A Jakó Zsigmond Kutatóintézet szervezésében 2026. augusztus 20-án, a Kolozsvári Magyar Napok keretében került sor a Mohács 500 Erdélyben emlékkonferenciára. A rendezvényen az EME JZSKI, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos munkatársai a mohácsi csatához, annak előzményeihez és következményeihez kapcsolódó legújabb és legérdekesebb kutatási eredményeikről számoltak be.
Munkatársunk, Hegyi Géza a 15. századi török betörések Erdély népességére gyakorolt hatásáról értekezett. Előadásából jól kirajzolódott, hogy miközben Délkelet-Erdélyben csak Kőhalomszék esetében mutatható ki kisebb népességcsökkenés, addig Délnyugat-Erdély korábbi népességének nagyjából egyharmada pusztult el és cserélődött ki a 16. század elejéig. A tájegységen belül Szászváros, Szászsebes és Spring hozható fel negatív példaként, ugyanis mindhárom dékánság elveszítette korábbi, katolikus felekezetű népességének több mint 40 százalékát a Hegyi Géza által tárgyalt időszakban.
Horváth Richárd: Déli végvárrendszer a középkor végi Magyarországon című előadását a források szövegétől indította, arra keresve a választ, hogy mikor jelent meg a végvár vagy vég-ház fogalom az oklevelekben. Ezt követően részletesen tárgyalta a Luxemburgi, Hunyadi és Jagelló-kori végvár építéseket, és olyan toposzok cáfolatára tett kísérletet, mint például az, amely szerint Hunyadi Mátyás uralkodása idején történtek a legjelentősebb befektetések a déli végvárrendszerben.
A szekciót ugyancsak az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetében tevékenykedő Pálosfalvi Tamás zárta, A magyar stratégia 1458–1526 közötti dilemmáit felvázoló előadásával. Bemutatója a Horváth Richárdéhoz hasonló gondolatmenetet követett: uralkodónként vizsgálta az oszmán-magyar viszonyt, részletesen bemutatva a magyar vezetés hadi eseményekre adott reakcióját. A nagyközönség számára előadásának utolsó témája lehetett a legérdekesebb, amelyben Hunyadi Mátyás 1488-as, illetve X. Leó pápa 1519-es törökellenes európai szövetségi javaslatainak részleteit mutatta be.
A szünetet követően kutatóintézetünk két visszatérő vendége, C. Tóth Norbert, a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport vezetője és Varga Szabolcs, a TTI tudományos főmunkatársa adtak elő. C. Tóth a jelentős mértékben a szebeni számadáskönyvek adataira épülő előadásában a mohácsi csata egyik örök kérdését vitatta: Elkésett? Szándékosan nem jött? Szapolyai János vajda tevékenysége a mohácsi csata előtt. Forrásaiból egyrészt jól kirajzolódtak az 1526 márciusa óta tartó erdélyi előkészületek, másrészt részletességük Szapolyai János 1526. évi itineráriumának megrajzolását is lehetővé tette. Előadásában C. Tóth Norbert kísérletet tett az erdélyi sereg pontosabb méretének meghatározására is, amit öt-hatezer főben maximalizált.
Varga Szabolcs a mohácsi csata utóhatásaira fókuszált: Két király egy haza. A Magyar Királyság 1526–1541 között című értekezésében. Szimpóziumnak is tekinthető előadásában arra tett kísérletet, hogy a szakterületen megszokott, negatív hangvételt mellőzve megpróbálja kiemelni a két király választásának pozitívumait, melyek közül a legjelentősebb az, hogy a több részre szakadt Magyar Királyság területén létrejött államalakulatok lényegében biztosították a magyarság túlélését és a magyar állameszme fennmaradását az 1529-1541 közötti időszakban és a későbbiekben is.
Saját munkatársaink erdélyi kontextusból vizsgálták a mohácsi eseményeket, Szász Anikó záróelőadása pedig megfelelő keretbe foglalta a konferenciát. Míg Hegyi Géza a 15. századi török betörésekkel nyitotta az előadások sorát, addig ő a mohácsi események utáni mezővárosi fejlődést tárgyalta Erdély hét vármegyéjében. Nagyközönségnek szánt előadásról lévén szó, Szász Anikó először áttekintette Erdély hét vármegyéjének mezővárosait, kategorizálta azokat, majd olyan témákat tárgyalt, mint az egyházi birtokban levő mezővárosok szekularizációja, társadalmi mobilitás és beilleszkedés, főnemesi birtokszerzések vagy a nemzetiségi összetétel változásai a mezővárosokban.
Az elhangzott előadások videófelvétele a közeljövőben felkerül az Erdélyi Múzeum Egyesület YouTube csatornájára.
Az előadásokat követően Hegyi Géza kollégánk ismertette a C. Tóth Norbert és munkatársai által összeállított II. Lajos király oklevelei és levelei 1521–1526 című forráskiadványt.
A konferencia zárásaként, az EME JZSKI munkatársai és tanítványai Kovács András művészettörténészt, intézetünk első igazgatóját köszöntötték, 80. születésnapja alkalmából..
A rendezvény az MTA HTMKNP „Források és adattárak Erdély középkori és kora újkori történetéhez” című alprogram támogatásával valósult meg.
