2026. június 4-én került sor a III. Nőtörténeti műhelykonferenciára, amelyet az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság közösen szervezett. A konferencia immár harmadik alkalommal biztosított szakmai fórumot az erdélyi vonatkozású nőtörténeti kutatások bemutatására, valamint a történelem, művészettörténet és irodalomtörténet különböző területein dolgozó kutatók tapasztalatcseréjére. A rendezvény célja nem csupán az új kutatási eredmények ismertetése volt, hanem a kutatásmódszertani kérdések, a forrásértelmezés és a forráshasználat során felmerülő problémák megvitatása is.
A konferenciát Bitay Enikő, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke és Pál Judit, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság alelnöke nyitották meg, majd a résztvevők négy tematikus blokk előadásait hallgathatták meg.
Az első szekció előadásai elsősorban a 18. századi női műveltség, íráshasználat és önreprezentáció kérdéseire összpontosítottak. A második szekció a 19–20. századi női szerepek és identitások témakörét járta körül. Az előadók a női regényírás korai formáival, Gyulay Lajos naplóinak egyes nőalakjaival, valamint Berde Mária pedagógiai és irodalomnépszerűsítő tevékenységével foglalkoztak. A konferencia harmadik blokkjában az egészségtörténet és a női test társadalomtörténeti vonatkozásai kerültek előtérbe. Az előadások a kora újkori udvari orvoslás, a gyermekegészségügy története, valamint a két világháború közötti Erdély egészségpolitikai törekvései felől közelítették meg a nőtörténet kérdéseit. A konferencia záró szekciója a nők gazdasági és társadalmi szerepvállalását vizsgálta a kora újkori Erdélyben.
A konferencia egészét a témák sokszínűsége és az interdiszciplináris megközelítések gazdagsága jellemezte. Az előadások nyomán kialakuló élénk szakmai viták és hozzászólások jól mutatták a téma aktualitását, ugyanakkor arra is rávilágítottak arra, hogy a női életutak, írásos emlékek, kulturális szerepek és társadalmi kapcsolatok vizsgálata nélkülözhetetlen a múlt árnyaltabb megértéséhez. A rendezvény emellett lehetőséget biztosított fiatal kutatók bemutatkozására és a generációk közötti szakmai párbeszéd erősítésére is.
A rendezvény megszervezéséhez az MTA HTMKNP „Források és adattárak Erdély középkori és kora újkori történetéhez” című alprogram is hozzájárult.
