EME Kiadó Hírlevél 2026.02.02

EME Kiadó Hírlevél 2026.02.02
 
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadójának legfrissebb kötetei

 A hírlevél itt olvasható pdf formátumban EME Kiadó Hírlevél 2026.02.02
 

Erdélyi Múzeum 2025/4
Alcím: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészettudományi és társadalomtudományi folyóirata
 
Szerkesztő(k): Varga P. Ildikó (felelős szerkesztő), Veress Károly, Lang Mark (a lapszám szerkesztői)
 
Műfaj: filozófia
 
Ismertető:
Tartalomjegyzék
Content
Cuprins
Abstracts and keywords
Abstracte și cuvinte cheie
Szerzők / Autori / Authors
https://doi.org/10.36373/em-2025-4
 
 


Cím: Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei II. 1605-1608.                VII/4-5
Alcím: Bocskai István királyi könyve 1605-1606; Rákóczi Zsigmond királyi könyve 1607-1608
 
Szerző(k): Fejér Tamás (szerk.)
 
Műfaj: történelem
 
Ismertető: 
Jelen kötet Bocskai István és Rákóczi Zsigmond fejedelmek királyi könyveinek anyagát tartalmazza magyar nyelvű kivonatok formájában, részletes hely- és névmutatóval ellátva.
Bocskai István (1557–1606) fejedelem rövid, 1605 februárjától 1606. december 29-én bekövetkezett haláláig tartó uralkodása idejéből mindössze egy kötet királyi könyv maradt fent, amely az erdélyi káptalannak a MNL OL-ban őrzött hiteleshelyi levéltárában F 1: 5 (III. Liber Regius Stephani Bocskai) jelzet alatt található.
Rákóczi Zsigmond (1544–1608) fejedelem 1607 februárjától 1608 márciusában bekövetkezett lemondásáig tartó uralkodása idején egy kötet királyi könyvet vezettek a gyulafehérvári fejedelmi kancellárián, amely az erdélyi káptalannak a MNL OL-ban őrzött hiteleshelyi levéltárában F 1: 7 (IV. Liber Regius Sigismundi Rákóczi) jelzet alatt található.
Tartalom 

 

Homoródszentmárton templomvára = The church-fortress of Mărtiniş
Alcím: Esettanulmány az erdélyi templomerődítések történetéhez = Case study on the history of church fortifications in Transylvania
 
Szerző(k): Sófalvi András
 
Műfaj: történelem, régészet
 
Ismertető:
A könyv fókuszpontjában egy fejedelemségkori, jellegzetes székelyföldi templomvár, a homoródszentmártoni áll. Létrejöttének előzményeiről és körülményeiről, illetve működéséről a korabeli, 16–17 századi írott források adnak vázlatos képet. A templomvár építéstörténete, hadászati alkotóelemei és multifunkcionális épületei többrétű régészeti kutatás, valamint geofizikai és dendrokronológiai vizsgálatok során váltak rekonstruálhatóvá. A fold alól kiásott anyagi kultúra apró reliktumai a középkori plébániatemplom körül létesült közöségi, hadászati-értékmegőrző épületegyüttes használatába nyújtanak árnyalt betekintést.
Átfogó összehasonlító emlékanyag keretében a szerző széleskörűen elemzi a korabeli székely és szász templomvárépítés folyamatát, a kevéssé ismert, a Kárpát-medence más részein épült templomerődítések bemutatásával együtt. Mindemellett nyugat- és közép-európai, illetve mediterrán régiók falusi közösségeinek templomerősségeit vizsgálva – összeurópai jellegű – analóg középkori-kora újkori önvédelmi megoldásokra világít rá, azok helyi sajátosságaival. Ebben a perspektívában jelenik meg előttünk a szentmártoni templomvár. A kutatás eredményeit színes illusztrációk: ásatási fényképek, rajzok, térképek, rekonstrukciók és tárgyi leletek teszik plasztikussá és értelmezhetővé, nemcsak a szakemberek, hanem a téma iránt fogékony, laikus érdeklődők számára is.
Tartalom
 

Acta Materialia Transylvanica 8. évf. 2025. 2
Alcím: Anyagtudományi Közlemények
 
Szerkesztő(k): Bitay Enikő (főszerk.)
Műfaj: anyagtudomány
 
Ismertető:
Az Acta Materialia Transylvanica – Anyagtudományi Közlemények 8. évfolyamának 2. száma tíz tanulmányt közöl. A tanulmányok különböző korszerű anyagtudományi és gyártástechnológiai eljárások (például hegesztés, hő- és felületkezelés, additív gyártás) hatását vizsgálják fémes anyagok szerkezetére, mechanikai, kopási és korróziós tulajdonságaira, valamint a fenntarthatóság témája is megjelenik egy, a használt sütőolajok kémiai hasznosíthatóságát vizsgáló, írás által. A válogatás jól érzékelteti a Kárpát-medence anyagtudományi kutatásainak aktuális irányait.
DOI: 10.33923/amt-2025-02
Tartalom
A folyóirat honlapja: https://www.eme.ro/publication-hu/acta-mat/mat-main.htm
A folyóirat teljes angol nyelvű változatát is közzétesszük, mely itt lesz elérhető: https://www.eme.ro/publication/acta-mat/mat-main.htm
  
 
Miholcsa Gyula: A villanyvilágítás története Erdélyben
 
Szerző(k): Miholcsa Gyula
Műfaj: technikatörténet
Ismertető: A könyv célja bemutatni az erdélyi villanyvilágítás bevezetésének a történetét: a gondolat indítványozásától akadályain, gyakorlatba ültetésén keresztül a megvalósításig követhetjük Erdély 80 településnek alakulását (1884–1900 között 17; 1900–1914 között 44; 1914–1940 között 16 és 1940–1944 között két település vezette be a villanyáramot).
E történetiség áttekintésével párhuzamosan kibontakozik az új energiaforrás, a villamosság társadalmi fogadtatásának és térhódításának képe is. A számos korabeli sajtóból vett idézet segít megismerni és ezáltal megérteni a kor hangulatát, a századfordulói emberek és politikusok motivációit, gondolkodási módjukat e témával kapcsolatban és a technika vívmányaival szembeni viszonyulásaikat. Érdekes és mindenképpen tanulságos felismerni a korábbi nemzedékek korszakalkotó találmányokkal való viszonyát, a modernizációval, egy születőben levő ipari forradalommal szembeni pozicionáltságukat. Az események részletes bemutatása által (a korabeli sajtót idézve) a könyv azt is leképezi, mi történik a két ipari forradalom között (a gőzerőtől az elektromosságig).
A kötet betekintést nyújt a 20. század eleji városaink életébe, az azokat fejlesztő cégek működésébe és technikai szintjébe, a vezetőség gondolkodásába, sőt, mi több, motivációiba a városaink irányítása kapcsán, és nem utolsósorban a városok lakóinak és az újságírók mindennapi prioritásaiba.
DOI: 10.36241/ttf-20
 
Tartalom
Content
Cuprins
Abstract
Rezumat
 
 

 
A kiadványok, akárcsak a korábbi köteteink, megvásárolhatók az www.eme.ro/kiado honlapon vagy partnerintézményeinknél.