Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége ebben az évben Jakab Albert Zsoltot, Kása Zoltánt és Sipos Gábort kérte föl, hogy az EME Kiadójának 2022. évi kiadványai közül jelölje meg azokat, amelyek érdemesek Az Év Könyve kitüntető címre és ez alkalommal három munkát jutalmazott. Az Év Könyve díjakat 2023. március 25-én adták át az EME közgyűlésén.
A díjazott kiadványok:
- Gaal György: Az erdélyi tudományosság fellegvára. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem alapításának 150. évfordulójára.
- Miholcsa Gyula: Jön az üstökös!
- Olosz Katalin: „Mikor mennek vala a nagy rengetegben" Balladák, gyűjtők, gyűjtemények nyomában.
Gratulálunk a díjazottaknak!
Az Év könyve 2022
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége ebben az évben Jakab Albert Zsoltot, Kása Zoltánt és Sipos Gábort kérte föl, hogy az EME Kiadójának 2022. évi kiadványai közül jelölje meg azokat, amelyek érdemesek Az Év Könyve kitüntető címre. 17 saját kiadású kötetet kellett számba vennie a bizottságnak. A múlt évi könyvtermés számban elmarad a megelőző évitől, műfaji változatosságában azonban kiállja vele a versenyt.
A kilenc önálló kötetből néhány az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatát gazdagítja. Az elmúlt évben több filmes tárgyú kiadványt is megjelentetett az EME, köztük Király Hajnal tanulmánykötetét és Tóth Orsolya Kolozsvár filmes múltját bemutató könyvét. Ugyancsak kiemelésre méltó három marosvásárhelyi orvosprofesszor jubileumi kötete, amely az Orvostudományi szakosztály utóbbi 30 évének történetét tárja az olvasók elé.
Örömmel tapasztaltuk, hogy a Tudomány- és Technikatörténeti Füzetek sorozat újabb jelentős kötettel gyarapodott (Miholcsa Gyula Jön az üstökös), hasonlóképpen méltánylandó a Műszaki Tudományos Füzetek sorozat tavaly megjelent két kötete (Gergely Attila Levente Polimer anyagok ... Bitay Enikő, Végvári Ferenc Hőkezelési laboratórium...) Az Emberek és kontextusok sorozat három reprezentatív kiadványa a közelmúlt művelődéstörténetében való barangolásra csábítja az olvasót Teleki Samu afrikai vadászataitól Parajd képekben ábrázolt fejlődésén át Kolozsvár filmes múltjának kezdeteiig.
Wilhelm Sándor, a fáradhatatlan partiumi biológus a töle megszokott sorozatot újabb kis kötettel gyarapította (Madarak bonckés alatt). Egyesületünk Kutatóintézetének két tudományos munkatársa példamutató szorgalommal szerkesztettek meg egy olyan tudománytörténeti konferenciakötetet, amelynek tanácskozásai az online térben zajlottak (Bogdándi Zsolt, Gálfi Emőke (szerk.) Betegség és gyógyítás a régi Kolozsváron és Erdélyben. Orvoslástörténeti dolgozatok).
Hosszú töprengés után, a könyveket újra és újra kézbe véve körvonalazódtak azok a szükségképpen szubjektív szempontok, amelyek alapján döntésre juthatott a bizottság. Abban állapodtunk meg, hogy az összefoglaló jellegű, egy-egy életműben fontos helyet elfoglaló könyvre-könyvekre koncentrálunk. Már az elején leszögeztük, hogy egyetlen kötet kiemelése helyett kettőt, akár hármat is javasolunk e kitüntető címre, mégpedig eltérő műfajú könyveket.
Gaal György: Az erdélyi tudományosság fellegvára. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem alapításának 150. évfordulójára.
A 150 éve alapított kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem 73 tanévre és négy nagyobb korszakra terjedő történetének összefoglalása ez a kötet. Szerzője az utóbbi három évtizedben több egyetemtörténeti tanulmányt és könyvet közölt, e gazdagon illusztrált ünnepi kötet eddigi kutatásainak egybefoglalása. Kézzelfoghatóan példázza azt a közismert tényt, hogy az 1872-ben alapított egyetem tette Kolozsvárt véglegesen tudományos központtá, a város bekerült a nemzetközi felsőoktatási körforgásba. A kötet tartalmazza az egyetem valamennyi tanárának, tisztségviselőjének és tiszteletbeli doktorának a névsorát, az egyetem történetét meghatározó törvények tárát, valamint Erdély 1557–1945 közötti felsőoktatási kronológiáját.
Miholcsa Gyula: Jön az üstökös!
A könyv sorra veszi az utóbbi két évezredben Európában észlelt üstökösöket, közli a különféle nyelvű forrásokat kronológiai sorrendben, gazdagon illusztrálva korabeli képekkel. A források bemutatása során találkozunk kevésbé ismert krónikákkal, krónikásokkal, naplókkal is, így hiteles kép alakul ki az üstökösökhöz kötött hiedelmekről. A kötet záró fejezete az üstökösök tudományos vizsgálatának kezdeteit mutatja be a 19. században, leszögezve ugyanakkor, hogy az évszázadok óta kialakult hiedelmek makacsul tartják magukat akár a 20. században is. Jelen kiadvány méltó folytatása a szerző kitartó tudománytörténeti munkásságának, elég ha a tavaly megjelent Napóra kötetére gondolunk.
Olosz Katalin: „Mikor mennek vala a nagy rengetegben" Balladák, gyűjtők, gyűjtemények nyomában.
A szerző a történeti szövegfolklorisztika egyik legkiválóbb magyar kutatója, akinek nevéhez jeles népköltési gyűjtők folklórhagyatékának feltárása fűződik. Jelen kötet tanulmányai a szerzőnek a történeti szövegfolklorisztika területén végzett kutatásainak legfontosabb állomásait érintik az elmúlt két évtizedből. Azonban e kötet több, különlegesebb annál, mint amit egy válogatott publikációkat tartalmazó könyv kínálni szokott, mivel a szerző a korábban megjelent tanulmányokat kiegészítette új eredményekkel, számos esetben teljesen új szöveget hozva létre.
2023. március 22-én
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni