Ókortörténeti előadássorozat az EME-ben (4.): Urák Malvinka előadása

Időpont
Helyszín(ek)
EME székház, előadóterem
Szervező(k)
EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály
Programfelelős
Hegyi Géza

Az EME I. Szakosztályának szervezésében októberben, kolozsvári szakemberek bevonásával elkezdett ókortörténeti tematikájú előadássorozat újév januárjában folytatódik tovább. 

A sorozat negyedik előadását 2024. január 15-én, hétfőn, 18 órai kezdettel Dr. Urák Malvinka régész, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum munkatársa tartja az EME székházának előadótermében, az alábbi témáról: Vaskori harcosok, jelenkori hősök. Az "oláhszilvási" kelta harcos sírja és a Teleki-gyűjtemény megmentése.

Az 1859-ben alapított Erdélyi Nemzeti Múzeum, a mai Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum elődje, virágkorát Pósta Bélának, a kolozsvári régészeti iskola alapítójának vezetése  (1899-1919) alatt élte. Ebben az időszakban a múzeum Érem- és Régiségtára lendületes növekedésnek indult, a régészeti feltárások mellett a beszerzéseknek és a magánadományoknak is köszönhetően.

Az EME egyik ilyen rendszeres adományozója gr. Teleki Domokos (1880-1955) művelődéstörténész, a jogtudomány doktora és ismert régiségkereskedő volt. A Maros megyei Gernyeszegen található birtokán magánmúzeumot hozott létre, ahol különleges őskori leleteket őrzött. Az ENM szakembereivel folytatott leletazonosító eszmecseréit több levél is dokumentálja.

Az első világháború kirobbanása, majd a demarkációs vonal Marosvásárhelynél való kijelölése veszélyeztette a Gernyeszegen rekedt gyűjtemény sorsát, ezért 1918 késő őszén Teleki Pósta Bélához fordult segítségért a tárgyak megmentésére. Ferenczi Sándor, aki nemrég tért haza a tiroli frontról, vállalta a veszélyes feladatot, és regényes kalandok során sikerült biztonságban Kolozsvárra szállítania 82 igen értékes tárgyat.

Ezek közül a legkiemelkedőbb egy késő vaskori leletegyüttes, amely a feltételezések szerint szántás közben került elő az oláhszilvási határban, egy kelta harcos sírjából. Az együttes legizgalmasabb darabja egy vasból és bronzból készült, díszített sisak, ami a keleti kelta művészet egyik legszebb példánya. A leltárkönyvek és a szakmai publikációk áttekintése során kiderül azonban, hogy az előkerülési körülmények nem világosak, és lehet, hogy a szóban forgó kelta harcos mégsem Oláhszilváson tért végső nyugovóra. 

 

 

Időpont: 2024. január 15. (hétfő), 18.00

Helyszín: EME székház, előadóterem

Kapcsolattartó személy: Hegyi Géza