Az Erdélyi Múzeum-Egyesület I., Bölcsészet-Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya szervezésében, A magyar tudomány napja Erdélyben rendezvénysorozat keretében 2024. november 23-án került megrendezésre a "Nők műveltsége – nők a műveltségért" címen meghirdetett konferencia, amely egy kifejezetten színes előadássorozatot kínált a résztvevők számára. Egy plenáris előadás és tíz húsz perces előadás járta körül a női műveltség témáját. A délelőtti program a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán zajlott, majd a délutáni szekció az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában kapott helyet. A résztvevőket Biró Annamária, az EME kiadójának vezetője köszöntötte. Ezt követően kezdetét vette az előadások sorozata.
Séllei Nóra, a Debreceni Egyetem Brit Kultúra Tanszékének egyetemi tanára a Bloomsbury-kör nemzedékének bemutatásával kezdte előadását. A kör szemléletmódja behálózta az akkori londoni műveltségi életet, nézeteik szembementek a viktoriánus kor prűdségével. Virginia Woolf az egyik legfontosabb alakja volt a társaságnak – a modernista esztétikát meghatározó férfiközpontú rendszerben a női alkotó helyét kereste. Ezt követően Bódi Katalin, a Debreceni Egyetem docense, a 19. századi magyar festőnők hiányzó-hiányos történetét mutatta be. Az előadás a Kiscelli Múzeum "Ki a raktárból!" című kiállításának ismertetésével kezdődött, mely kiállításon Papp Josefa, Barabás Henriette és Kaerling Henriette művésznők munkáit is láthatta a közönség. Hiányos történetük azzal magyarázható, hogy önálló munkásságuk nem volt támogatott, lehetőségeik korlátozottak voltak, így műveik nem váltak széles körben ismertté. Berki Tímea a BBTE Magyar Irodalomtudományi Intézetének társult oktatója a nőnevelés és a rajzoktatás 19. század végi gyakorlatát Marlin Molly életútja bemutatásán keresztül ragadta meg. Molly tanulmányai befejezése után, lányiskolában lett tanító és közben képzőművészeti pályája is kibontakozott. Pieldner Judit a Sapientia EMTE egyetemi docense Céline Sciamma "Portré a lángoló fiatal lányról" című filmjét elemezte. A film hangsúlyt fektet a női nézőpontra, illetve a kép és a tekintet viszonyára. Az irodalom, zene és festészet kavalkádjában új esztétikai terek teremtődnek, amelyek a női tapasztalatot helyezik előtérbe.
Varga P. Ildikó a BBTE Finn Tanszéki Csoport adjunktusa az "Élet" című lap és a nőügy kapcsolatát mutatta be. Vikár Béla munkásságának kutatása során az "Élet" című irodalmi lapjában megjelenő nőüggyel foglalkozó cikkek magas számára lett figyelmes. Vikár a lap főszerkesztőjeként olyan híreket közölt, melyekben a külföldi női ügy progresszivitásáról számolt be – célja a magyar feminizmus megalapozása volt. Vallasek Júlia-Réka a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar docense előadásában bemutatta a női újságírók helyzetét a 20. században. Különösen Thury Zsuzsa újságírói pályája került előtérbe, aki az akkori színházi életről írt, továbbá helyszíni tudósítás és pszichológiai tanácsadás is megjelenik cikkeiben. Miklós Nóra, a BBTE BTK magyar–komparatisztika szakos hallgatója Hatvany Lili sokszínű életművét kutatja. A kor sajtójában divatszakértői és drámaírói munkássága mosódott össze. Hatvany Lili tűpontos kritikákat fogalmazott meg a színházi életről, amelyeket kortársai is mérvadónak tartottak.
Rövid ebédszünet után az EME székházában, Virginiás Andrea a BBTE Magyar Film és Média Intézet docense a kortárs kelet európai filmművészet keretén belül mutatta be a művelt nő alakját. A múlt eseményei, a mobilitás jelentősen meghatározzák a filmek eseménysorozatát. A sztereotipikus, posztkommunista ábrázolásban megjelenő fehér galléros nő alakja ezeknek a hatásoknak alapján konstruálódik. Ezt követően, Balog Alexandra a BBTE Színház és Film Karának referense előadásában három magyar írónő – Erdős Renée A Nagy Sikoly, Lux Terka Leányok és Török Sophie Nem vagy igazi! – műveit vizsgálta. Az anyaság, származás, vallás és az erotika témái az írónők műveiben ambivalensen jelennek meg. Bereczki Szende, a BBTE Hungarológia Doktoriskola doktorandusza előadásában Cseh Katalin költészetére fókuszált. Az írónő köteteiben megjelenő önismereti témát fejtette ki az előadó: az önmegértés az önismeret útján történik – megismerni saját magunkat harmóniához vezet. Az előadássorozatot Tapodi Zsuzsa a Sapientia EMTE egyetemi tanára zárta Teleki Emma grófnő életútjának bemutatásával. A grófnő utazásai során több helyet is meglátogatott, hogy a korszerű nőknek szóló oktatási intézményeket megismerhesse, párizsi tartózkodása során egyetemi előadásokra járt. Művei az erkölcsi nevelést, tanítást célozzák meg, a magyar ügy is megjelenik írásában.
Ezt követően sorra került az Erdélyi Múzeum folyóirat legújabb, 2024/3-as lapszámának bemutatása. Varga P. Ildikó ismertette az új lapszám struktúráját, a tanulmányok szervező elvét és a különböző rovatok tematikáit.
A konferenciát az EME Debüt-díjának eredményhirdetése és a CERTAMEN XI. kötetének bemutatása zárta. A Debüt díjat átadta Keszeg Vilmos egyetemi professzor, az EME volt elnöke, Pál Judit és Varga P. Ildikó, a bírálóbizottság tagjai. A négy jelölt közül Máté Zsuzsa – nyelvészeti munkájáért – és Antal Róbert – történelmi munkájáért – nyerték el a díjat. Továbbá, a CERTAMEN legfrissebb kiadványát Pakó László, a kiadvány szerkesztője ismertette.
Az előadássorozaton nagy számú közönség vett részt mind a délelőtti, mind pedig a délutáni szekcióban, az egyes előadástömböket követő viták pedig tovább árnyalták a női szerzők alkotásairól szóló diskurzusok fő problémáit. A szervezők azt a következtetést vonták le, hogy érdemes rendszerességet bevezetni a női tematikákra irányuló tudománynapi rendezvényekbe és arra fognak törekedni, hogy időről-időre visszatérjenek erre.
A beszámolót készítette: Zsoldos Vanda
