Az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jakó Zsigmond Kutatóintézete szervezésében, 2026. május 21-én, az ELTE HTK Művészettörténeti Kutatóintézetének tárgyalójában zajlott le a két évente megrendezett „Hivatalnok értelmiség a kora újkori Erdélyben és a Magyar Királyságban című konferencia hetedik kiadása.
A rendezvényen négy munkatársunk adott elő. Az első szekciót kutatóintézetünk igazgatója, Bogdándi Zsolt nyitotta: Az erdélyi Zalánkeményiek a 16. században című bemutatójával. Előadásában a szerémségi származású de Kolozsváron megtelepedett Zalánkeményiek három generációjának hivatali tevékenységét tárgyalta, zömében a kolozsmonostori konvent jegyzőkönyveiből gyűjtött adatok segítségével. Ugyanebben a szekcióban mutatta be Fejér Tamás kollégánk: A lengyelországi erdélyi kancellária 1576–1586 közötti személyzetét, részletesen tárgyalva a Báthory István lengyel királlyá koronázását követően az országba hívott és az erdélyi kancelláriát működtető hivatalnokok tevékenységét. Előadásából a lényegében ismeretlen intézmény működésének számos vetületére és sok érdekességre is fény derült, mint például Kovacsóczy Farkas kancellárnak a lengyel udvari élet iránti ellenszenvére és honvágyára.
A második, Bogdándi Zsolt vezette szekcióban, Szász Anikó kolléganőnk Keresztúri Kristóf (?–1599) kővári kapitány és tanácsúr birtokairól beszélt. Előadásában tulajdonképpen folytatta a két évvel ezelőtti konferencián elhangzott témát. Akkor a kisnemesi származású Keresztúri felemelkedésének kezdeteiről és pályájának korai szakaszáról beszélt, ezúttal pedig korszakonként és térképre vetítve ábrázolta birtokszerzéseit egészen haláláig. A konferencia délutáni paneljét Izsán Csaba nyitotta, Öt fejedelem szolgálatában: a Gyerőmonostori Ebeni/Ébeni család tevékenysége a 17. század közepén című előadásával. Bemutatójában igyekezett a történetírás számára viszonylag ismert Ébeni István tevékenységét új adatokkal kiegészíteni, illetve az 1650-es években jelentős szerepet betöltő két (vagy három) Ébeni László személyét a források segítségével egymástól elkülöníteni, ezzel újrarajzolva az Ébeniek eddig csak részben ismert családfáját.
A konferencia részletes programja itt tekinthető meg.
Munkatársaink konferencián való részvételét az MTA HTMKNP „Források és adattárak Erdély középkori és kora újkori történetéhez” c. alprogram támogatta.
