valamint a Magyar Filozófiai Intézetben oktató/kutató tanárok voltak, helyszíne a BBTE Farkas utcai épületének első emeleti D.D. Roșca és Böhm Károly termei. Hallgatósága megközelítőleg 30-40 személyt számlált.

Konferenciánk, a címében foglaltakkal összhangban, a múlt század 40-es éveitől a 80-as évek végéig terjedő időszak, a szocializmus filozófiai jelenségei, ezen belül az erdélyi, magyarországi és szlovákiai magyar szellemi élet hozadékai, ezek előzményei és a későbbi folyamatokra való kihatásai kutatására összpontosító előadásokra adott alkalmat. Ezzel, terveink szerint, új konferencia sorozatot indítottunk útjára, amelynek évente sorra kerülő rendezvényei egy hosszabb távú kutatási projekt keretében születő eredmények, tapasztalatok bemutatására, megvitatására is lehetőséget nyújtanak.

A konferenciát a BBTE Magyar Filozófiai Intézetének igazgatója, Dr. Demeter M. Attila nyitotta meg, aki röviden köszöntötte az előadókat és a résztvevőket, utána pedig kiemelte a téma fontosságát és a hosszabb távú projekt célkitűzéseit, nehézségeit, lehetőségeit. Az első előadó, Mezei Balázs A Magyar Filozófiai Enciklopédia többfázisú projektuma c. előadásában a címben bennefoglalt enciklopédia intézményes kontextusáról, célkitűzéseiről, munkatársairól, szerkesztési folyamatáról, még megválaszolatlan módszertani problémáiról és várható eredményeiről számolt be. Második előadóként Mészáros András, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa A marxista filozófia Csehszlovákiában (különös tekintettel a szlovák filozófiatörténet-írásra) c. előadásában megkülönböztette a marxista filozófia Csehszlovákiában megjelenő módozatait: az iskolai filozófiát és az akadémiai filozófiát, ugyanakkor kitért ennek ideológiai funkcióira is. Bemutatta a marxista filozófiaoktatás intézményes kereteit, a felsőoktatásban érvényes tanrendet, valamint, a múlt század ’60-as éveinek kontextusában, megemlített néhány kitörési kísérletet is a dogmatikus marxizmus redukcionista kereteiből; ezek után rátért a szlovák filozófiatörténet-írás 1950-1989 közti korszakolására. Az első szekció harmadik előadója a BBTE Magyar Filozófiai Intézet munkatársa, Veress Károly volt, aki A filozófia előtti és filozófia utáni állapotról c. előadásában az 1974-ben a Kriterion Könyvkiadónál megjelent Szövegek és körülmények c. tanulmánykötet keletkezési körülményeit, kulturális és ideológiai közegét mutatta be, majd a Bretter György tollából származó előszóban megfogalmazódó módszertani koncepciót és a szövegek tartalmi elemeiben megjelenő új megközelítéseket ecsetelte. Konklúziójának megfelelően a kötet a korabeli filozófiai gondolkodás számára egyfajta választóvonalat jelentett, amennyiben a szövegek egy újszerű, a marxizmus lehetőségeit konstruktívan és kritikailag értelmező filozófiai látásmódot képviseltek, és gyakorlati alkalmazásainak perspektíváit is megpróbálták kijelölni.

E három előadást rövid kávészünet követte, utána pedig a második szekció újabb három előadással folytatódott. Ennek keretében Golden Dániel, Szabados Bettina és Kovács Gábor előadásai hangzottak el. Golden Dániel „esettanulmánya” az 1952-ben megjelentetett Filozófiai Évkönyv elemzésén keresztül szemléltette a korabeli filozófiai nyilvánosság lehetőségeit, az ideológiai és politikai térben a filozófiával szemben megfogalmazott és torzításokat eredményező elvárásokat, valamint az adott szűkös lehetőségek között tevékenykedő filozófusok tematikai és módszertani preferenciáit és tájékozottságát is. Szabados Bettina Lukács György 1945-1956 közötti filozófusi és kultúrpolitikai szerepvállalásáról tartott előadást, amely időszaka Lukácsnak mindmáig főként tanítványi körének köszönhetően, visszaemlékezésekből vagy anekdotákból ismert, ennek következtében rekonstrukcióra szorul. Szabados Bettina erre a rekonstrukcióra tett kísérletet, Lukács későbbi önértékelésének és a magyar filozófiatörténet korabeli eseményeinek tükrében. Kovács Gábor, a szekció utolsó előadója Tamás Gáspár Miklós modernitás-értelmezéséről és Európa-képéről értekezett az életmű marxista fordulatának perspektívájából. Alapvetően két egymástól elváló koncepciót azonosított, amelyeknek értelmezéséhez különböző referenciális keretekre kell hivatkoznunk: Tamás Gáspár Miklós modernitásfogalmának értelemváltozásait a nemzet fogalmáról az osztály fogalmára való átmenet folyamatában ragadta meg és magyarázta.

A második szekció előadásait követően sor került egy közös ebédre, majd az utolsó szekcióban újabb három előadás hangzott el. A résztvevők elsőként Mester Béla Rejtett álláspontok és viták a filozófiai szaksajtóban, a szocializmus korában c. előadását hallhatták, amelyben Mester a filozófiai nyilvánosság korabeli fórumainak, a filozófiai szaklapoknak sajátosságait elemezte (megjelölve az átmenet fokozatait), valamint a filozófiatörténet és a formális logika megítélésének koncepcióit, s ezeknek a későbbi filozófiai diskurzusokra tett hatását is értelmezni próbálta. Kiss Lajos András az 1965-1985 közötti kelet-német szellemtudományi viták bemutatására vállalkozott, olyan szerzők koncepciójának a felvázolásával, mint Jürgen Kuczynski és Wolfgang Heise, akiknek munkássága a világszerte ismert Hayden White munkásságát idézi. Hoppál Bulcsú A marxista-katolikus párbeszéd fejezetei c. előadása az 1960-1990 közötti időszak azon magyarországi eseményeire fókuszált, amelyek a katolikus és a marxista világlátások közti párbeszéd legfontosabb állomásainak tekinthetők, azonban a történeti megközelítés mellett a párbeszédet lehetővé tevő bölcseleti (elméleti) megalapozás aspektusaira is kitért (főként Karl Rahner „anonim kereszténység”-tanára), valamint Nyíri Tamás tevékenységének fontosságát is kiemelte.

Függetlenül attól, hogy intézménytörténetre, sajtótörténetre vagy egy-egy gondolkodó korabeli szerepvállalására-gondolkodására összpontosítottak-e, az előadások mindegyike hasznos és rendkívül tanulságos volt a konferencia tematikájának szempontjából: mind az általánosabb korszak-elemzésekből, mind az egyéni teljesítményeket vizsgáló előadásokból kiderült, hogy melyek azok a nehézségek, amelyekkel a szóban forgó korszak bölcseleti életének jellegzetességeit kutató szakembereknek szembe kell nézniük, de ezen túl az is, hogy milyen módszertani lehetőségeink vannak az említett korszak filozófiai teljesítményeinek kutatására, feltárására, értékelésére.

Mindhárom szekció előadásait vita követte, amelyek keretében az előadók egymás és a közönség kérdéseire válaszoltak/hozzászólásaira reflektáltak, és a konferencia estéjén közös vacsorára is sor került, ahol a szakmai kérdések tárgyalása informális keretben folytatódhatott tovább.

A konferenciára az MTA, a KMEI, a Communitas Alapítvány, a Bethlen Gábor Alap és a Bolyai Társaság támogatásának köszönhetően került sor, amely támogatásokat a meghívott előadók szállásköltségeire, étkezési és utazási költségeire fordítottuk.