A fényképes beszámoló itt böngészhető
A XXVI. Műszaki Tudományos Ülésszakot 2025. november 22-én tartotta meg Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztálya a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karával társszervezésben, a 24. Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében. Az ülésszaknak a Sapientia EMTE kolozsvári, Fő téri épületének Kallós Zoltán terme adott otthont. Az idei esemény a „200 év a tudás és a társadalom szolgálatában – MTA 200” jubileumi mottóhoz kapcsolódva ezúttal is a Kárpát-medence magyar műszaki értelmiségének találkozóhelye volt.
A megnyitón Bitay Enikő, az EME elnöke, az MTA külső tagja, valamint Domokos József, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Kar dékánja köszöntötték a résztvevőket. Rövid bevezetőjükben a tudományos utánpótlás, a magyar szaknyelvű műszaki diskurzus fenntartása, valamint az egyetemi és ipari műhelyek közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozták, rámutatva arra, hogy a negyedszázada elindított ülésszak mára a régió egyik meghatározó szakmai fórumává vált.
Plenáris előadások – anyagtudománytól az IoT-rendszerekig (anyagtudomány, fenntarthatóság, ipari digitalizáció)
A plenáris szekcióban három ország – Svédország, Magyarország és Románia – három egyetemének képviselői adtak átfogó képet a korszerű anyagtudomány, a fenntartható gyártástechnológiák és az ipari digitalizáció aktuális kérdéseiről.
Az első plenáris előadást Diószegi Attila, a svédországi Jönköpingi Egyetem professzora tartotta „Az autóipari öntvények újragondolása környezetkímélő szempontok mentén” címmel. Előadásában a korszerű öntészeti technológiák és a fenntarthatóság kapcsolatát elemezte: szó esett az energiahatékony gyártási láncokról, az alapanyag-felhasználás optimalizálásáról, az újrahasznosított ötvözetek szerepéről, valamint arról, hogyan igazíthatók az autóipari öntvények a szigorodó környezetvédelmi előírásokhoz úgy, hogy közben a versenyképesség is megmaradjon.
A második plenáris előadást Kovács Tünde Anna, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar dékánhelyettes professzora tartotta „A robbantásos plattírozás anyagtudományi kérdései” címmel. A robbantásos plattírozás olyan speciális technológia, amely nagy energiasűrűségű lökéshullámmal hoz létre tartós kötést különböző fémlemezek között; az előadás ennek anyagtudományi hátterét, a határfelületi zónában lejátszódó mikroszerkezeti változásokat, a kísérleti vizsgálatok és a numerikus modellezés tanulságait mutatta be, különös tekintettel az ipari alkalmazhatóságra és az így létrehozott rétegek megbízhatóságára.
A harmadik plenáris előadásban Domokos József, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Kar dékánja „Szenzoradatok gyűjtésére és feldolgozására alkalmas IoT-rendszerek” címmel a digitalizáció és az ipari szenzortechnika metszetéről szólt. Bemutatta, hogyan épülnek fel a gépészeti és villamosmérnöki alkalmazásokban használható, úgynevezett „dolgok internetéhez” (Internet of Things) tartozó szenzorhálózatok, milyen kommunikációs megoldásokra, felhőalapú adatgyűjtésre és valós idejű elemzésre támaszkodnak, és miként segítik ezek a rendszerek a prediktív karbantartást, az energiahatékonyság növelését, illetve a biztonságos üzemeltetést.
A három plenáris előadás így együtt széles perspektívából világította meg a műszaki tudományok aktuális kérdéseit: az anyagtudomány és az öntészeti ipar „zöld” átállását, egy speciális rétegképzési technológia mögötti alapkutatást, valamint az ipari méréstechnika és az adatvezérelt üzemeltetés jövőjét.
Szekcióülések – széles tematikus ív, több intézmény közreműködésével
A konferencia II. részének üléselnökei Kovács Tünde Anna (Óbudai Egyetem) és Domokos József (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) voltak. Ebben a blokkban többek között az Óbudai Egyetem, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Kara, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Gödöllő), valamint a Kolozsvári Műszaki Egyetem kutatói mutatták be legújabb eredményeiket. A délelőtti szekcióelőadások témái igen sokrétűek voltak: szó esett például kompozit szendvicspanelek mechanikai viselkedésének kísérleti vizsgálatáról, PLA-alapú szálas szerkezetek tervezéséről és vizsgálatáról, az S355-ös szerkezeti acél vágásának következményeiről különböző éghető gázok alkalmazásakor, valamint tengerjáró hajókon használt termikus szárítórendszer keverőtartályának anyagvizsgálatáról. A blokk további előadásai polimer hegesztett kötések tulajdonságainak hőkezeléssel történő módosítására, villamos járművek teljesítményelektronikai konvertereinek és meghajtásainak elemzésére, illetve egy terhelőnyomaték-emulátor Lyapunov-szabályozására, kétirányú DC–DC átalakító alkalmazásával fókuszáltak.
A III. rész üléselnökei Forgó Zoltán (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem) és Gobesz F. Zsongor (Kolozsvári Műszaki Egyetem) voltak. Ebben a szekcióban többek között az innovatív ipari termékek ügyfélkapcsolat- és kockázatmenedzsmentje, párhuzamos robotok geometriai elemzése, egy stick–slip jelenséget vizsgáló laboratóriumi mérőkészülék adatelemzése, valamint csigamarók homlokfelületének mérésalapú rekonstrukciója került terítékre. A további előadások egy „lights out” jellegű automatizált rendszer koncepcióját, illetve a Bolyai Múzeum oszlopkemencéjének műszaki tanulmányozását mutatták be, a blokk zárásaként pedig acélgerenda és betonoszlop közötti csomópont modellezésének kérdéseit ismertették.
Összesen 17 előadás mutatta be öt egyetem 34 kutatójának legfrissebb eredményeit. A szekciók összképében jól kirajzolódott, hogy a hazai és határon túli műszaki műhelyek egyszerre foglalkoznak alapkutatási jellegű, numerikus és kísérleti kérdésekkel, valamint ipari megrendelésekhez, alkalmazott projektekhez kapcsolódó feladatokkal.
Jenei Dezső-emléklap Domokos Józsefnek
A konferencia kiemelt mozzanata volt „A magyar műszaki tudományosságért: Jenei Dezső-emléklap” átadása, amellyel az EME Műszaki Tudományok Szakosztálya az erdélyi magyar műszaki felsőoktatás és kutatás kiemelkedő személyiségeit tünteti ki.
A 2025. évi díjazott Domokos József villamosmérnök, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karának dékánja lett, akinek munkássága a villamos hajtásrendszerek, a teljesítményelektronika és az érzékelő-, illetve IoT-alapú mérőrendszerek kutatása, valamint a mérnökképzés és tehetséggondozás terén egyaránt meghatározó. Az emléklapot ünnepélyes keretek között a szakosztály elnöke, Bitay Enikő, és alelnöke, Máté Márton adta át.
A laudációt Dávid László professzor, a Sapientia EMTE emeritus rektora mondta el, kiemelve Domokos József szerepét a villamosmérnöki képzés felépítésében, a Sapientia hálózatos egyetemi modelljének erősítésében, valamint abban, hogy következetes oktatói és szervezői munkájával több mérnökgeneráció számára teremtett korszerű szakmai fejlődési kereteket.
Folyóirat- és könyvbemutatók – a műszaki tudástermelés új kiadványai
Az ülésszak záró részében sor került a Műszaki Tudományok Szakosztálya gondozásában megjelent legfrissebb kiadványok bemutatására is. A rövid ismertetések érzékeltették, hogy a bemutatott folyóiratszámok és kötetek nem önálló „szigetek”, hanem a műszaki tudástermelés tágabb folyamataiba ágyazott eredmények, amelyekben több hazai és határon túli kutatóműhely közös munkája is sűrűsödik.
Az Acta Materialia Transylvanica 8. évfolyamának 2025/1. száma tíz tanulmányt közöl, amelyek a korszerű anyagtudomány és a fenntarthatóság metszetében mozognak: az additív gyártástól és a környezetbarát tenzidektől az újrahasznosított PET-alapú szálpaplanokon és Liapor–cellulóz falszerkezeteken át egészen a lézeres felületedzés, az ultrahangos hegesztés és a szintaktikus fémhabok kérdésköréig.
A Műszaki Tudományos Közlemények 22. kötete nyomtatásban magyar nyelven megjelent tanulmányokat tartalmaz az EME Műszaki Tudományok Szakosztálya gondozásában – ezek angol nyelvű változata online érhető el. A kötet széles tematikus spektrumot fog át: a mesterséges intelligencia mérnöki alkalmazásai, a CNC-technológia, elektromos versenyautók fejlesztése, méréstechnikai és numerikus mechanikai módszerek, hőszivattyús rendszerek, gépészeti és épületszerkezeti megoldások, fogászati implantátumok modellezése, kenőanyag-vizsgálatok és agrártechnikai szimulációk egyaránt helyet kaptak benne; a zárófejezet pedig a szakosztály előző évi tevékenységét foglalja össze.
Az Ipartörténeti Füzetek 1. kötete, Nagy Béla: A kolozsvári Iparos Egylet története (1860–1945) a kolozsvári iparosság és az Iparos Egylet múltját mutatja be, sokéves forráskutatásra, korabeli sajtóanyagokra és a szerző kivételes helyismeretére támaszkodva. A kötet a céhek hagyományából kinövő, modern funkciókat is betöltő Iparos Egylet történetén keresztül rajzolja meg Kolozsvár ipari, gazdasági és társadalmi átalakulását, és egyben az erdélyi magyar ipari örökség feltárásához is hozzájárul.
Az ülésszak zárásaként a résztvevők átsétáltak a Bánffy-palotába, ahol az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kolozsvári Művészeti Múzeum közös, kettős tárlatát tekintették meg. A „Portrék az Erdélyi Múzeum-Egyesület egykori gyűjteményéből” és az „Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka” című tárlatok együtt tágabb történeti és intézményi keretbe helyezték a műszaki ülésszakot, rámutatva az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Magyar Tudományos Akadémia szoros történeti kapcsolataira.
Összegzés
A XXVI. Műszaki Tudományos Ülésszakon a Jönköpingi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Kolozsvári Műszaki Egyetem és a Sapientia EMTE oktatói, kutatói és hallgatói vettek részt, erősítve a Kárpát-medencei magyar műszaki közösség szakmai hálózatait.
Az ülésszak három plenáris előadása, a két szekcióblokk változatos témái, a Jenei Dezső-emléklap átadása, valamint a folyóirat- és könyvbemutatók együttese olyan fórumot rajzolt ki, ahol az alapkutatás, az alkalmazott fejlesztés, az ipartörténet és a tudományos ismeretterjesztés egymást erősítve vannak jelen. A rendezvény megerősítette, hogy az erdélyi magyar műszaki értelmiségnek van élő, működő szakmai fóruma Kolozsváron: láthatóvá tette a fiatal és tapasztalt kutatók közös munkáját, a különböző műhelyek együttműködését, és újabb lendületet adott a jövőbeli közös projekteknek, publikációknak és találkozásoknak.
Ezzel a XXVI. Műszaki Tudományos Ülésszak szervesen illeszkedett a 24. Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat programjához, tartalmilag is gazdagítva annak szakmai spektrumát.
Kolozsvárt, 2025. 11. 27.
