Meghívott előadó a MTNE 19. fórumán

TAMÁS CSILLA Marosvásárhelyen érettségizett 1986-ban, majd 1992-ben szerzett diplomát a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar–francia szakán. Az 1990/91-es tanévben a Debreceni Egyetem diákja Lions-ösztöndíjjal. Névtani tárgyú államvizsga-dolgozatában Székelyhodos helyneveit gyűjtötte össze és dolgozta fel. Az egyetem elvégzése után az EME és MTA együttműködésének köszönhetően egy évig Budapesten, az ELTE-n folytatott ösztöndíjjal posztgraduális tanulmányokat, itt mélyült el a régi szövegek tanulmányozásában. Részt vett a készülő Régi Magyar Kódexek című sorozat kiadásának előkészítésében: a Döbrentei-kódex, valamint a Nagyszombati-kódex szövegeinek átiratát készítette el. Phd-fokozatot szerzett 2002-ben a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, értekezésének tárgya a deverbális igeképzés története a 16−18. században az Erdélyi magyar szótörténeti tár adatanyaga alapján. 1994−1997 között ugyanitt óraadó tanár, 1994-től az EME frissen alakult kutatóintézetének tudományos kutatója. Elsődleges feladata a Szótörténeti tár szerkesztése, melynek munkálataiban a IX. kötettől az utolsó, XIV. kötetig vett részt. Néprajzi vonatkozású érdeklődését jelzik tanulmányai a jobbágytelki népviseletről, illetve újabban a populáris íráshasználat kutatása. Intézeti, legújabb kutatási projektje ahhoz az elvhez kapcsolódik, miszerint folytatni kell az elődeink által elkezdett nagylélegzetű tervek megvalósítását. Ezért tervei közt szerepel az erdélyi helynevek gyűjtésének, feldolgozásának minél teljesebbé tétele. Idén tavasszal látott napvilágot az Erdélyi Magyar Helynévtár című sorozat első kötete, Aranyos vidékének helynevei címmel.

A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 19. fórumán elhangzó plenáris előadása:

Tamásné Szabó Csilla (tudományos kutató, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár): Funkció és jelentés Aranyos vidékének térszínformaneveiben

A térszínformák megnevezései elénk rajzolják egy tájegység arcát, hegyeit és dombjait, völgyeit, árkait, kisebb-nagyobb lejtőit, sík területeit. Ezek a nevek közszói eredetűek, a hegy, domb, völgy ma is mindenki számára érthető, gyakran használt főnév. Névvé őket épp a funkciójuk teszi: bizonyos helyzetekben megneveznek egy adott területet, valamilyen bővítménnyel ellátva pedig megkülönböztető szerephez jutnak. Az Aranyos vidékének helynevei című kötetben 27 település mikrotoponima-anyagát tettük közzé, melyek nagyrészt már megjelent korábbi gyűjtésekből származnak, méghozzá úgy, hogy a jelenkori helynevek mellé beillesztettük a Szabó T. Attila által gyűjtött történeti névanyagot is. Ezen komplex adattár, melyben a mikrotoponimák kronologikus elrendezésben szerepelnek, nyújtja a forrásanyagot a térszínformanevek feldolgozásához.

 

Vissza