Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jakó Zsigmond Kutatóintézete, illetve a BBTE Magyar Történeti Intézete 2026. október 2-án, Kolozsváron emlékkonferenciát szervezett Demény Lajos (1926–2010) történész, az MTA külső tagja születésének 100. évfordulójára.
A három napos rendezvényt Bogdándi Zsolt, az EME JZSKI igazgatója, valamint Rüsz-Fogarasi Enikő, a BBTE Történelem és Filozófia Karának dékánhelyettese köszöntői nyitották meg. A péntek délelőtti szekció négy-négy, Magyarország és Erdély középkori és kora újkori történetére, valamint egy székely vonatkozású forráskiadvány-sorozatot bemutató előadásból állt.
Gulyás László Szabolcs, a Nyíregyházi Egyetem Történettudományi és Filozófia Intézetének tanára a mezővárosokba irányuló migrációról beszélt a középkorban, névanyag gyűjtései alapján pedig százalékos arányban mutatta ki, hogy az egyes magyarországi mezővárosok népességének mekkora hányada lehetett bevándorló a korszakban. Munkatársunk, W. Kovács András: Bakóc Tamás esztergomi érsek pere Hunyad váráért című előadásában bemutatta egy olyan, hosszú ideig elhúzódó per folyamatát, amelyet még Corvin János kezdett az 1490-es évek első felében, de még 1519-ben sem lehetett teljesen lezártnak tekinteni.
A Magyar Medievisztikai Kutatócsoport vezetője, és intézetünk gyakran visszatérő vendége, C. Tóth Norbert egy „örök toposzt” tárgyalt: Párhuzamos történetek – mit csinált az erdélyi vajda 1521-ben és 1526-ban? Előadásában a nagyszebeni számadáskönyvek adatai segítségével mutatta be az 1521-es magyarországi hadjáratot megelőző erdélyi előkészületeket, röviden összehasonlítva azokat az augusztusi, kolozsvári előadásában elhangzott, 1526. évi adatokkal. Balogh Judit, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézetének tanára a Házassági stratégiákról beszélt a székelyföldi elitben Apafi Mihály uralma alatt. Székely székenként felvázolta a helyi társadalmi elit közé beköltözött tisztségviselők házassági stratégiáit, illetve megvizsgálta a különböző felekezetek közötti házasságok arányát.
A szünetet követően munkatársunk, Fejér Tamás Báthory Gábor havasalföldi adományait mutatta be. Néhány kiadott és több, a szakterület számára eddig ismeretlen oklevél segítségével Radu Șerban havaselvi vajda több tisztségviselőjének életrajzát értékes adatokkal egészítette ki, és lényegében megduplázta ezzel a korszak havaselvi okleveles anyagát. Papp Sándor, a Szegedi Tudományegyetem Altajisztikai Tanszékének vezetője: Az erdélyi fejedelmi beiktatások és ahdnámék című előadásában több évtizedes gyűjtésének és forrásfeltáró munkájának gyümölcsét láthattuk, az összes erdélyi fejedelem által kapott ahdnamé bemutatásával. Munkatársunk, Izsán Csaba: Demény Lajos nyomdokain: a Székely Oklevéltár Új Sorozat kiadásának folytatása címmel értekezett. Röviden bemutatta a Székely Oklevéltár 1934-ig megjelent köteteinek történetét, majd a Demény Lajos és munkatársai által elkezdett Új Sorozat kiadványairól beszélt, rátérve az intézetünkben jelenleg zajló, kora újkori marosvásárhelyi törvénykezési jegyzőkönyvek kiadási munkálataira. Előadását, a BBTE MTI tanársegédje, György Árpád Botond folytatta, részletesebben kitérve a munka tárgyára és a feldolgozott protocollumokra, Marosvásárhely 17. századi ítélkezési forrásainak kiadásáról címmel.
Az ebédet követően Demény Lajosról emlékeztek meg munkatársai, barátai és rokonai: Rüsz-Fogarasi Enikő, Garda Dezső, Csucsuja István, Rostás Zoltán és nem utolsó sorban unokája, Demény Mihály. A rendezvényt a Demény Lajosról készült film bemutatása zárta, a rendező Maksay Ágnes felvezetésével.
A konferencia részletes programja itt található.
Október 4-én Kisfülpösön, Demény Lajos szülőházánál avattak emléktáblát a történészről megemlékezők.
Október 5-én Bukarestben, a Nicolae Iorga Történeti Intézetben zárult a rendezvénysorozat, egy román nyelvű konferenciával. Ezen munkatársaink, Hegyi Géza: Câteva observații privind domnia lui Vlad I Uzurpatorul (1395–1397) és W. Kovács András Scaunul de judecată octaval al voievozilor în Transilvania medievală címmel tartottak előadásokat.
A kolozsvári konferencia az MTA HTMKNP „Források és adattárak Erdély középkori és kora újkori történetéhez” című alprogram támogatásával valósult meg.
