09/10/2025 -14:03
A hírlevél itt olvasható pdf formátumban EME Kiadó Hírlevél 2025.10.09
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadójának legfrissebb kötetei
 | Cím: Előadások A Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztályában Szerző(k): Egyed Emese, P. Kovács Klára, Pakó László (szerk) Műfaj: irodalomtörténet, nyelvészet, történelem, művészettörténet Ismertető: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület által 2023 novemberében szervezett, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben szokásos éves fórumán változatos témákban hangzottak el előadások. A Nyelv-, irodalom-, néprajz és színháztudományi szekciót a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Irodalomtudományi Szakbizottságával közösen szerveztük. Az előadások beérkezett tanulmányváltozatai közül kettő helynévkutatás eredménye, egy fordítás, illetve három irodalomtörténeti témájú. A történelem szekciót az EME Jakó Zsigmond Kutatóintézete, az EME I. Szakosztálya, illetve a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Történelmi Szakbizottsága közösen szervezte. A közlésre beérkezett írások közül négy a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tevékenységéhez köthető, ennek tagjai aktuális, elsősorban a vatikáni gyűjteményekben folytatott kutatásaiknak egy-egy szeletét mutatták be. Emellett olvasható egy tanulmány a középkori Erdély történetéről, kettő Erdély 18. századi művelődéstörténetéhez kapcsolódik, a fejezetet pedig egy közigazgatás- és gazdaságtörténeti írás zárja. A művészettörténet szekciót a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány, az EME I. Szakosztálya és a KAB Történelmi Szakbizottsága közösen szervezte. Az öt blokkba rendezett előadásokat könyvbemutató és műemlék-látogatás színezte. A kiadásra benyújtott négy tanulmány közül kettő a középkori erdélyi egyházművészettel, kettő pedig a 19. és 20. századhoz kapcsolódó építészsorsokkal foglalkozik. Tartalom |
 | Cím: Meghalni szabad Alcím: Janovics Jenő történetei 1919–1945 között Szerző(k): Tompa Andrea Ismertető: Janovics Jenő kétszer került kisebbségi helyzetbe: egyszer magyarként 1919-től, később zsidóként 1940-től. Különbség azonban, hogy míg magyarságával mélyen azonosult, addig zsidóságával sokkal kevésbé. 1919-ben magyarként küzdött a színház és a társulat fennmaradásáért, 1940-ben azonban már zsidónak volt tekintendő, ahogy ő fogalmazott. E két korszak köré rendeződnek a kötetbeli írások, és elsősorban azt firtatják, milyen szerepminták állnak rendelkezésre egy olyan történelmi helyzethez, aminek nincs előzménye. Tartalom |
 | Cím: A marosludasi hozzátelepítés története és emlékezete Alcím: (1903-1989) Emberek és Kontextusok 27 Szerző(k): Tóth Mária Orsolya Műfaj: néprajz Ismertető: Tóth Mária Orsolya kutatása egy közösség történetét követi nyomon a kezdetektől napjainkig. Az 1894-es telepítési törvény nyomán Marosludas mellett megépült telepekre a magyar nyelvterület különböző régióiból verbuválódott lakosság az új élettérben élte át a 20. század sorsfordító eseményeit. A kötet két útvonalon vezeti végig az olvasót. Az egyiken haladva a közösség történetét ismerjük meg: a letelepedést, a közösséggé szerveződést, ennek stratégiáit és feszültségeit, a tájjal, a környező és a kibocsátó településekkel kiépített kapcsolatok alakulását, a társadalomtörténeti fordulópontok (háborúk, impériumváltás, földreform, kollektivizálás) hatásait, a megmaradás és az elrajzás, a hagyományőrzés és a modernizálódás mintáit és eseteit, az általános folyamatokon belüli egyedi döntéseket. A másik vonalon a szerző a kommunikatív és a kulturális emlékezet alakzatait, ezek sajátosságait, előnyeit és korlátait, a forrásértelmezés technikáit, az objektív tények és a személyes interpretáció viszonyát láttatja. (Dr. Keszeg Vilmos) Tartalom Abstract Rezumat |
A kiadványok, akárcsak a korábbi köteteink, megvásárolhatók az www.eme.ro/kiado honlapon vagy partnerintézményeinknél.