MTNE 2025 - Vendéglátás és turisztikai szekció. Fesztiválok élményekben és számokban

MTNE 2025 – Vendéglátás és turisztikai szekció. Fesztiválok élményekben és számokban

2025. november 22-én a Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében, a Sapientia EMTE kolozsvári, Fő téri épületében került sor a Vendéglátás és turisztikai szekció idei szakmai fórumára, Fesztiválok élményekben és számokban címmel.

A konferenciát Talpas János nyitotta meg, aki rámutatott, hogy a fórum abból a felismerésből indult ki, hogy a turizmushoz legközelebb álló rendezvénytípusok a fesztiválok, ezért indokoltnak tartottuk, hogy a turisztikai tematikájú szakmai diskurzus középpontjába a fesztiválok elméleti megközelítését és gyakorlati jelentőségét állítsuk. Kiemelte, hogy célunk a különböző típusú fesztiválok szervezőinek és szakmai partnereinek megszólítása volt, annak érdekében, hogy átfogóbb képet kapjunk Erdély és a tágabb régió fesztiválkultúrájáról. Ezt követően egymásra épülő előadások sora rajzolta ki a fesztiválok sokszínű világát. Elsőként Szabó Lilla (Kincses Kolozsvár Egyesület) mutatta be „A Kolozsvári Magyar Napok mint közösségi-kulturális rendezvénysorozat” című előadásában, hogyan vált a KMN a városi identitás, a közösségépítés és a kulturális turizmus egyik meghatározó erdélyi eseményévé. Ezt Rés Konrád (VIBE fesztivál) prezentációja követte „A VIBE Fesztivál fejlődése és regionális hatásai: kulturális, turisztikai és gazdasági aspektusok elemzése” címmel, amely egy fiatal, kortárs fesztivál példáján keresztül mutatta be a márkaépítés, a célcsoport-elérés és a régiós vonzerő erősödésének folyamatát. 

A nagy fesztiválok mellett hangsúlyt kaptak a kisebb léptékű, helyi kezdeményezések is.  Jánossy Aliz (Aliz Konyhája, Gyergyószentmiklós) „Falunapok, főzőversenyek, szakmai fórum” című előadásában a Taste of Tarnsylvania 2024 gasztronómiai fesztivál főzőversenyének tapasztalatait ismertette. Konkrét példákon keresztül mutatta be, hogyan szervezhető meg egy ilyen verseny professzionális keretek között, miként lehet a séfek és házi szakácsok tudását közös platformra hozni, és hogyan válhat egy gasztrofesztivál a helyi termelők, a régió ízei és a gasztronómiai turizmus láthatóvá tételének hatékony eszközévé. Pozsony Márta (Slow Food, Torda) „Hagyományőrzés a modern világban: hogyan és meddig vihetjük?” című hozzászólása a fenntartható gasztronómia, a helyi alapanyagok és a kulináris örökség megőrzésének kérdéseit állította középpontba, különös tekintettel arra, hogyan illeszthető mindez a fesztiválpiac gyorsan változó igényeihez.

A vendéglátás átalakuló gyakorlataira Boros Hanga (Indigo Kft., Kolozsvár) reflektált „180 fokos fordulat: ma à la carte vagyunk, holnaptól fast-food” című előadásában, amely a fesztiválokhoz kapcsolódó vendéglátás üzleti és logisztikai kihívásait, valamint a fogyasztói szokások gyors változását mutatta be. A kávészünetet követően Horváth I. Zoltán és Vigh Melinda (Babeș–Bolyai Tudományegyetem) „A fesztiválok zajszintjének vizsgálata” című prezentációja a fesztiválok környezeti terhelésének és lakossági megítélésének tudományos vizsgálatába adott betekintést, jelezve, hogy a turisztikai vonzerő növelése mellett a fenntarthatósági és életminőségi szempontok sem mellőzhetők. 

A dél körüli blokkok a tematikus fesztiválok és a fesztiválturizmus konkrét példáit hozták közelebb a résztvevőkhöz. Vincze László (EMKE-borklub, Kolozsvár) „Menjünk borfesztiválra!?” című előadása a borfesztiválok potenciálját vázolta fel, amelyek egyszerre építenek a gasztronómiai élményre, a kulturális programokra és a desztináció-imázs erősítésére. 

A program záró részében a fesztiválok diplomáciai és regionális fejlesztési szerepe került előtérbe. Dinya Judit (Kolozsvári Magyar Főkonzulátus) „#Főtér23 – Kreatív diplomácia” című előadása a fesztiválokhoz kapcsolódó rendezvényekre mint a kulturális diplomácia és a városmárkázás innovatív eszközeire tekintett. Végül Hanusz Árpád és Talpas János (Budapesti Gazdasági Egyetem, Erdélyi Múzeum-Egyesület) „A vidéki fesztiválok emelkedésének és hanyatlásának hátterei” című összegző előadásukban átfogó keretbe helyezték a kisebb településeken szervezett rendezvények gazdasági, társadalmi és demográfiai hátterét, rávilágítva a sikeres fesztiválstratégiák és a visszaeséshez vezető tényezők összefüggéseire.

A plenáris viták, a kávészünetek alatti informális beszélgetések és a záró kiértékelés azt mutatták, hogy a „Fesztiválok élményekben és számokban” című rendezvény valóban hidat teremtett az elméleti megközelítések és a gyakorlati tapasztalatok között. Egyszerre kínált fórumot a fesztiválokkal foglalkozó kutatók, az önkormányzati és intézményi szakemberek, a szervezők, a vendéglátóipari szereplők és a kulturális diplomácia képviselői számára. E sokszereplős, interdiszciplináris párbeszéd révén a szekció sikeresen járult hozzá A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 2025 rendezvénysorozat szakmai palettájának szélesítéséhez és a „200 év a tudás és a társadalom szolgálatában” mottó gyakorlati megvalósításához.