Centrifugális szálképző eljárással sikerült létrehozni aceklofenáktartalmú amorf szilárd diszperziót. A kutatás három intézmény együttműködése által valósult meg és lett közzétéve: az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a Marosvásárhelyi „George Emil Palade" Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem, amelyhez az MTA Domus pályázata is hozzájárult.
Aceklofenáktartalmú szálas szerkezetű amorf szilárd diszperzió előállításának optimalizálása centrifugális szálképző eljárással
Az aceklofenák rosszul oldódó gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatóanyag, melyet leggyakrabban mozgásszervi gyulladások kezelésére használnak. A rosszul oldódó hatóanyagok oldhatóságának növelésére a szálas szerkezetű hatóanyag-hordozók nagyon ígéretesnek bizonyulnak a porozitásuk és nagy felület-térfogat arányuk miatt. Célunk volt olyan, szálas szerkezetű aceklofenáktartalmú, amorf szilárd diszperziót létrehozni centrifugális szálképző eljárással, mely a hatóanyag oldhatóságát növeli. Centrifugális szálképzés esetén a szálas szerkezetek létrehozásához a centrifugális erőt használjuk, mely különösen a gyógyszerhordozó rendszerek létrehozásakor előnyösnek bizonyulhat, mivel a folyamatot befolyásoló tényezők a használt oldat viszkozitása és az oldat felületi feszültsége. Szisztematikusan tanulmányozva a centrifugálási szálképző eljárás paramétereit, a használt oldat viszkozitását (koncentrációját) és a fordulatszámot, sikeresen létrehoztunk cseppmentes, sima felületű, kör keresztmetszetű aceklofenák-hatóanyagot tartalmazó polivinil-pirrolidon szálas szövedéket. A folyamat kihozatala 12.7 g/h, és az átlagos szálátmérő 7.5 ± 2.5 μm. Pásztázó differenciálkalorimetria és Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópia-vizsgálatok kimutatták a hatóanyag amorf állapotát a polimer mátrixban. A kioldódási vizsgálat során a polimer mátrix azonnal szétesett, mely a hatóanyag gyors oldódásához vezetett, így felülmúlva a kontrollként használt hatóanyag oldódási szintjét, különösen a kezdeti mérési időpontokban. Tehát megállapítható, hogy sikeresen növeltül az aceklofenák oldhatóságát. Az eredmények alátámasztják a centrifugális szálképző eljárás használhatóságát a szálas szerkezetű, amorf, szilárd diszperziók előállításához.
A kutatás három intézmény együttműködése által valósult meg és lett közzétéve: az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a Marosvásárhelyi „George Emil Palade" Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem, amelyhez az MTA Domus pályázata is hozzájárult.
A tanulmány itt érhető el:
Bitay Enikő, Gergely Attila Levente, Szabó Zoltán-István: Optimization and Production of Aceclofenac-Loaded Microfiber Solid Dispersion by Centrifugal Spinning. Pharmaceutics. 2023; 15(9):2256. https://doi.org/10.3390/pharmaceutics15092256