Az EME I. Szakosztályának szervezésében októberben, kolozsvári szakemberek bevonásával elkezdett ókortörténeti tematikájú előadássorozat márciustól folytatódik.
A sorozat ötödik előadását 2024. március 18-án, hétfőn, 18 órai kezdettel Dr. Molnár-Kovács Zsolt régész, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem docense tartja az EME székházának előadótermében, az alábbi témáról: Hősök és lakomák. A lakoma intézménye a mükénéi világban és a Kárpát-medencében.
A Kr. e. II. évezred második harmadától kezdődően, a Földközi-tenger medencéjének kultúrái sajátos diplomáciai-kereskedelmi kapcsolatrendszert alakítottak ki. A késő bronzkor első időszakának végéről (Kr. e. 1400 tájáról) származnak az egyiptomi-krétai kulturális kölcsönhatások első egyértelmű bizonyítékai is. Ennek megnyilvánulása az állam, a monumentális építészet és a sajátos elitreprezentáció európai megjelenése. A távolsági kapcsolatok összetettségére vetít fényt, hogy a középső- és a késő bronzkor folyamán Egyiptomban, Szíriában és az Égei-tenger vidékén egyaránt megjelent a közös motívumokat és technikákat tartalmazó ún. nemzetközi stílusú falfestészet.
A prehellén államokról alkotott képünket egyfelől a homéroszi költemények sajátos világa, másfelől a krétai (később mükénéi) palotaépítészet csodái határozzák meg. Kevésbé ismert, hogy a mükénéi államok társadalmi és szövetségi rendszerének egyik pillérét a lakoma intézménye jelentette. A gyakran keleti előképekről árulkodó mükénéi lakomákat a státusképző elemek részének tekinthetjük. A hagyományos társadalmakban a gazdagság előfeltétele ugyan, de nem alapja a hatalomnak: az anyagi javakat át kell alakítani presztízzsé, tekintéllyé, a társadalmi nagylelkűség vagy rituálék eseménysorozatain keresztül.
Az égei társadalmaknak a Kárpát-medencéhez fűződő gazdasági és kulturális kapcsolatrendszerét korábban az erdélyi arany iránti kereslettel magyarázták. A kép mára már sokkal árnyaltabb. A délről érkező magas presztízsű importtárgyak és a tudás új formái megbolygatták a helyi középső bronzkori társadalom addigi egyensúlyát. A késő bronzkor kezdete a Kárpát-medencében mondhatni kulturális forradalmat hozott. A társadalmi státust jelző idegen tárgyak számának növekedésével egyidőben egy új, elitcentrikus ideológia, és ezzel kapcsolatosan a lakomák, a rituális alkoholfogyasztás intézményének elterjedését láthatjuk.
Az előadás a társadalmi reprezentáció és a rituális lakomák kérdéskörét igyekszik körüljárni, rámutatva a mükénéi világ és a Kárpát-medence bronzkorának ilyen irányú kapcsolataira és különbségeire.