Antal Árpád professzorra emlékezve
Antal Árpád (Nyújtód, 1925. július 24. – Kolozsvár, 2010. július 6.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, az Erdélyi Múzeum-Egyesület egyik újraalapítója (1990), tiszteleti tagja (2004), I, Nyelv-, Bölcsészet- és Történettudományi Szakosztályának 1990 és 1994 közötti elnöke száz éve született. Emlékezzünk szakmai igényességére, emberi tartására, áldozatos életére!
A kolozsvári Bolyai Egyetem magyar–francia–néprajz szakára iratkozott be az alapítás évében (1945-ben), és Gunda Béla kutatócsoportjában el is kezdte néprajzi kutatásait Györgyfalván. „Engem Gunda tudott leginkább munkába állítani” – jelentette ki Tánczos Vilmosnak 2003-ban adott interjújában. Első szakpublikációja másodéves korában a Bolyai Tudományegyetemen kiadott, magyar és román nyelvű Miscellanea Ethnographica 1947-es számában arról szólt, hogyan élt a betlehemezés a nyújtódiak emlékezetében. Szűkebb pátriája jobb megismertetésére törekedett akkor is, amikor publikálta Nyújtód, Szászfalu és Sárfalva helynevei című dolgozatát (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1987/1.
Kötelező katonai szolgálatát Bákóban töltötte. Moldvában is végzett néprajzi kutatást. Moldvában a magyar iskolák létrehozását segítette elő.
Kolozsvárt Móricz-kollégista volt. Gyermekkorától kezdve szerette a verseket, ő maga is szívesen rendezett az egyetemi diákság részvételével versműsorokat az 1950-es években. 1956-ban Danielisz Endrével a szalontai Arany János Emlékmúzeum átrendezését vállalta el.
Visszaemlékezése szerint az 1950-es évek elején Szabédi Lászlóval középiskolai tanmenetet állított össze, de a továbbiakban is tankönyvek, szöveggyűjtemény írásában vett részt a legszigorúbb cenzúra idején (1958-ban társszerzésben írott tankönyve terjesztési engedélyét a megjelenése után kevéssel visszavonták). 1973-ban publikált líceumi irodalomtankönyvét 1978-ig évenként újra kiadták.
Irodalomból a népi írókat olvasta szívesen. Érdekelte szűkebb pátriája, a Székelyföld története (benne olyan személyiségek munkássága, mint Szentiváni Mihály, Kriza János vagy Földi István). Tanulmányokban mutatta be és értelmezte pályájukat: Szentivániét kismonográfiában (Bukarest, Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó,1958.), Krizáét egy háromszerzős kötetben (A. Á., Faragó József, Szabó T. Attila: Kriza János – három tanulmány. Bukarest, Irodalmi Könyvkiadó 1965; átdolgozva: Kolozsvár, Dacia Kiadó, 1971), Földi István tanárét Kézdivásárhely egy korszakára vonatkozó könyv fejezetében: Közelképek Földi István „életregényéből. In: Földi István: Századelő az udvartereken. Rendhagyó szociográfia. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2004, 5–24.).
Érdekelte a romániai magyar könyvkiadás alakulása (a kérdésben való tájékozottságára utal Monoki István megkésett, fontos kötetéről szóló ismertetője az Erdélyi Múzeumban (A fél százada várt Monokiról, Magyar könyvtermelés Romániában (1919–1940). Összeállította Monoki István. I. kötet. Könyvek és egyéb nyomtatványok. EME Kvár, OSZK Bp. 1997). A Nyelv- és Irodalomtudományi Közleményeknek, a Román Akadémia magyar nyelvű tudományos folyóiratának szerkesztője, 1986-tól főszerkesztő-helyettese volt.
Foglalkoztatta a rá nagy hatást tett egyes személyiségek életútja (például Márton Ároné, György Lajosé – ez utóbbiról monográfiát publikált 1992-ben az Erdélyi Múzeum Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatában).
A könyvek szűkös volta és a Magyarországról való könyvimport tilalma idején a magyar irodalom – főleg 19. századi – klasszikusainak műveit rendezte sajtó alá és látta el bevezetővel széles olvasóközönségnek szánva. Arany és Petőfi levelezését is publikálta.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszékén tanszékvezetői feladatokat is ellátott. Tanárként szakdolgozatokat irányított, időskorában doktori disszertációk irányítására is felkérést és jogot nyert. (Ezek jegyzékét közöljük a mellékletben.)
Tánczos Vilmos életútinterjút készített vele, ez a kísérlet eddig Antal Árpád élete és munkássága eddig legátfogóbb bemutatása; a Székelyföld folyóiratban jelent meg folytatásokban (A történések színe és visszája. Tánczos Vilmos beszélgetése dr. Antal Árpád irodalomtörténész professzorral, 2003, 6–9. sz.), utóbb könyvfejezetként A történések színe és visszája. Beszélgetések erdélyi tudósokkal, Székelyföld Alapítvány, 2024. Itt olvasható az életút sommás és találó jellemzése – a kérdező, egykori tanítványtól –: „mintha a sors arra választott volna ki, hogy a történelmi események tanúja légy”. Pedig cselekvő etika volt az övé; amikor elvállalta az EME I. szakosztálya vezetését, ezt mondta: „az elvtelen és haszontalan pörök üresjárata helyett, amiből ugyancsak bőven van részünk mostanság, inkább a csendben végzett szívós, kitartó munkára esküdnék”. (Megszívlelendő egész – program értékű bevezetője Benkő Samu Nagy Gézáról szóló előadásához: Antal Árpád megnyitója a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály első felolvasóülésén (1991. február 15.) – EM 1991.
A professzor változó történeti-politikai körülmények között értelmiségi szerepeiben becsületesen helytállt. Reménykedjünk egy, a munkásságát részletesebben feltáró monográfiában, de addig emlékét is illesse méltó tisztelet.
Melléklet
A. Antal Árpád szakirányításával készült záróvizsga (államvizsga)-dolgozatok, amelyek ma a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara magyar tanszéki könyvtárában fellelhetők:
- KÉZSMÁRKY Judit: A Kemény Zsigmond Társaság tevékenysége a XIX. század folyamán 1961.
- HEISZLER Ferenc: Dózsa György alakja a XIX. század magyar irodalmában 1962.
- FARKAS Ágoston: Az irodalmi élet és a sajtó kezdetei Arad városában 1962.
- ÁBRAHÁN DÉNES Anna: Mikszáth Kálmán elbeszélései és a népköltészet 1963.
- MURVAI László: Petelei István novellái 1965.
- MOLNOS Lajos: Indali Gyula élete és munkássága 1966.
- HOMMER Judit: Petelei István novellisztikája 1968.
- ZÁGONI Attila: A népköltészet szerepe Mikszáth Kálmán, Különös házasság című regényében 1968.
- SÁNDOR Kálmán: Vörösmarty kisebb epikai költeményei 1970.
- MÁRTON Ibolya Ágnes: Az önkényuralom kori naptárak irodalmi anyaga 1975
- BEKE Mihály András: „Hit és tudás”: a madáchi tragikus optimizmus értelmezése Szakirányító.: Antal Árpád, Cs. Gyimesi Éva 1980
B. Antal Árpád témavezetésével elkészült és sikeresen megvédett doktori disszertációk:
EGYED Emese: Barcsay Ábrahám élete és munkássága 1996.
MOLNÁR BODROGI Enikő: Jósika Miklós műveinek fogadtatástörténete 1999.
SZABÓ Zsolt: Szentimrei Jenő élete és munkássága 2000.
PLETL Rita: A döblingi Széchenyi eszmevilága és stílusa: (az önismeret vonzásában)/ 2001.
NAGY Zsófia Borbála: Női szerzők a 18–19. század fordulójának magyar irodalmában: 1772-1825 2005.
KIRÁLY Emőke: Aranka György, az író és tudományszervező 2006.
JÁNOS Szabolcs: Az érzékeny színház: a magyar színjátszás a 18–19. század fordulóján 2006 .
BARTHA Katalin Ágnes: Shakespeare Erdélyben: XIX. századi magyar nyelvű recepció 2009.
Egyed Emese