Meghívott előadó a MTNE 18. fórumán

 

KIS BOGLÁRKA MERCÉDESZ Kolozsváron született, két kislány anyukája, geológus, kutató, egyetemi oktató. Szakmai pályafutását a természeti, különösen geológiai folyamatok iránti kíváncsiság és tudásvágy vezérelte.

Iskoláit a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban, majd egyetemi tanulmányait a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) földrajz, mérnöki geológia (BSc), majd geomatika (MSc) szakán végezte, doktori dolgozatát a BBTE Környezettudomány és Környezetmérnöki Karán védte meg. Hosszabb tanulmány- és kutatóutakon vett részt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, valamint az olaszországi Instituto Nazionale di Geofisica e Vulcanologia intézetébe. Doktori kutatása a Kelemen–Görgényi–Hargita vulkáni vonulat és az Erdélyi-medence határövezetében megjelenő különböző összetételű ásványvizek geokémiája. Posztdoktori kutatói tevékenységeit a MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport keretén belül végezte, ahol a vulkáni eredetű gázok vizsgálatában merült el. 

Jelen pillanatban a BBTE Biológia és Geológia Kar oktatója és a MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport kutatója. Kutatási témája és publikációi a vulkáni vonulat legfiatalabb egysége, a Csomád és környezete mofettáinak geokémiájával foglalkozik, azok kapcsolatával a geodinamikai környezettel, illetve összetételüknek időbeni változásaival.

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 18. fórumán elhangzó plenáris előadása:

Kis Boglárka Mercédesz (geológus, BBTE, Biológia és Geológia Kar, Kolozsvár): Különleges gázömlések a Keleti-Kárpátokban: érték vagy veszély

A Keleti-Kárpátok hajdani vulkáni tevékenységéről manapság már csak a változatos összetételű ásványvizek és gázömlések árulkodnak. Száraz gázömléseket, úgynevezett mofettákat találunk a vulkáni szerekezetek fiatalabb egységeiben, a Hargita és a Csomád területén, például Csíklázárfalván, Tusnádfürdőn, Bálványosfürdőn. A mofettagázok, ahol a talajvízzel találkoznak, buborékoló üregeket hoznak létre, amelyet a lakosság helyi feredőnek épített ki (Cibre-fürdő, Madicsa-fürdő, Csiszár-fürdő, Apor lányok feredeje, Barátok feredeje stb.). A mofettagázokat főként szén-dioxid alkotja, amely legtöbb 98% ban-van jelen, emellett nitrogén- (legtöbb 70%), metán- (legtöbb 1,7%), oxigén- (18%), kén-hidrogén- (legtöbb 840 ppm) és nemesgázok vesznek részt az összetételben. Bár a gázkiáramlást sokan utóvulkáni működésnek tartják, mindez megtévesztő kifejezés, mivel ezek a jelenségek gyakori kísérői az aktív vulkáni területeknek, és adott esetben azt jelezheti, hogy a földkéregben lehet még magma, amelyből gázok szabadulnak fel.

Az ásványvizek fogyasztása hosszú múltra tekint vissza, de a „mofettázást" mint gyógykezelési módot is előszeretettel használja a lakosság. A helyi lakosok pontosan tudják, melyik a számukra legmegfelelőbb mofetta, amelyet a kezelendő betegség enyhítésére rendszerességgel látogatnak. A mofetták és a gázömlések azonban nem lebecsülendő veszélyforrást is jelenthetnek azok számára, akik nem ismerik a gáz tulajdonságait, miszerint színtelen, szagtalan és nehezebb a levegőnél. Ez azt jelenti, hogy észrevehetetlen és negatív felszíni formákban (pl. felszíni mélyedések, völgyek, behorpadások, barlangok) halmozódhat fel. A mofetták mellett a magánházak pincéiben vagy kutakban is megjelennek a szén-dioxid-dús gázok. A gázt tartalmazó pincéket úgy is nevezi a helyi lakosság, mint a „dohos" pince, és rendszerint tudják, hogy ezek a pincék akár halálosak is lehetnek, ha a szén-dioxid-koncentráció nagyobb értékeket ér el. Ilyen pincéket találunk Lázárfalva és Tusnád környékén, de messze a vulkáni vonulattól, Kovászna területén is.

 

Vissza