Az EME tavaszi közgyűlésének munkálatai

 

Az előállt sajnálatos helyzet miatt az EME március 21-re tervezett közgyűléséről le kellett mondani. A főtitkári jelentést az Egyesület minden tagja postai levélben kapta meg, megvitatására online kommunikációs eszközök alkalmazásával nyílt lehetőség. Az Egyesület működésének alapjául szolgáló beszámoló jellegű jelentések és a tervek elfogadásával a tagság a választmányt bízta meg. A szavazás elektronikus levelezés alapján történt meg.

A hagyomány szerint az Egyesület tavaszi közgyűlésének másik, ünnepélyes mozzanata a kitüntetések és díjak kiosztása. A választmány, valamint a kuratóriumok és szakmai bizottságok döntései online felületen váltak nyilvánossá, mindaddig, amíg a körülmények lehetővé teszik az oklevelek átadását. Gratulálunk a díjazottaknak.

Minden tagtársunknak egészséget kívánunk, valamint biztonságos körülményeket a tudományos-szakmai munkájuk végzéséhez. Kívánjuk, hogy a munkában szerzett elégtétel is erősítse minden tagtársunkat a nehézségek és gondok leküzdésében.

Az EME 2020. március 21. Közgyűlés dokumentumai:

Az EME tiszteleti tagjává választotta Gaal Györgyöt. A kutató és tudós pályáját és érdemeit Egyed Emese méltatta. Laudációja kiemeli: dr. Gaal György az átadható tudásban hívő ember, aki már több mint félévszázada beköltözött a tudomány bástyájába. Egyetemi hallgatóként már szerkesztette az Echinox folyóirat magyar oldalait, később oktatóként is fáradhatatlanul szerkesztett, ismeretet terjesztett a kolozsvári iskolákról, a város magyar egyeteméről, nevezetes gyógyászairól, utcáiról, kispalotáról és embereiről. Portrésorozata olyan neveket ölel fel, mint  Járosi Andor, Kelemen Lajos, Éjszaki Károly, Brassai Sámuel, Berde Áron, Haller Károly, Id. Gyergyai Árpád, Gyergyai Ferenc, Bánffy Miklós, Gál Kelemen, Farkas Gyula. Kutatta a román–magyar viszonyt, a helybeli zsidóság intézményeit, a kolozsvári temetőkertek emberi históriáját kutatta.

A szakmai bizottság döntése értelmében az EME Kiadójának tavalyi kiadványai közül idén is kiválasztották az Év Könyvét, méghozzá, a bőséges és minőségi felhozatalnak köszönhetően ezúttal kettőt.Az egyik a Fehér Andrea által jegyzetekkel és bevezető tanulmánnyal közzétett Gróf Székely László élete s ez idők alatt lött világi viszontagságainak leírása. 1716-72. A könyv a Magyar Családtörténetek: Források  sorozat első köteteként egy 18. századi erdélyi főnemes, gróf. Székely László mintegy ezer oldalt kitevő önéletírásának első teljes, jegyzetekkel ellátott forráskiadása. A másik kiemelt kiadvány Maczelka Csaba: A kora újkori angol utópiák Magyar története. A könyv szerzője, a Pécsi Tudományegyetem Anglisztika Intézetének adjunktusa új információkkal bővíti a korszakra vonatkozó ismereteket. A történeti áttekintés után irodalmi szempontból vizsgálja a kora újkori utópiákat, és kitér 16–17. századi erdélyi és magyarországi analógiákra is.

Gróf Mikó Imre Díjat idén Gordán Edina könyvtáros A dési ferences rendház könyvtárának régi állománya című Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ kiadásában megjelent kötete kapta. A díjat az EME és a Gróf Mikó Imre Alapítvány kuratóriuma Gróf Mikó Imre emlékére és tiszteletére 2004-ben alapította, Romániában élő, 35. életévüket nem betöltött magyar kutatók – egyéni, vagy kollektív munkájukkal – nyerhetik el.  Monok István méltatása szerint az idén díjazott kötet szerzője: "…sok éves munkával rendezte a dési ferences rendház könyvtárát, és az 1850 előtti dokumentumokat le is írta."… "Gondosan figyelt arra, hogy az egyháztörténeti hagyományt alapul véve az Erdély történeti irodalom szempontjait is érvényesítse munkájában."

Magyar Nyelvtudományi Társaság és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat Szabó T. Attila díjával idén Bartos-Elekes Zsombort, a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Földrajzi Intézetének docensét tüntették ki. Ezt a díjat 2016-ban alapították a névadó kolozsvári nyelvészprofesszor örökösei: fia, Szabó T. E. Attila és felesége Magdolna, hozzájuk csatlakozott Borhidi Attila akadémikus és felesége. Olyan 45 év alatti szakemberek munkájának elismerésére szánták, akik kitűnnek a magyar tudományos szaknyelvek és terminológiák vizsgálatában, igényes használatában és fejlesztésében. Díjazni kívántak olyanokat is, akiknek munkássága kapcsolódik Szabó T. Attila szakmai örökségéhez. A díjra Bárth M. János korábbi díjazott javasolta, akinek laudációja szerint Bartos-Elekes Zsombor térképész, névkutató, a kolozsvári egyetem docense.  Oktatóként két évtizede tart térképészeti és helynévtani kurzusokat a kolozsvári egyetemen, az ELTE Térképtudományi Tanszékén és a Gyergyószentmiklósi Főiskolán. Munkássága nem a szűkebben vett nyelvészet tudományterületéhez tartozik, de a térképi és hivatalos névhasználat vizsgálata, az erdélyi helynévhasználat tanulmányozása ezer szálon kötődik az alapítók céljaihoz és a díj névadójának, Szabó T. Attilának munkásságához is.

Főtitkári jelentés az EME 2019. évi tevékenységéről (pdf) „Százhatvan évvel ezelőtt vállalta fel az Erdélyi Múzeum-Egyesület az erdélyi magyar tudományos élet szervezésének nemes feladatát. Amennyiben a nemzet »nyelvében él«, úgy tudásában fejlődik egészségesen, és ez a tudás gyökereket, irányt, kibontakozási teret és munkát feltételez."