Beszámoló: XXIV. Technikatörténeti Alkotótábor – Óradna bányái és megmaradt emlékei (2025. augusztus 28–30.)

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztálya 2025. augusztus 28–30. között huszonnegyedik alkalommal szervezte meg a technikatörténeti alkotótábort, amelynek ezúttal Óradna és környéke adott otthont. A program célja a térség még fennmaradt technikatörténeti értékeinek feltárása, dokumentálása és tudományos feldolgozása volt, egyúttal lehetőséget teremtve a résztvevők számára a vidék ipari örökségének és kulturális környezetének mélyebb megismerésére.

A tábor résztvevői augusztus 28-án érkeztek Oláhszentgyörgyre (Sângeorz-Băi), ahol a HEBE Szállodában kaptak szállást. A közös vacsora alkalmával (Mega Park étterem) került sor a program egyeztetésére és az útvonalterv véglegesítésére. Az eredeti tervet módosítani kellett, mivel házigazdánk, Szőke Kálmán bányamérnök, akivel interjút is terveztek készíteni, az érkezés előtt két nappal elhunyt. Élettársa, Strîmbu Erzsébet, a bányavállalat egykori könyvelője, aki jól ismeri a helyi közösséget, ajánlotta kalauznak Serkedi Lajost, nyugdíjas bányakarbantartó lakatost, aki szintén hosszú évtizedeket töltött el a helyi bányászatban.

Augusztus 29-én a csoport Óradnára (Rodna) utazott, ahol Serkedi Lajos és felesége, Mária szívélyesen fogadták a kutatókat. Az első interjú a ház verandáján készült, kávé és sütemény mellett: az idős bányász részletesen mesélt életútjáról, szakmai tapasztalatairól és az egykori bányaüzemek működéséről. Az elbeszélés alapján állt össze a nap terepbejárásának terve is, amelyen ő maga kísérte végig a csoportot.

A kutatómunka az Újradnai településhez tartozó Blazna-völgy egykori ólom- és cinkércbányáinak (Mina Blazna) felkeresésével kezdődött. A résztvevők felkutatták a volt bányabejáratokat és az elhagyott épületek romjait, ahol dokumentummaradványokat is találtak, amelyeket begyűjtöttek. A betömött bányabejáratok földrajzi koordinátáit rögzítették, majd a Blazna üdülőtelephez is feljutottak, ahonnan kiváló rálátás nyílt a Nagyszamos völgyére.

A terepbejárás második állomása Borberek volt, ahol az ezüst-, réz-, cink-, ólom- és aranybányászat nyomait vizsgálták. A csoport a bányaüzemek maradványait térképezte fel, rögzítette a bejáratok helyét, és ércmintákat gyűjtött be a későbbi laboratóriumi elemzésekhez.

A harmadik napon, augusztus 30-án, ismét Óradnán folytatódott a munka. A résztvevők megtekintették a település történelmi értékeit, bejárták a havi vásárt, ahol régi bányászati eszközök és relikviák után kutattak, valamint további interjúkat készítettek helyi bányászokkal és leszármazottaikkal. Különösen emlékezetes pillanat volt a bányász fúvószenekar történetének megismerése, amely 1860 óta folyamatosan működik, és ma is egy család több generációján átívelő hagyományt képvisel: Szabó János (1841–1918), Szabó Péter (1899–1976), ifj. Szabó Péter (1929–2017) és Szabó Lehel (1961–) révén. Köszönet illeti Szabó Lehelt, a zenekar jelenlegi karmesterét, aki fáradhatatlanul ápolja az örökséget, oktatja a fiatalokat, és a zenekar „barlangjába” is betekintést engedett a kutatóknak.

Augusztus 31-én reggel a csoport összegzést tartott: a gyűjtött dokumentumokat és érceket rendszerezték, a terepfelvételeket és fotókat archiválták. A tábor szakmai magját a Kolozsvári Műszaki Egyetem, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Széchenyi István Egyetem oktatói alkották. A terepmunkába egyetemi hallgatókat is bevontak, akik a kutatás folytatásában is szerepet vállalnak. Az interdiszciplináris megközelítés érdekében a résztvevők különböző szakterületeket képviseltek: gépész-, villamos- és anyagmérnökök, vegyészmérnökök, turisztikai szakértők és közgazdászok dolgoztak együtt.

A táborban megkezdett kutatások az EME Műszaki Tudományok Szakosztályának keretében folytatódnak. A forrásdokumentumok gyűjtése és rendszerezése már elkezdődött, a továbbiakban kisebb szakmai csoportokban, diákok bevonásával zajlik a felmérések részletes kidolgozása. A terepmunkát gazdag fotódokumentáció kísérte, amely a mellékletben található fotóalbumban tekinthető meg.

Az eredmények feldolgozásával és összevetésével a kutatók az eddigi ipar- és technikatörténeti ismeretek bővítéséhez, valamint a régió gazdasági és kulturális örökségének megőrzéséhez kívánnak hozzájárulni. A kutatás eredményeit az EME Műszaki Tudományos Közleményei és a Tudomány- és Technikatörténeti Füzetek sorozatában tervezik közzétenni. Utóbbi eddig megjelent tizenkilenc kötete elérhető az EME honlapján (https://www.eme.ro/publication-hu/TTF/ttf-main.html).

Köszönjük a Communitas Alapítvány anyagi támogatását, mely hozzájárult a tábor sikeréhez.