Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Gróf Mikó Imre Alapítvány Teleki József-díjat adományozott Péntek Jánosnak a magyar nyelv- és néprajztudomány és a tudományszervezés területén végzett kiemelkedő munkásságáért.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Gróf Mikó Imre Alapítvány a Teleki József tudományos díjjal nyomtatásban megjelent (vagy nyomdakész), az erdélyi, a máramarosi, a partiumi, a bánáti és a romániai magyarság újkori és legújabb kori történetére, a legtágabban értelmezett művelõdéstörténetére és néprajzára vonatkozó adattárakat, forráskiadványokat és tudományos monográfiákat jutalmazza.
2022. március 26-án az EME tisztújító közgyűlésén a díjazottat Benő Attila egyetemi tanár laudálta.
Gratulálunk!
Péntek János laudációja
Elnök Úr! Tisztelt Jelenlévők!
Kedves Kollégák!
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Gróf Mikó Imre Alapítvány által létrehozott Teleki József-díj nyomtatásban megjelent, kiemelkedő tudományos művek szerzőinek jutalmazását szolgálja. Az ötévenként kiosztott díj odaítéléséről az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége és a Gróf Mikó Imre Alapítvány Kuratóriuma dönt, szakértőkkel egyeztetve.
2022-ben e díjat a kuratórium Péntek János akadémikusnak ítélte oda kimagasló tudományos eredményeiért.
Péntek János professzort nem kell bemutatnom itt Kolozsváron a közgyűlés résztvevőinek, hiszen sokoldalú, több évtizedes – tudományos, oktatói és intézményszervezői – tevékenysége ismert. Ezért a továbbiakban kizárólag a tudományos eredményeire szeretnék reflektálni e tudományos díj vonatkozásában.
Péntek János tudományos pályafutását Márton Gyula tanszékvezető professzor irányításával és támogatásával kezdte. Közös munkálatuk eredménye a Vöő Istvánnal együtt szerkesztett A magyar nyelvjárások román kölcsönszavai című monografikus szótár, amelynek megjelenését Márton Gyula nem érhette meg, és így Péntek Jánosra hárult a szótár kiadásra való előkészítése, megjelentetése. A mű hiánypótló jellegére utal, hogy több empirikus kutatás közvetlenül hasznosította a szótár anyagát, és számos értékelés, hivatkozás született róla. Ugyancsak úttörő az etnobotanika területén a Szabó T. Attila biológussal társszerzőségben készített Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete c. monográfia, amelyben a szerzők az etnobotanika komplex módszertanát is kidolgozták.
Hiánypótló és maradandó lexikográfiai mű A moldvai magyar tájnyelv szótára, amely a korábbi tudós nemzedékek munkáira alapozva, három kötetben árnyalt képet nyújt a moldvai magyarok szókincséről lexikai és fogalomkör szerinti megközelítésben, képanyaggal illusztrálva a moldvai magyar népi kultúra sajátos elemeit. Ehhez kapcsolódik, illetve ennek előzményeként jelent meg Budapesten A moldvai csángó nyelvjárás atlasza I–II. (Murádin László közreműködésével).
Az erdélyi magyar nyelv és nyelvi közösség helyzete iránti érdeklődését és elkötelezettségét jelzik Péntek János szaktanulmányai, kötetei, amelyek a szociolingvisztikát valóban hasznos és közérdekű nyelvészetté teszik. Ezek a könyvek már címükben is jelzik az elemzések főbb szempontjait: A megmaradás esélyei. Anyanyelvű oktatás, magyarságtudomány, egyetem Erdélyben, Az anyanyelv mítosza és valósága, A nyelv ritkuló légköre, Nyelvi jogi környezet és nyelvhasználat, Oktatás: nyelvek határán, Változó korunk – változó nyelvünk. Ebben a vonatkozásban kiemelendő: A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) című, az EME és a Gondolat Könyvkiadó által megjelentetett kötet. Ez a monográfia – a korábbi eredményeket újabb empirikus kutatásokkal kiegészítve – átfogó és sokoldalú képet nyújt a magyar nyelv erdélyi helyzetéről, amint ezt a könyvről eddig megjelent magyar és angol nyelvű értékelések is jelzik.
A professzor úr legújabb munkája a nemrég megjelent Kalotaszegi tájszótár. Jóllehet Kalotaszeg az egyik legismertebb nyelvi és néprajzi tájegység Erdélyben, mindeddig nem történt meg sajátos szókincsének, tájszavainak tudományos igényű szótári feldolgozása. A szerző szülőföldjének hagyományos nyelvjárását bemutató lexikográfiai mű az elődök és saját tapasztalatai, kutatásai alapján mintegy százötvenéves visszatekintéssel ad számot e táj nyelvének gazdagságáról és sokszínűségéről. A képekkel, rajzokkal illusztrált munka méltó folytatása a magyar szótáridalom értékes tájszótári hagyományának, amelyet olyan művek fémjeleznek, mint Csűry Bálint Szamosháti Szótára vagy Bálint Sándor Szegedi Szótára.
Mindezek alapján nem kétséges, hogy a Teleki József-díj Péntek Jánosnak való odaítélése szakmailag teljesen megalapozott és többszörösen megérdemelt. Az sem meglepő, hogy Péntek János kutatásainak Teleki József nyelvészeti tevékenységéhez is van köze. Az ő bevezető tanulmányával jelent meg a nyelvújítás elméletét kidolgozó Teleki József két nyelvészeti munkáját tartalmazó forráskiadású kötet (Anyai nyelvünk pallérozása). Hadd idézzek zárásként egy gondolatot az erdélyi Teleki Józseftől, amit Péntek János maga is kiemelt tanulmányában: „A szerfelett félénk ember soha semmire sem mehet; sok szépet, sok nagyot köszönhetünk a vakmerőknek, kivált azoknak, akik vakmerőségekben szerencsések voltak. […] Ha tehát a keskeny középutat eltalálni nem tudjuk, sokkal tanácsosabb merészségünkben néha megbotlanunk, mint a botlást félénken elkerülni…"
Ez a Teleki József által javasolt szakmai bátorság és újító törekvés Péntek János munkásságában is egyértelműen megmutatkozik.
Kedves Tanár Úr,
gratulálunk a Teleki József tudományos díjhoz, és erőt, egészséget, további munkakedvet kívánunk, hiszen ez mindannyiunk hasznára és örömére válik.
Kolozsvár, 2022. március 26.
Benő Attila egyetemi tanár
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni