Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadójának legfrissebb kötetei
|
|
Cím: Erdélyi Múzeum 2019/3 81. Alcím: Az EME Elnökségének, Bölcsészet-, Nyelv-, Történettudományi, valamint Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak közlönye Szerkesztő(k): Kovács Kiss Gyöngy (felelős szerk.), Varga P. Ildikó (szerk.) Műfaj:irodalomtörténet, nyelvészet Ismertető: Tartalomjegyzék Content Cuprins |
|
|
|
|
|
A CERTAMEN VI, az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztálya évkönyve diszciplináris, tematikus, kutatásmódszertani gazdagsága a különféle tudományágak közötti párbeszéd és eszmecsere, egymás eredményeinek behatóbb megismerése szándékát fejezi ki – első részében nyelvészeti, filmnyelvi, irodalom-, nevelés-, színháztörténeti és antropológiai megközelítésben. Az I. Szakosztály Erdélyi Zenetudományi Munkacsoportja a László Ferenc-évfordulójának szentelte előadásait. A kötet Reformáció 500 tömbjében történészek és egyháztörténészek világítanak rá a reformációnak az erdélyi egyház-, művelődés-, gondolkodás- és iskolatörténetre kifejtett hatására. (A kötetnyitó nyelvtörténeti tanulmány ehhez az évfordulóhoz is kapcsolódva mutat rá a magyar nyelv alakulása folyamatának egy korszakára.) Az osztrák–magyar kiegyezés a szimbolikus politika tükrében című részbe csoportosított írások az 1867-es kiegyezést és az azt követő korszakot gondolják újra olyan esettanulmányok formájában, melyek a szimbolikus politika kérdéseit állítják vizsgálódásaik középpontjába. Egy írás figyel az erdélyi kora újkori várostörténet egyes, főként gazdaságtörténeti vetületeire is. |
|
|
Cím: A temesvári lóvasút története 13. Alcím: 1869-1899 Szerző(k): Jancsó Árpád Műfaj: technikatörténet Ismertető: 150 évvel ezelőtt indult meg Temesváron a három évtizedet megélt lóvasút, amely az 1866-ban átadott budapesti városi lóvasút után az akkori Magyarországon másodikként épült meg. Vidéki városaink között A Bega-parti város volt az ország első vidéki városa, ahol beindult az akkortájt nagyon korszerű tömegközlekedési eszköz. Temesvárt egyhamar más magyar városok követték. Az első világháborút követő trianoni békediktátum Temesvárt is Romániához csatolta. Itt csak Bukarestben építettek lóvasutat, melyen 1871-ben indult meg a forgalom. Ezért a Bánság fővárosának lóvasútja az első kötöttpályás tömegközlekedési eszköz a mai Románia területén lévő települések között. Ez az összefoglaló eredeti vagy első közlésű dokumentumok alapján vezeti végig az olvasót a város polgárainak életét megkönnyítő, akkoriban új, korszerű közlekedési eszköz történetén. Egyben főhajtás azon merész és lelkes elődök előtt, akiknek köszönhetően a Temesköz központi, ám még kis városa modern nagyvárossá vált. A sok műszaki adatot, amelyeket az átlagolvasó nyugodtan átugorhat, korabeli újságok tudósításai teszik olvasmányosabbá. Tartalom Abstract Rezumat |
|
|
Cím: Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából 2015-2016 X-XI (XX-XXI) Szerkesztő(k): Kovács András (főszerk.). Dobos Alpár, Nyulas Dorottya, Orbán János (felelős szerk.) Műfaj: régészet, művészettörténet Ismertető: Tartalom |
A kiadványok, akárcsak a korábbi köteteink, megvásárolhatók az EME székházában, az www.eme.ro/kiado honlapon vagy partnerintézményeinknél.
----------------
Könyvbemutató
Maczelka Csaba: A kora újkori angol utópiák magyar története
Az Erdélyi Múzuem-Egyesület Kiadója meghívja 2019. november 20-án, szerdán, 18 órakor kezdődő rendezvényére, melyen a BBTE Bölcsészettudományi Kar II. éves hallgatói mutatják be Maczelka Csaba, A kora újkori angol utópiák magyar története című kötetét.
Helyszín: az EME Előadóterme, Jókai/Napoca utca 2-4.
A kötet a helyszínen kedvezményes áron vásárolható meg.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadója idén is színesíti köteteivel a 25. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár kínálatát. November 14–7 között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában kedvezményes áron vásárolhatják meg kiadványainkat. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges