Munkatársaink előadásai a Magyar Tudomány Napja Erdélyben 22. fórumán

A megnyitót követő délutáni szekcióban a Gr. Mikó Imre-emléklappal kitüntetett Bogdándi Zsolt tartott előadást Per és tárgyalás a fejedelmi táblán a 16. században címmel. Bevezetésében felvázolta az Izabella és János Zsigmond visszatérte után (1556) Erdélyben kialakított központi bírói szervezetet, melynek létrehozásakor a középkori mintákat a helyi viszonyokhoz szabták. Ezzel magyarázhatók a jogszolgáltatás jellegzetességei az Erdélyi Fejedelemségben: az eredetileg külön erdélyi és külön magyarországi ítélőmester, a minden egyes nemzet számára külön törvényszak rendelése és ezeknek különböző helyszíneken való megtartása, valamint a szászoknak ebből a rendszerből való részleges kimaradása. Habár a táblai döntéshozatal menetére forrásaink szegényesek, az okleveles források alapján egyértelmű, hogy a bíráskodás legfontosabb forrása Werbőczy Tripartituma volt, de a 16. században gyakran hivatkoztak a középkori magyar királyok decrétumaira, a Magyar Királyság Habsburg uralkodóinak rendelkezéseire, illetve az erdélyi országgyűlések végzéseire. 

A másnapi történelem szekcióban Hegyi Géza: A tized ideológiája Magyarországon címmel tartott előadást, melyben arra a kérdésre kereste a választ, hogy mivel legitimálták a középkorban a magyarországi írásbeliségben a kötelező dézsmafizetés intézményét. Előzményként röviden az idevágó bibliai indoklásokat és az ókeresztény teológusok gondolatmeneteit ismertette, mivel a 12-13. századi kánonjogi gyűjtemények is javarészt ezeket visszhangozták. Részben ezek tükröződnek a hazai okleveles anyagban is, jóllehet sajátosan magyar indoklással is lehet találkozni. Az előadás második felében a kiadott oklevelekben előforduló elvi állásfoglalások (főként arengák) 5-6 típusát elemezte használati idejük, körülményeik és - amennyiben felderíthető - filiációjuk ismertetésével.

Pakó László előadásában egy kora újkori erdélyi prókátor, Pistaki Lukács életútját mutatta be, aki pályáját 1559-ben a fejedelmi kisebb kancellária íródeákjaként kezdte, majd Doboka vármegye jegyzőjévé is vált. Kancelláriai szolgálata alatt tehetett szert olyan jogi ismeretekre, amelyek birtokában a 16. század második felében országszerte ismert és gyakran foglalkoztatott prókátorrá válhatott. Több alkalommal az országos kincstári jogügyigazgató prókurátoraként is felbukkant. Az előadás részleteket tárt fel a prókátor fennmaradt levelezéséből is, melyek számos érdekességet árultak el Pistaki szakmai tevékenységéről, illetve az erdélyi központi és vármegyei bíráskodás működésének részleteiről, továbbá betekintést engedtek magánéletének egyes vetületeibe is. A prókátorkodás volt Pistaki fő elfoglaltsága, mely tevékenysége révén társadalmi megítélését, kapcsolatait és helyét, akárcsak anyagi helyzetét a megfelelő szintre tudta emelni, és ott haláláig meg is tartani.

Papp Kinga Kézirat és nyomtatás határán. Wesselényi Kata imanaplói címmel tartott előadást a Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat Történettudományi szekciójában. Előadásában a 18. századi nemesasszony, nyomtatásra előkészített kéziratait mutatta be, arra fokuszálva, hogy a szerző miként készült a nyomtatott nyilvánosságra, illetve a bemutatott hat kéziratos kötet paratextusaiban hogyan jelenik meg a szövegek sajtó alá bocsátásának, a szövegalkotásnak, valamint a szerzőségnek a kérdése.

Az Irodalomtudomány, nyelvészet, kulturális kapcsolatok szekcióban Tamás Csilla előadásának témája Szucság helyneveinek bemutatása volt. Az előadó, az MNHP módszertanát követve, megismertette a hallgatósággal Szucság helyneveit úgy, hogy egyrészt megrajzolta a település társadalmát, fényképek segítségével megjelenítette a földrajzi objektumokat, melyekre a helynevek vonatkoznak, virtuális sétára invitálva a jelenlévőket. A külterületi neveket a településre jellemző mezőgazdasági művelési ágakhoz és a denotátumokhoz kötve, a belterületi neveket pedig a lényegesebb tájékozódási pontokhoz kapcsolva mutatta be, elhelyezve ezeket a térképen is. Végül a helynévalakokban előforduló néhány nyelvjárási jelenségre is felhívta a figyelmet, valamint rávilágított a szerkezeti, illetve funkcionális-szemantikai névelemzés lehetőségére is.