Meghívott előadó a MTNE 18. fórumán

PAPP KINGA

2006-ban végezte el a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a latin–magyar szakot, majd 2007-ben ugyanitt szerezte meg a magiszteri címet az „Irodalom és társadalom" magiszteri program hallgatójaként. 2009–2011 között az egyetem Hungarológiai Tanulmányok Doktori Iskolájának hallgatója, PhD-fokozatot 2012-ben szerzett, disszertációjának címe: Családi nemesi írásgyakorlat a 17–18. századi Erdélyben.

Egyetemi tanulmányai után 2011-ig az Erdélyi Múzeum-Egyesület könyvtárosaként dolgozott, majd 2011-től az EME Kutatóintézetének munkatársa. 2009 óta a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetének külső munkatársa. 2014-től az EME Kiadójának szerkesztőségi titkára, aktívan részt vesz az egyesület kiadványainak szerkesztésében és egyéb kiadói munkákban.

Kutatási területe a régi magyar irodalom; szűkebb témája a kora újkori erdélyi nemesi családok íráshasználata, önreprezentációja, magánlevelezése; írás- és olvasástörténet a kora újkorban, női íráshasználat, mentalitástörténet. Kutatómunkáját 2004-ben kezdte, azóta több kutatási projektben vett részt, számos ösztöndíj nyertese. Publikációi magyar, román és angol nyelven jelentek meg.

 

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 18. fórumán elhangzó plenáris előadása:

Papp Kinga (tudományos kutató, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár): Wesselényi Kata íráshasználata

Báró hadadi Wesselényi Kata (1735–1788) nevéhez egyháztámogató, könyvgyűjtő és mecénási tevékenységén kívül kilenc, kéziratos imákat, zsoltárokat, énekeket tartalmazó kötet, egy szakácskönyv és a családtagjaival folytatott terjedelmes levelezés köthető. Imádságoskönyvei közül hat letisztázva, nyomtatásra előkészítve őrződött meg. Előadásomban annak a bemutatására vállalkozom, hogy ezekben a kéziratos és nyomtatott nyilvánosság határán levő szövegekben miként történik a női szerző megalkotása, hogyan követhető nyomon a tudatos kötetszerkesztés és a publikáláson keresztül történő nyilvánosság megszerzésének vágya.

Vissza