XIX. Technikatörténeti Alkotótábor - Nagypetri és környéke
[2020-08-28 - 2020-09-30]

Az EME Műszaki Tudományok Szakosztálya augusztus 28–30. között tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Technikatörténeti Alkotótábort, ezúttal Egeres, Nagypetri és környékén.
A program folytatja a vidéken fennmaradt technikatörténeti értékek feltárását és lehetőséget biztosít a település/térség megismerésére. A tábor célja felkutatni a település/térség technikatörténeti tárgyait: harangokat, festett bútorokat, malmokat, gépeket, szerszámokat, egykori üzemeit, műhelyeit. A tábor lehetőséget biztosít a különböző tájegységek technikatörténeti értékeinek összehasonlítására, hasznosítására, valamint elősegíti a település idegenforgalom fejlődését.

Mint az előző években a felmérések eredményei közölve lesznek az Erdélyi Múzeum-Egyesület Erdélyi Digitális Adattárában (https://eda.eme.ro/handle/10598/10721), illetve a Tudomány- és Technikatörténeti Füzetek sorozatában: https://www.eme.ro/publication-hu/TTF/ttf-main.html.

Az ezirányú érdeklődő szakosztályi tagok részvételére számítunk. E-mail: muszaki@eme.ro.

Szervező(k): EME Műszaki Tudományok Szakosztály
Kapcsolattartó(k): Talpas János
Helyszín(ek): Egeres, Nagypetri és környéke


Beszámoló:

Nagypetri, Egeres és környéke – a XIX. technikatörténeti alkotótábor helyszínei

Az EME Műszaki Tudományok Szakosztálya augusztus 28–30. között tizenkilencedik alkalommal szervezte meg a Technikatörténeti Alkotótábort, az idei helyszín Egeres, Nagypetri és környéke volt.

Az EME Műszaki Tudományok Szakosztálya 2006-ban kezdeményezte a Műszaki örökség feltárása, kutatása és védelme Erdélyben elnevezésű interdiszciplináris programot. Ennek terepgyakorlati része az évente szervezett, hagyományossá vált technikatörténeti alkotótábor, melynek célja technikai örökségünk felkutatása, megőrzése, működőképessé tétele, az erdélyi kulturális örökségbe való beillesztése, illetve a térség kulturális és turisztikai fejlesztése. Igyekszünk felkutatni a település/térség technikatörténeti tárgyait: harangokat, órákat, festett bútorokat, malmokat, gépeket, szerszámokat, egykori üzemeit, műhelyeit. A tábor lehetőséget biztosít a különböző tájegységek technikatörténeti értékei összehasonlítására, hasznosítására, valamint elősegíti a település idegenforgalmának fejlődését.

Mindezeken felül a térség iparára is odafigyelünk: a már nem működőkre ipartörténeti elemként, s az újonnan kifejlődőkre az új lehetőségek feldolgozása érdekében. A szakértőket, diákokat bevonó esemény eredményeit az EME Digitális Adattárában összegezzük, illetve a lehetőségek szerint terjesztjük, publikáljuk.

Idén az egykoron Egeres környékén működött szénbányák emlékeit kerestük fel. A XIX. században megnyitott szénbányák komoly gazdasági hátteret biztosítottak a vidéknek. Ezenkívül a a bányák és a hőerőmű működtetése társadalmilag is sokat jelentett a közösségnek. A bányák bezárása elindított egy visszafordíthatatlan elvándorlást a térségből. Ezeket a tényeket erősítette meg az egeresi református lelkész is, aki a templomot is részletesen bemutatta, illetve a helyi magyar lakosság helyzetéről is beszámolt. Egeresen jártunkban nem hagyhattuk ki a múltunkban fontos szerepet betöltő Bocskai-kastély romjainak meglátogatását, melyet sajnos, nagyon elhanyagolt állapotban találtunk.

Ezt követően a tárnák helyszíneinek megvizsgálására indultunk Ferencbányára és Argyasra. Ferencbányán működött a XIX. században a helyi szénbányák központja. Argyason felkutattuk az 1970-ben még működő tárna maradványait, és ugyanitt kerestük meg az új szénbánya bejáratát is.

Az Argyason kibányászott barnaszenet Egeresre szállították a hőerőmű működtetésére. Egeresen meglátogattuk a két egykori hőerőművet. Bejártuk a még létező, de már nem működő hőerőmű romos épületét. Nagypetriben meglátogattuk a XIII. században épített református templomot. A templom érdekességének számítanak Zilahi Asztalos János kazettái, aki a templom bútorzatát készítette a XVIII. század elején. Munkái egyediek egész Kalotaszegen.

A tábor során felkeresett kistérség lakóinak megélhetését az állattenyésztés és bányászat biztosította. Noha a térségben lévő bányák nem tartoztak az Osztrák–Magyar Monarchia legfontosabb termelőhelyei közé, mégis az itt folyó termelés biztosította a nehéz időkben Kolozsvár villanyáramát. Mindkét helyszínen beszélgettünk helyi lakosokkal, interjú készítésekre még visszatérünk.

A tábor szakemberei között a Kolozsvári Műszaki Egyetem, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatói voltak. Az interdiszciplináris kutatáshoz szükséges szakmai tudás érdekében különböző szakterületekről szólítottuk meg a résztvevőket, így volt köztük gépész-, villamos- és anyagmérnök, turisztikai szakértő, építész, közgazdász.

A táborban megkezdett munkálatok az EME Műszaki Tudományok Szakosztálya keretei között tovább folytatódnak, időközben elkezdődött a forrásdokumentumok gyűjtése. A továbbiakban kisebb (szak)csoportokban, diákok bevonásával folyatatódnak a felmérések konkrét munkálatai.

Az eredmények feldolgozásával, összevetésével szeretnének hozzájárulni az eddigi kutatásokhoz, a régió fejlesztéséhez. Az eredményeket tanulmányokban az EME Műszaki Tudományos Közlemények sorozatában, illetve a Tudomány- és Technikatörténeti Füzetek sorozat köteteiben tesszük közzé. Az Tudomány- és Technikatörténeti Füzetek sorozat eddig megjelent tizenhárom kötete online, a nagyközönség számára itt érhető el: https://www.eme.ro/publication-hu/TTF/ttf-main.html, ugyanakkor az Erdélyi Digitális Adattárban (EDA) itt: http://eda.eme.ro/handle/10598/9740, illetve a Central and Eastern European Online Library-ben (CEEOL) pedig itt olvasható: https://bit.ly/2DBl5hp

További fotók itt...

Köszönjük a Communitas Alapítvány anyagi támogatását, mely hozzájárult a tábor sikeréhez, az előfelmérések megvalósításához.

Kolozsvárt, 2020. 09. 07.

Talpas János programfelelős